Hermánd
Hermánd (1886-ig Hermanecz, szlovákul: Harmanec, németül: Hermanetz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. FekvéseBesztercebányától 8 km-re északnyugatra fekszik. TörténeteA község határában fekvő barlangokban már a paleolitikumban is éltek emberek. Írott forrásban 1540-ben említik először, de a mai Hermánd csak 1957-ben vált ki Alsóhermándból. Rézolvasztója Besztercebányához tartozott. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERMANCEZ. Réz olvasztó hely Besztercze Bányának birtokában, és ugyan annak filiája.”[2] A település tulajdonképpen az 1829-ben alapított papírgyár mellett fejlődött ki. 1883-ban megszűnt a falu önállósága, ekkor Alsóhermándhoz csatolták. A papírgyárat a sörfőzde megépítése követte 1884-ben. A gyárnak 1895-ben már 400 munkása volt. 1918-ra termelése elérte a 700 vagont. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Fejlődésén nagyot lendített a Besztercebánya-Divék vasútvonal 1940-ben történt megépítése, mely érintette Hermándot is. 1957-óta ismét önálló község. Népessége1910-ben 824 lakosa volt, ebből 579 (70,3%) vallotta magát tótnak (szlováknak), németnek 182 fő (22,1%), magyarnak 60 (7,3%) személy mondta magát. Vallási megoszlása a falunak: 766 római katolikus (93%), 43 evangélikus (5,2%), 8 izraelita (1%), 5 református (0,6%). 2001-ben 948 lakosából 927 szlovák volt. 2011-ben 884 lakosából 771 szlovák. Nevezetességei
Gazdaság
Jegyzetek
Külső hivatkozások |
Portal di Ensiklopedia Dunia