Tajó
Tajó (1886-ig Tajova, szlovákul Tajov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. FekvéseBesztercebányától 5 km-re nyugatra fekszik, 460 méter magasan, Imréd tartozik hozzá. A szűk völgyben déli irányban sípályák indulnak, felvonókkal együtt. Télen népszerű kirándulóhely. TörténeteA település a 15. században keletkezett a Radvánszky család birtokán, Besztercebánya környékén bányászott ércet feldolgozó kohó működött a területén. 1496 és 1500 között a Thurzó család két új kohót (az ún. Alsó- és Felsőhutát) építtetett ide. A település első írásos említése 1544-ben „Tajova” alakban történt. A kohók 1546-ban a bányakamara tulajdonába kerültek, a 16. században mintegy 70-100 munkást foglalkoztattak és egészen 1893-ig működtek. 1616-ban „Teiba”, 1786-ban „Tajowa” alakban említik a falut. A 18. században rezet is dolgoztak fel itt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAJOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai a’ Besztertze Bányai Bányászi Kamara, és Radvánszky Uraság, lakosai többfélék, ’s leginkább a’ bányászi munkák körűl foglaltoskodnak, fekszik Bars Vármegyének szélénél; határja sovány.”[2] A falunak 1828-ban 53 háza volt 348 lakossal. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tajova, tót falu, Zólyom vmegyében, Beszterczéhez 1 1/2 mfd. a körmöczi országutban, 342 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határában sok rezet ásnak, s réz olvasztó-háza is van. F. u. a kamara.”[3] A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Népesség1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 444 lakosából 431 fő szlovák volt. 2011-ben 562 lakosából 503 fő szlovák. Neves személyek
Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozásokA Wikimédia Commons tartalmaz Tajó témájú médiaállományokat.
Lásd még |
Portal di Ensiklopedia Dunia