Nyitrai egyházmegye
A nyitrai egyházmegye (szlovákul: Nitrianska diecéza, latinul: Dioecesis Nitriensis) a latin rítusú katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Szlovákiában. A Pozsonyi főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéje. TörténeteA hagyomány szerint az egyik legrégibb egyházmegye a régi Magyarország területén, így a mai Szlovákia legrégibb egyházmegyéje is. Már feltehetőleg 880-ban alakult meg a Nagymorva Birodalom idejében. Ekkor VIII. János pápa Industriae tuae bullájával létrehozza a morva-pannon főegyházmegyét, melynek élére Szent Metódot nevezi ki. A főegyházmegye székhelye nem ismert. Történeti forrásokkal igazoltan Könyves Kálmán alapította meg 1105–1107 körül úgy, hogy az esztergomi érsekségből kivonta egész Trencsén vármegyét, valamint Turóc és Nyitra vármegye egy-egy részét. Mivel azonban az alapító dokumentum nem maradt fenn, II. János Pál pápa 1995-ben hivatalosan is létrehozta. Jelenleg a pozsonyi főegyházmegye érseki tartományába tartozik. 2008-ig 5321 km² területen 156 plébániája volt. Mátyás király egy időben meg akarta szüntetni a püspökséget. A mohácsi csata után az egyházi javadalmakat hadi célokra foglalták le. 1530-ban I. Ferdinánd hadvezére, Wilhelm von Roggendorf Török Bálintnak adta, ő pedig 1535-ben Thurzó Eleknek adta tovább. 1557-ben a király kiváltotta a nyitrai püspökséget Thurzó Ferenc kezéből.[1] A püspök a nyitrai várban székel. Székesegyháza a nyitrai Szent Emmerám-székesegyház. Az egyházmegye védőszentjei Szent Zoerard-András és tanítványa, Zoborhegyi Szent Benedek, akik maradványai a Szent Emmerám-bazilikában vannak. SzervezeteAz egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökElső püspöke Gerváz (latinosan: Gervasius) lett, utóda pedig az az I. Miklós, aki abban az időben a zágrábi egyház ügyében bíráskodó törvényszék egyik tagja volt. Területi beosztása1776-igA 14. századi tizedjegyzékek és oklevelek szerint három főesperessége volt:
Nyitra vármegye nagyobb része az esztergomi érsekséghez tartozott, a nyitrai és a sasvári főesperességben összesen 79 plébániával. 1776-tól1776-ban a Turóc vármegyei plébániák és az esztergomi érsekséghez tartozó nyitraiak egy része a besztercebányai püspökséghez került, viszont a nyitrai egyházmegyéhez csatoltak 15 plébániát az esztergomi egyházmegyéből. II. József rendeletére 33 új plébániát alapítottak. A 18. század végén 95 plébános és 30 káplán látta el a híveket. Espereskerületek 2008-ig
Espereskerületek 2008-tól
Szomszédos egyházmegyék
ForrásokJegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia