SMS Schleswig-Holstein

SMS Schleswig-Holstein
Hajótípus	Csatahajó
Üzemeltető	Kaiserliche Marine Reichsmarine Kriegsmarine
Hajóosztály	Deutschland-osztály
Pályafutása
Építő	Friedrich Krupp Germaniawerft
Megrendelés	1904. június 11.
Építés kezdete	1905. augusztus 18.
Vízre bocsátás	1906. december 7.
Szolgálatba állítás	1908. július 6.
Sorsa	Legénysége elsüllyesztette
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	13 200 t (normál) 14 218 t (teljesen)
Hossz	127,6 m
Szélesség	22,2 m
Merülés	7,7 m
Sebesség	19,1 csomó
Fegyverzet	1939-ben 4 db 280 mm-es ágyú (2×2) 2 db 88 mm-es ágyú 4 db 37 mm-es ágyú (2×2) 22 db 20 mm-es ágyú
Legénység	743 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Schleswig-Holstein témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az SMS Schleswig-Holstein egy német csatahajó volt, amely harcolt mindkét világháborúban. Ez a hajó kezdte el 1939. szeptember 1-jén a második világháborút, a Westerplatte-félszigeten lévő lengyel támaszpont ágyúzásával.

Története

Az SMS Schleswig-Holstein egyike az öt Deutschland-osztályú, pre-dreadnought csatahajónak (nem összekeverendő a szintén Deutschland névre hallgató zsebcsatahajó-osztállyal). A hajó Németország legészakibb tartományáról, Schleswig-Holstein-ről kapta nevét. A hajót a kieli Germania Werft Hajógyárban építették, a Német Birodalmi Haditengerészet állította hadrendbe 1908. július 6-án.

A Schleswig-Holstein részt vett az első világháború legnagyobb tengeri ütközetében, a skagerraki csatában, ahol találatot kapott a 2. brit csatacirkáló raj egyik hajójától. A háború után a Schleswig-Holstein volt annak a hat öreg csatahajónak az egyike, melyet Németország a békeszerződések értelmében megtarthatott. 1926-ra befejeződő javítása során első két kéményét egybeépítették, ezzel a kémények számát háromról kettőre csökkentették. 1926-tól 1935-ig ez a hajó volt a német haditengerészet zászlóshajója. 1936-ban átalakították kiképzőhajóvá.

A második világháborúban

Elavultsága ellenére a második világháború kitörésekor részt vett néhány hadműveletben. 1939 augusztusának végén a Schleswig-Holstein Danzigba (ma Gdańsk) hajózott baráti látogatás ürügyén, majd lehorgonyzott a Westerplatte-félsziget közelében. 1939. szeptember 1-jén reggel 4 óra 47 perckor lőni kezdte a félszigeten lévő lengyel helyőrséget, ezeket a lövéseket a második világháború első lövéseinek tekintik. A Westerplattei csata 7 napig tartott. Westerplatte eleste után a Schleswig-Holstein, Gdyniát, Kępa Oksywskát és a Hel-félszigetet kezdte lőni. A félsziget ágyúzása közben találatot kapott egy 150 mm-es lengyel lövegtől.

1940 áprilisában a Schleswig-Holstein részt vett Dánia megszállásában is, majd 1941-től 1944-ig ismét kiképzőhajóként szolgált. 1944 szeptemberében újra szolgálatba állt, légvédelmi-hajóként. 1944. december 19-én, Gotenhafenben brit repülőgépek bombázták, melynek során három bomba eltalálta. Ennek következtében a hajó kigyulladt, majd 12 méteres mélységre süllyedt. 1945 márciusában saját legénysége robbanótöltetekkel tovább rongálta. A világháború után a szovjetek kiemelték, majd Tallinnba vontatták, ahol Borogyinó névre keresztelték. 1948-ban a Balti-tengeren elsüllyesztették Osmussaar közelében és lőgyakorlatok célpontjaként használták egészen az 1960-as évekig. A hajó maradványai még ma is megtalálhatóak.

További információk

• Fotógaléria a Schleswig-Holsteinről