Horhát

Horhát (Hrochoť)
Horhát címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Besztercebányai
Rang	község
Első írásos említés	1424
Polgármester	Marián Mazúch
Irányítószám	976 37
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BB
Népesség
Teljes népesség	1452 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	622 m
Terület	34,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 19′48.666666666667, 19.316666666667Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 19′48.666666666667, 19.316666666667
Horhát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horhát témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Horhát (szlovákul: Hrochoť) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

Besztercebányától 18 km-re délkeletre fekszik.

Története

A község területe ősidők óta lakott, a határában emelkedő Chochulka nevű dombon vaskori település maradványait találták meg.

A település a 15. század elején keletkezett. 1424-ben „Horhagh” alakban említik először. 1479-ben királyi kiváltságokat kapott. Ebben az évben „Chrocot” néven írják, majd 1507-ben „Rochod”, 1519-ben „Hrohok”, 1521-ben „Hrochott”, 1527-ben „Rovhota” alakban szerepel az írott forrásokban. A 16. és 19. század között Zólyom várának tartozéka volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal, mezőgazdasággal, fuvarozással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HROCHOTZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 2/4 mértföldnyire, Ocsovának filiája, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van, de határja sovány, hegyes, köves, és hideg.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrochot, tót falu, Zólyom vmegyében, erdős hegyek közt, Pojniktól délre 1 mfld: 43 kath., 781 evang. lak., kik robotot nem szolgáltak, hanem e helyett más szolgálatra, mint p. o. levélhordásra használtattak. Ezek egyszersmind híres lövészek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Nagy-Szalatna.”[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

Öt tantermes általános iskoláját az 1980-as években építették.

Népessége

1880-ban 983-an lakták, ebből 938 szlovák és 1 magyar anyanyelvű.

1890-ben 1051 lakosából 1009 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1177 lakosából 1123 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1273-an lakták, ebből 1189 szlovák és 17 magyar anyanyelvű.

1921-ben 1275 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 1385 lakosából 1384 csehszlovák volt.

1991-ben 1355-en lakták: 1328 szlovák és 1 magyar.

2001-ben 1374 lakosából 1358 szlovák volt.

2011-ben 1499-en lakták: 1404 szlovák és 2 magyar.

2021-ben 1452 lakosából 4 (+2) magyar, 1312 (+2) szlovák, 7 (+16) cigány, 5 egyéb és 124 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

• Itt született Abrahamides Izsák evangélikus püspök, író.
• Itt élt 1847 és 1856 között Andrej Braxatoris Sládkovič evangélikus püspök, költő. Egykori lakóhelyét emléktábla jelzi.
• Itt élt egy ideig Ludo Ondrejov (1901-1962) szlovák író.

Nevezetességei

• Barokk evangélikus temploma 1830-ban épült.
• A község gazdag népi hagyományokkal, népviselettel, népzenével rendelkezik.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ma7.sk

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Horhát Szlovákia térképén
• Tourist-channel.sk
• E-obce.sk