hu Rely%C3%B3

	Relyó (Reľov)
	; Relyó zászlaja
	; Relyó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1314
Polgármester	František Dudžák
Irányítószám	059 03
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	333 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	714 m
Terület	14,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 20° 22′ 46″49.296944°N 20.379444°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 20° 22′ 46″49.296944°N 20.379444°E
	Relyó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Relyó témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Relyó (1899-ig Relyov, szlovákul Reľov, németül Rillen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Hági tartozik hozzá.

Fekvése

Késmárktól 24 km-re északra, Szepesófalutól 13 km-re délre, a Rieka-patak völgyében fekszik. Határában 4 km-re keletre van a Magura-hágó.

Története

A 13. században német pásztorfaluként keletkezett az örökhaszonbéri jog alapján. Alapítója Berzeviczy Kakas magiszter volt, aki 1314-ben a vöröskolostori karthauziaknak adta. 1344-ben „Kehhelo” alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1568-ban telepedett itt le Gruber János cseh üvegfúvómester, a Relyovszky nemesi család alapítója, aki a karthauzi barátoktól megvásárolta a helyi soltészságot az üveghutával együtt. Utódai még a 18. század elején is soltészok voltak. 1727-ben a falu cserével a Mattyasovszky család birtoka lett. 1787-ben 47 házában 341 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RILYOVA. Tót falu Szepes Várm.”^[2]

1828-ban 64 házában 468 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, pásztorkodással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Relyó, tót falu, Szepes vgyében, a Kárpátok közt: 354 kath., 6 zsidó lak. Kath. parochia. Sok erdő; igen sovány határ. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 371, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 322 lakosából 321 szlovák volt.^[4]

2011-ben 351 lakosából 338 szlovák.

Nevezetességei

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1787 után építették, a korábbi reneszánsz kápolna felhasználásával.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 1.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 1.)

[1]

[2]

[3]

[4]