hu Keresztfalu

	Keresztfalu (Krížová Ves)
	; Keresztfalu zászlaja
	; Keresztfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1290
Polgármester	Jozef Grivalský
Irányítószám	059 01
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	2281 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	168 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	616 m
Terület	11,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 29′ 15″49.188889°N 20.487500°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 29′ 15″49.188889°N 20.487500°E
	Keresztfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Keresztfalu (szlovákul Krížová Ves, németül Kreuz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 8 km-re északkeletre, Szepesbéla keleti szomszédságában, a Poprád jobb partján fekszik.

Története

A falu a 13. században a Berzeviczky család birtokán keletkezett, 1290-ben „Krystur” alakban említik először. 1319-ben a lándoki uradalomhoz csatolták, így a Szent Sír Lovagrend birtoka lett. Később egy része Késmárk birtokába került. 1326-ban „Villa Sancte Crucis”, 1401-ben „Zenthkerezth”, 1498-ban „Keresthfalwa” néven szerepel az írott forrásokban. 1673-ban említik Stansith Márton itteni udvarházát. 1787-ben 52 házában 375 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KERESZTFALVA. Kreutz. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Horvát Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Késmárktól fél mértföldnyire, Bélának filiája, határjának fele hegyes, és köves, de fele búzát, és jó rozsot terem, legelője van, fája szűken, piatza közel.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Keresztfalva, (Krizova Ves), Szepes vmegyében, tót falu, Bélával általellenben, mellytől a Poprád választja el: 462 kath., 60 evang. lak. Lazacz-halászat, gyolcs-szövés. F. u. Marjássy. Ut. p. Késmárk.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 583-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és cigány kisebbséggel.

2001-ben 1613 lakosából 1442 szlovák és 162 cigány volt.^[4]

2011-ben 2008 lakosából 1249 cigány és 701 szlovák.

Nevezetességei

Születés (eredetileg: Szent Kereszt Felmagasztalása) temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban, középkori freskói vannak.
A temetői domboldalon klasszicista harangtorony áll.
Fából épített evangélikus imaháza van.
A falu két 16. és 17. századi kastélya mára egybeépült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 13.)

Források

Malovcová, B. a kol: Minulosť a súčasnosť Krížovej Vsi

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 28.)

[4] Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 13.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Keresztfalu