hu Or%C3%B3c

	Oróc (Oravce)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Besztercebányai
Rang	község
Első írásos említés	1557
Polgármester	Anna Filipčová
Irányítószám	976 33
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BB
	Népesség
Teljes népesség	177 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	427 m
Terület	4,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 19° 15′ 50″48.683333°N 19.263889°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 19° 15′ 50″48.683333°N 19.263889°E
	Oróc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Oróc témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oróc (szlovákul: Oravce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

Besztercebányától 16 km-re délkeletre fekszik.

Története

A település a 14. században keletkezett a véglesi váruradalom területén. 1557-ben „Orawcze” néven említik először. A 16-17. században a Palugyay család birtoka volt, később a Radvánszky családé.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORAVCZE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Palugyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pojnyiknak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének 2/3 része hegyes, sovány, legelője elég, földgyének 1/3 része termékeny, fája van tűzre, piatzozása Zólyomban.”^[2]

1828-ban 45 házában 374 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oravcze, tót falu, Zólyom vmegyében, Csacsin mellett: 374 evang. lak. F. u. többen.”^[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 166, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 162 szlovák lakosa volt.

2011-ben 178 lakosából 174 szlovák.

Nevezetességei

A 19. századi népi építészet emlékei.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]