Ferenc pápa
Ferenc pápa (latinul: Franciscus, olaszul: Papa Francesco, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17.[1] –) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266. pápája.[2] A bíborosi testület március 13-án választotta a Római egyházmegye püspökévé, pápává,[3][4] ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor.[5] A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le.[6] Ferenc az első jezsuita egyházfő,[7] az első pápa az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta. 1992-től 1997-ig a Buenos Aires-i főegyházmegye segédpüspöke, majd 1998-ig koadjutor érseke, onnantól – egészen pápává választásáig – érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa.[1] A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.[8][9] ÉletútjaA pápává választásigApja, Mario José Bergoglio 22 évesen érkezett szüleivel Olaszországból Argentínába, kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott; feleségét, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül. Később a pápa úgy határozta meg, hogy ő és családja piemonti anyanyelvű, mivel abban a régióban, ahonnét családja Dél-Amerikába vándorolt, ezt a nyelvet beszélik.[10] Két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született még. Egy fiatalkori légúti betegség miatt eltávolították tüdejének egy részét, mivel akkor még – megfelelő antibiotikum híján – ez az életmentő lehetőség állt csak rendelkezésre.[11] Buenos Airesben szerzett vegyésztechnikusi oklevelet, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a Villa Devotó-i szemináriumba, és huszonkét évesen, 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben.[12][13] Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve, 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. 1964–65-ben a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen fogantatás Gimnáziumában, majd 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát.[12][14] 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970–71-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs[15] időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le. 1972–73-ban novíciusmesterként szolgált, majd 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. Ebben az időszakban, az argentin katonai diktatúra idején, annak ellenzékét sok atrocitás érte, többek között két jezsuita pap – a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio – elrablása is. Ezzel kapcsolatban többen megvádolták Bergogliót, hogy részt vett az emberrablásban, vagy legalábbis nem tett ellene eleget. 2005-ben per is indult ellene az ügy miatt; a vádakat végül ejtették, de szerepe a történtekben a mai napig vitatott.[16] Jálics Ferenc Bergoglio pápává választása után úgy nyilatkozott, hogy nem miatta hurcolták el őket, illetve abban, hogy a történtekben Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tud állást foglalni. Jálics és Bergoglio az események után több évvel tudott találkozni egymással, hogy megbeszéljék a történteket. Ezt követően közös szentmisét mutattak be.[17][18][19][20] 1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Közben néhány hónapot Németországban töltött: itt dolgozott a kiemelkedő jelentőségű, olaszból németté lett katolikus teológus-filozófusról, Romano Guardiniről írt doktori disszertációján, amelyet azonban nem tudott befejezni, mert rendje hamarabb hazahívta.[21] Ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.[1][12] 1992. május 20-án kinevezték szülővárosa segédpüspökévé és Auca címzetes püspökévé; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 1998. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.[1] II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.[1] 2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot:[7] egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.[22] Első intézkedései a Római Kúriában2013. március 13-án bejelentette, hogy a Római Kúria addigi vezetőit ideiglenesen megerősíti hivatalukban.[23] Személyi titkárává Alfred Xuereb, máltai római katolikus papot nevezte ki.[24] Április 6-án kinevezte José Rodríguez Carballo, spanyol ferences szerzetest a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja titkárává; a pozíció a kinevezés előtt hónapokig betöltetlen volt.[25] Ferenc pápa eltörölte azon további juttatásokat, amelyeket a vatikáni alkalmazottak az új pápa megválasztása alkalmával kapnak, helyette a több millió eurós összeget rászorulóknak adományozták.[26] Eltörölte továbbá a Vatikáni Bank Felügyelőbizottságában szolgáló bíborosok évi 25,000 eurós illetményét is.[27] 2013. április 13-án egy nyolc bíborosból álló testületet hozott létre, hogy segítsék őt a Római Kúria strukturális átszervezésében. A testület tagjai között több olyan bíboros volt, akik nyíltan kritizálták a Vatikán egyes lépéseit, a megbízott bíborosok közül pedig csupán egy volt a Római Kúria tagja.[28] A tanácsadó testület kinevezett tagjai: Giuseppe Bertello, a Pápai Bizottság elnöke; Francisco Javier Errazuriz Ossa, chilei; Oswald Gracias indiai; Reinhard Marx német; Laurent Monsengwo Pasinya kongói; George Pell ausztrál; Seán O'Malley amerikai; és Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros volt. A testület titkárává Marcello Semearo olasz püspököt nevezte ki, az első ülést október 1-3. között tartották.[29] PápaságaA XVI. Benedek lemondása következtében összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának közép-európai idő szerint 19:06 órakor.[30][31] Megválasztásának hírét Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter Bazilika áldások erkélyéről, a „Habemus papam!” („Van pápánk!”) felkiáltással.[32] Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére – nyilatkozata szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében[33][34] – így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott.[35] Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki.[36] Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták.[2]
– Az új pápa első szavai a hívekhez[37]
A pápai szolgálat ünnepélyes megkezdésére március 19-én került sor.[38] A szertartáson az 1054-es nagy egyházszakadás óta először vett részt a konstantinápolyi pátriárka, Bartholomaiosz személyében.[39] 2013-ban a Time magazin Ferencet választotta az év emberévé.[9] 2014. november 25-én Ferenc pápa az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhatott.
– Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben (részlet)[40]
2016. május 6-án a legjelentősebb európai kitüntetésnek számító Károly-díjat vehette át az aacheni polgármestertől.[41] 2022. Ukrajna orosz invázióját és az orosz-ukrán háború eszkalációját követően februárban, Ferenc pápa felkereste az orosz szentszéki nagykövetséget Rómában.[42] Március elején Ferenc pápa két magas rangban lévő bíborost is küldött Ukrajnába (Konrad Krajewski és Michael Czerny bíborosokat).[43] Ezek a kezdeményezések rendkívül szokatlannak számítottak a vatikáni diplomáciában.[44] Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanyának 2022. március 25-én.[45] Ferenc pápa vezette XVI. Benedek temetési szertartását és mondott homíliát 2023. január 5-én. A gyászmisét azonban a hagyományoknak megfelelően a Bíborosi Kollégium dékánja, Giovanni Battista Re bíboros celebrálta. 2023 decemberében a Fiducia supplicans ("Könyörgő bizalom") című dokumentumában jóváhagyta az azonos nemű személyekből álló párok megáldását.[46] A megáldás mellett a házasságról szóló katolikus tanítás a régi maradt. Nézetei, személyiségeErkölcsi kérdésekben mérsékelt álláspontokat képvisel: elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát.[2][7] (Papi szolgálatától eltiltotta és az egyházból kiközösítette például azt az ausztrál papot, aki az egyház tanításaival ellentétes nézeteket hirdetett (pl. a nőknek is lehessen egyházi méltóságuk, illetve a melegek is házasodhassanak).[47]) Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett.[7] Bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, közvetetten kritizálva a kormányokat, amelyek nem szentelnek elég figyelmet a társadalom peremén élőkre.[2] Közel áll a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart. Gesztusai, beszédei a Katakomba-paktum szellemiségét tükrözik. A menekültválság kezdete óta többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, felszólított a befogadásukra, ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden módját, és figyelmeztet arra, hogy ki kell szűrni azokat a terroristákat, akik a menekültek közé keveredve akarnak Európába jönni. 2016-ban Ferenc pápa húsvét alkalmával megmosta a menekültek lábát is.[48][49] Felemelte a szavát a fegyvergyártók, valamint azon hatalmak ellen is, amelyek anyagi érdekek miatt robbantanak ki háborúkat. Ezek áldozataiként tekint a menekültekre, ezért 2016-ban Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet befogadott a Vatikánba.[50][51] Intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája révén tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen.[7] Elemzők szerint alkalmas lehet a vatikáni bürokrácia megreformálására.[38] Egyszerű életmódot folytat. Érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült.[2][7] Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben.[2] Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.[38] Pontifikátusának kezdetétől a vatikáni Szent Márta-vendégházban él, visszautasítva az Apostoli Palota pápai lakosztályának életvitelszerű használatát.[52] 2016-ban a nyári rezidenciaként szolgáló Castel Gandolfó-i pápai palota privát része is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt, így azóta a pápa által fényűzőnek és grandiózusnak titulált épületegyüttes javarészt múzeumként funkcionál.[53] Híveivel igen közvetlen, nyitott a spontán emberi kapcsolatokra, ezzel közelebb kerülve az emberekhez, ugyanakkor megnehezítve testőrsége munkáját.[54] Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és jól úszik.[2][7] A spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.[55] Ferenc pápa a 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háborút többször is a III. világháború első szakaszának nevezte, s kifejtette véleményét, mely szerint „a világ legnagyobb csapása a fegyveripar.”[56][57] Címere, jelmondataFerenc pápa címerét 2013. március 18-án tették közzé a Vatikán honlapján.[58] A címerpajzs hasonló a korábbi bíborosi címeréhez: kék alapon felül a jezsuita rend szimbóluma látható (sugárzó napkorongon 'IHS' Jézus-monogram,[59] fölötte kereszt, alatta Jézus keresztrefeszítésére utaló három szeg), a pajzs alját bal oldalon Szűz Máriát, az Egyház édesanyját jelképező sárga (arany) nyolcágú csillag, jobb oldalon pedig Szent Józsefet, az Egyház patrónusát szimbolizáló nárdusvirág díszíti.