Alsószúcs

Alsószúcs
A község látképe
Alsószúcs címere Alsószúcs zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Polgármester	Rudolf Pleva
Irányítószám	913 32
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
Népesség
Teljes népesség	3059 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	285 m
Terület	26,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 18° 01′ 50″48.95833333, 18.03055556Koordináták: é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 18° 01′ 50″48.95833333, 18.03055556
Alsószúcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószúcs témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószúcs (szlovákul Dolná Súča) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 8 km-re északra a Szucsanka patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. A mai települést 1208ban "Suchan" néven említik először. 1244-ben "Zudczan", 1398-ban "Castrum Zudcze", 1429-ben "Castrum Zucha", 1439-ben "Nagh Sucha" néven szerepel. 1244-ben Bogomér ispán és a szúcsai uradalom birtoka.

Szúcsa várát 1318-tól említik, ekkor Csák Mátéé, majd királyi vár. Tulajdonképpen Trencsén várának egyik előváraként szolgált. 1421-től a Stiborici Stiboroké, 1430-tól a királynéé, 1439-től Cillei Ulriké. 1454-ben Hunyadi János váltotta meg, majd királyi vár. 1493-ban II. Ulászló király Szapolyai Jánosnak adta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el és Podmaniczky János nyitrai püspöknek adományozta, ettől kezdve a Podmaniczkyaké volt. 1550-ben Salm császári serege elfoglalta és lerombolta. 1582-ben már romként említik.

1598-ban 68 ház állt a faluban. A 17. században komlóültetvényei voltak és sörfőzde működött, lakói főként mezőgazdaságból éltek, fával és szövetekkel kereskedtek . 1720-ban 13 adózója volt a falunak. 1787-ben 234 házában 260 családban 1505 lakos élt. 1828-ban 203 háza és 1587 lakosa volt. 1899-ben alakult hitelszövetkezete.

Vályi András szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén."[2]

Fényes Elek szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Lakói kosárfonással, szövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1925-ben nagy árvíz pusztított a községben. 1944 októberében partizáncsoport kezdte meg tevékenységét területén. A Krasín hegyen televíziós átjátszóállomás épült.

Népessége

1910-ben 1590, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1919-ben 1573 lakosából 1568 csehszlovák és 5 magyar volt.[4]

2001-ben 2877 lakosából 2836 szlovák volt.

2011-ben 2967 lakosából 2776 szlovák volt.

Nevezetességei

• Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1687-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 1754 és 1756 között átépítették.
• Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.
• A falutól nyugatra állnak Szúcsa egykori várának romjai.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 122.

Források

• Podolák, J. 2011: Dolná Súča

További információk

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Alsószúcs Szlovákia térképén
• Zamky.sk – Szúcsa vára (szlovákul)
• E-obce.sk.