hu Horny%C3%A1n

	Hornyán (Horňany)
	; Hornyán zászlaja
	; Hornyán zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1352
Polgármester	Eva Šrámková
Irányítószám	913 24
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	429 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	222 m
Terület	6,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″48.779300°N 18.198300°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″48.779300°N 18.198300°E
	Hornyán weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyán témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hornyán (szlovákul Horňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 21 km-re délkeletre fekszik.

Története

1352-ben „Hornyan” néven említik először. 1433-ban „Hornian”, 1598-ban „Hornian” alakban szerepel az írott forrásokban. A trencséni váruradalomhoz tartozott, később a Dezsericki család és mások birtoka volt. Miután lakói a husziták elől elmenekültek, a német jog alapján telepítették újra. 1598-ban malom és 24 porta állt a településen. 1720-ban 9 adózó portája volt. 1784-ben 33 házában 50 családban 335 lakos élt. A báni uradalomhoz tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HORNYÁN. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Farkaska mellett, Babotnak filiája, földgye jó, legelője elég, és réttye is, piatzozása közel.”^[2]

1828-ban 34 háza és 405 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században fűrésztelepe működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hornyán, tót falu, Trencsén-, most A.-Nyitra vmegyében, 335 kath., 4 zsidó lak., fiók kath. templom. A báni urad. tartozik. Ut. p. Nyitra Zsámbokrét.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 390 lakosából 315 szlovák, 34 német, 5 magyar és 17 egyéb anyanyelvű, illetve 19 csecsemő volt. Ebből 362 római katolikus, 16 zsidó és 12 evangélikus vallású.

1910-ben 503 lakosából 480 szlovák, 12 német és 11 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.

2011-ben 440 lakosából 405 szlovák, 2 cseh, 1 magyar és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]