[60] A pajzs hátterében Szent Péter kulcsai keresztezik egymást, fölötte egy püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal, melyek az egyházfő hatalmára utalnak. A püspöki süveg az előző pápa, XVI. Benedek címeréből származik, míg a kulcsok Szent II. János Pál pápáéval egyeznek meg. A címer alatt olvasható jelmondata is ugyanaz, mint bíboros korában. A latin nyelvű Miserando atque eligendo idézet Szent Béda bencés szerzetes egyik szentbeszédéből való, melyben Máté evangélista meghívását magyarázza: „Vidit ergo Iesus publicanum et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi Sequere me” magyarul: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!” (Mt 9,9). Ez a homília a pápa életére nagy hatással volt: 1953-ban Szent Máté ünnepén, tizenhét éves korában érintette meg Isten kegyelme, amely meghívta a vallásos életre és elindította Loyolai Szent Ignác nyomában.[61] Tanítása
Egészségi állapotaDél-koreai pontifikációs útjáról hazatérve, 2014 augusztusában nyilatkozott először egészségi állapotáról. Arról beszélt az újságíróknak, hogy foglalkoztatja az elmúlás gondolata, így fogalmazott: „Próbálok nem elfelejtkezni a bűneimről, hibáimról, nem beleesni a büszkeség bűnébe. Mert tudom, hogy már csak rövid ideig tart. Még két-három év, és távozom az Úr házába”. Vatikáni források szerint a pápa „idegi problémákkal” és neurózissal küzd, az utóbbi tünete, hogy 1975 óta nem töltötte szülőhazáján kívül a szabadságát. A pápa szerint „XVI. Benedek pápa kinyitott egy ajtót”, ami alatt azt értette, hogy nem veti el a lemondás gondolatát, ha egészségi állapota azt kívánja.[72] 2014. augusztus 19-én közölte a világsajtó, hogy a pápa közeli családtagjai közül hárman meghaltak hazájukban autóbalesetben, s ez őt igen lesújtotta.[73] 2020. december 31-én közölte a Vatikán, hogy Ferenc pápa isiász fájdalmai miatt nem tartja meg a szilveszteri hálaadást és az újévi szentmisét.[74] 2021 júliusában a római Gemelli-klinikán vastagbél-divertikulózis miatti műtétet hajtottak végre rajta. A több órás beavatkozás jól sikerült.[75] 2022 májusától térdproblémái miatt kerekesszéket használ.[76] Ferenc pápa már 2013-ban aláírta lemondó nyilatkozatát arra az esetre, ha súlyos és állandó egészségi problémák miatt képtelenné válna teljesíteni a pápasággal járó kötelezettségeit, levelet az akkori vatikáni államtitkárnak, Tarcisio Bertone bíborosnak adta át.[77][78] 2023. március 29-én légúti fertőzés miatt kórházba került, április 1-én hagyta el a kórházat.[79][80] Magyarországi látogatásaiElső magyarországi látogatása2021. március 8-án Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megerősítette, hogy Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére Magyarországra, Budapestre látogat. A Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a püspöki kar tagjaival, valamint a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának képviselőivel és Magyarország zsidó közösségeivel. Ezt követően pápamobillal üdvözölte az embereket, majd misét celebrált a Hősök terén. A misén részt vett Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.[forrás?] A négynapos szlovákiai látogatása előtti hétórás magyarországi villámvizit során Orbán Viktort a menekültellenes politikája kritikájaként arra biztatta, hogy Magyarország tárja ki karjait mindenki felé.[81][82][83] Az eredeti tervek szerint a pápa nem szándékozott találkozni a kormánnyal, ami diplomáciai feszültségekhez vezetett.[82] Második magyarországi látogatása2022. augusztus 25-én Ferenc pápa magánaudiencián fogadta Novák Katalin köztársasági elnököt, és megerősítette neki, hogy 2023 tavaszán ismét Magyarországra látogat, egyúttal elfogadta a köztársasági elnök hivatalos meghívólevelét is.[84][85] 2023 februárjában bejelentették, hogy a látogatás április 28. és 30. között lesz Budapesten.[86] A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint Ferenc pápa látogatásának csúcspontja volt az április 30-adikai Kossuth téri szentmise.[87] Művei
Könyvek magyar nyelven
Pápai megnyilatkozások
Interjúk, beszélgetések
Életrajzi kötetek magyarul
Játékfilm
Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia