Bijeli Vir

Bijeli Vir
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Žažablje
Jogállás	falu
Irányítószám	20353
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	211 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	20 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 00′ 36″, k. h. 17° 39′ 23″43.00994517, 17.65645706Koordináták: é. sz. 43° 00′ 36″, k. h. 17° 39′ 23″43.00994517, 17.65645706
A Wikimédia Commons tartalmaz Bijeli Vir témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bijeli Vir falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Zažablje községhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 60, közúton 82 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 19, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra a hercegovinai határ mellett, a Mislina-patak partján fekszik. Határa a keleti részen hegyes, a nyugati részen sík, részben mocsaras.

Története

A település területe már ősidők óta lakottak volt, melyet az itt található öt illír halomsír is bizonyít. Halomsírok találhatók a falu határához tartozó Bobovištén, Jajevicán és Veliki Humon. A római uralom idején az 1. században a község területén kisebb települések voltak. A horvátok ősei a 7. – 8. században foglalták el ezt a területet. Az ő középkori jelenlétükről néhány Bobovištén és a közeli településeken fennmaradt sírkő tanúskodik. A község területét már 1482 előtt elfoglalta a török és egészen 1694-ig török uralom alatt állt. A török uralom idején is folyamatosan éltek itt horvátok, melyet a közeli vidonjei Keresztelő Szent János templom 1616-ban, a dobranjei Kisboldogasszony templom 1617-ben történt felépítése is bizonyít.

A török alóli felszabadítás után 1694-től két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első hullám közvetlenül 1694 után, a második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Ekkor alakultak ki a község mai települései, melyek 1720-ig a slivno ravnoi plébániához tartoztak. 1720-ban megalapították a vidonjei plébániát, majd 1769-ben ebből leválasztva Fabijan Blašković püspök létrehozta a dobranjei plébániát, melynek később Bijeli Vir is a része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 136, 1910-ben 237 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

Már a 20. század elején megindult a hegyi települések lakosságának leköltözése a vizek, a művelhető területek és az utak közelébe. Ekkor alakult ki a nagyobb forrás mellett a mai Bijeli Vir és valamivel keletebbre egy kisebb forrásnál a kisebb Plavi Vir település. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A település fejlődése különösen a háború után volt intenzív, amikor a hegyi falvak kiürültek és lakosságuk egy része itt telepedett le. Mivel a plébánia súlypontja is ide helyeződött át szükségesnek látták egy új plébániatemplom felépítését is a településen, mely 1975-ben készült el. A plébánia neve ettől kezdve dobranje-bijeli viri plébánia lett. 1992-ben megalakult Zažablje, az ország egyik legfiatalabb községe, melynek Bijeli Vir is a része lett. A településnek 2011-ben 292 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	136	165	172	237	0	0	318	431	433	447	414	385	327	292

(1880-ban és 1890-ben településrészként. 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Dobranjéhez számították.)

Nevezetességei

• A Lourdes-i Szűzanya plébániatemplom 1975-ben épült. Modern betonépület, melyet a római építész Eugenija Hamzić tervezett. Hosszúsága 16, szélessége a bejáratnál 8,80 méter. A templom mellé később két emelet magasságú, piramisban végződő beton harangtornyot építettek. Helyén régen is egy Lourdes-i Szűzanya kápolna állt, róla kapta mai titulusát. A templomban a Lourdes-i Szűzanya, Szent Péter és Szent Antal szobrai láthatók. A templom melletti Lourdes-i barlangot 1986-ban építették. A benne álló Szűzanya szobor a spliti Dušan Stanojević mester 1969-ben készült alkotása.
• Az új temetőben álló Jézus szíve kápolna 1983-ban épült. Egyszerű betonépület kis négyszögletes apszissal. A harangtorony és az ajtó kőkerete a lebontott Lourdes-i Szűz anya kápolnából származik. A Jézus szíve oltárkép 1971-ből való.
• Illír halomsírok találhatók a falu határához tartozó Bobovištén, Jajevicán és Veliki Humon.

Gazdaság

A gazdasági élet alapja a mezőgazdaság, de a falu területének ma is csak kisebb része művelhető terület. A II. világháborút követően végzett vízrendezési munkák folyamán a mocsártól újabb területeket hódítottak el és vettek művelés alá. A turizmus vonatkozásában a falusi turizmus fejlesztésére jelentheti a kitörési lehetőséget.

Oktatás

A metkovići Stjepan Radić alapiskolának Bijeli Viren kihelyezett négyosztályos alsó tagozata működik. A bijeli viri iskola 1968-ban épült. Az iskolaépületet a délszláv háború idején honvédelmi célokra vették igénybe, a tanítás ez idő alatt a faluházban folyt. A háború után, majd 2002-ben az épületet felújították. Ma két tanterem, tanári szoba, iroda, könyvtár található benne. Az iskola mellett sportpálya és játszótér található. Az iskolának tanítója, angoltanára, hitoktatója van.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Lokalnahrvatska.hr:Žažablje (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja – Dobranje-Bijeli Vir (horvátul)