hu Mihalj (Slivno)

	Mihalj
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Slivno
Jogállás	falu
Irányítószám	20357
Körzethívószám	(+385) 20
	Népesség
Teljes népesség	121 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	25 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 59′ 24″, k. h. 17° 29′ 49″42.990000°N 17.497000°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 24″, k. h. 17° 29′ 49″42.990000°N 17.497000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mihalj témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Mihalj falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 51, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 9, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 11 km-re délnyugatra Neretva völgyének alsó részén, a folyó deltavidékén fekszik.

Története

A második világháborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Az ekkor létrejött települések közé tartozott Mihalj is. 1948-ban még Mihalj-Kremena volt a neve. Ezután több határváltozáson esett át. 1991-ben 220 lakosából 106 szerb és 92 horvát volt. A mai értelemben vett Mihalj csak 2001 óta létezik. A településnek 2011-ben 156 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	0	0	0	0	0	0	290	231	325	292	242	220	212	156

( 1948-ban, 1981-ben és 1991-ben Kremena lakosságával együtt, 1981-ben és 1991-ben Lučina lakosságát is ide számították. 1981-ben Mihalj és Trn egy részével alakították ki Otok települést, 1991-ben már Otok-Duba néven.)

Gazdaság

A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A II. világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.