SB alt 29

SB alt 29
SB alt 29
Pályaszám
SB 29 902–903 LVCI 205–206 LVCI 501–502 SFAI 1001–1002 SFAI 1201–1202 RM 4001–4020
Általános adatok
Gyártó	André Koechlin & Cie
Gyártásban	1861
Darabszám	2 db
Műszaki adatok
Nyomtávolság	1435 mm
Hajtókerék-átmérő	1210 mm
Ütközők közötti hossz	14 447 (13 728) mm
Magasság	4200 mm
Teljes tengelytávolság	4025 mm
Üres tömeg	48 650 kg t
Szolgálati tömeg	51 000 kg t
Gőzvontatás
Jelleg	D3 n2st
Tengelytávolság szerkocsival	10 075 (9575) mm
Hengerek
Száma	2
Átmérője	560 mm
Dugattyú lökethossza	630 mm
Gőznyomás	8 at
Tűzcsövek
Száma	216
Hossza	5183 mm
Rostélyfelület	2,4 m²
Sugárzó fűtőfelület	7,74 m²
Csőfűtőfelület	157,85 m²
Forrfelület	169,55 m²
Gépezeti vonóerő	7300 kg
Vezérmű rendszere	Stephenson
Szerkocsi
Szolgálati tömege	23,25 (19,86)
Vízkészlet	7 m³
Tüzelőanyag-készlet	3 t
Sablon Wikidata Segítség

Az SB alt 294 egy szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Déli Vasútnál (németül: Südbahngeselschaft, SB), mely egy osztrák-magyar magánvasút-társaság volt.

A két mozdony neve L’Appenninek és Le Rubicon volt. Ezek a nevek arra utalnak, hogy a mozdonyokat eredetileg az LVCI rendelte a Köchlinnél a Bologna-Firenze vonalra, de az SB vette át őket. A Bologna-Firenze vonal az Appennineken vezet át.

Az SB a mozdonyokat a Semmeringi Vasúton tesztelte és 1863-ban adta át öket a velencei hálózatra. Úgy tűnik, az SB nem volt elégedett a vizsgálati eredményekkel, mivel további mozdonyokat nem rendelt . Ezzel szemben az LVCI 1866-ban további nyolc (RM 4003-4010) ilyen gépet rendelt a Köchlin-nél, melyek közül a 4009 és 4010-es kéttengelyes szerkocsis volt. Újabb tíz, nagyon hasonló kéttengelyes szerkocsis mozdonyt épített a Köchlin az SFAI-nak (BM4011-4020). A kéttengelyes mozdonyok méretei a táblázatban zárójelben szerepelnek.

A mozdonyok négycsatlós, belsőkeretes, támasztószerkocsis Beugniot–rendszerűek voltak. Edouard Beugniot ebben az időben a Köchlin gyár főmérnöke volt, és a mozdonyok jobb kanyarfutási teljesítményének elérése érdekében fejlesztette ki rendszerét. Az itt tárgyalt két mozdony megépítése előtt Köchlin már szállított 1859-ben a Páris–Lyon-Mittelmeerbahn- nak (PLM) két ilyen gépet

Az LVCI-től a tíz mozdony a Rete Mediterranea-hoz került ahol valamennyit hagyományos négycsatlósra építettek át. Hogy az SB eredetű mozdonyokat is átépítették volna, arra nincs adat. Egyébként is ezek már nem voltak az 1905-ben az FS-hez átkerülők között.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a SB alt 29 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.Az eredeti cikk forrásai szintén ott találhatóak.

Külső hivatkozások

• A típus története számokban (német nyelven)