Thurzó Elek
Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró. ÉleteThurzó János krakkói polgármester, körmöci kamarás – akinek bányavállalata és rézválasztó kohója [3] volt – és Beck Magdolna – Szatmári György unokahúga – fia. Elődei nyomán a bányaművelést kedvelte. 1521-ben már körmöci kamarai gróf és királyi főkomornokmester, majd királyi kincstárnok lett, 1525-ben pedig tárnokmester, végül országbíró akkor lett, amikor a törökök elfoglalták Budát. Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernuszt Jánosnak, Mátyás király bizalmasának[4] a kezébe kerültek adomány- és zálogjogon, mindazonáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartotta régi gazdálkodási rendszerében. Thurzó 1523-ban kapta meg Mária királynétól Vöröskő várát, melyet azonban a Fuggereknek eladott. Mohács után még ő rendezte Mária menekülését az országból.
– Brodarics István: Igaz történet a magyarok és szulejmán török császár mohácsi ütközetéről[5]
Szapolyai János királyt mellőzve határozottan I. Ferdinánd mellé állt, tőle kapta 1527-ben a Szapolyaiak birtokaiból a Szepesi várat több mással együtt. 1531 tavaszán Elek szerzett egy fontos tovább örökíthető tisztséget, nevezetesen Szepes vármegye örökös ispánságát.[6] A humanista kapcsolatairól híres főúr a bécsi egyetemen tanító tudósokkal Rotterdami Erasmussal és Aldias Manutiusszal állt kapcsolatban. Az evangélikus vallás követője és Perényi Péter legbensőbb barátja, később apósa volt. Az első felesége Szatmári Anna volt. Második nejétől – a Mohácsnál elesett felsőlendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől – ormosdi Székely Magdolnától két lánya született. Margit nevű leánya Perényi Péter koronaőr felesége lett. 1543. január 25-én halt meg, Lőcsén temették el. Művei, tevékenysége
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia