Marušići (Buje)

Ez a szócikk a Buje községbeli Marušićiról szól. Hasonló címmel lásd még: Marušići (egyértelműsítő lap).

Marušići
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Buje
Jogállás	falu
Polgármester	Edi Andreašić
Irányítószám	52462
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	147 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′ 05″, k. h. 13° 43′ 48″45.418, 13.73Koordináták: é. sz. 45° 25′ 05″, k. h. 13° 43′ 48″45.418, 13.73
A Wikimédia Commons tartalmaz Marušići témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Marušići (olaszul: Marussici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 18 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re keletre, a Bujština területén, a Kaštelt Sternával összekötő út mentén, a szlovén határ közelében fekszik.

Története

A falu tágabb területének elnevezése eredetileg Sorbar volt és mai nevét az itt előforduló leggyakoribb vezetéknévről (Marušić) kapta. Eredetileg a mai helyétől északabbra feküdt, de a 16. és 17. században a háborúk és járványok következtében kipusztult lakosság pótlására a tengerpartról és Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 256, 1910-ben 379 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. Kulturális-művészeti és sportegyesületét 1947-ben alapították. Több énekkar és egy kis könyvtár is létesült. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 158 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és egyre inkább a falusi turizmussal (borospincék, borút) foglalkoznak.

Nevezetességei

• Szent Lúcia tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1781-ben építették egy román stílusú kis templom alapjain. Egyhajós épület, homlokzata felett nyitott kétnyílásos harangtoronnyal, benne két haranggal. Szent Lúciát, Szent Sebestyént és a Madonnát gyermekével ábrázoló oltárképét F. Quajati festette 1872-ben
• Szent Flórián tiszteletére szentelt temploma a falutól délre áll. Egyhajós épület, a homlokzat feletti kis nyitott harangtoronyban egy harang látható. Ezt a templomot is temető övezte egykor és ma is kőkerítés veszi körbe.
• 1980-ban itt alapították a "Kornarija" nemzetközi szobrásziskolát, mely az azonos nevű kőbányáról kapta a nevét. Az ötletgazda a pirani Obalne galerije igazgatója Toni Biloslav volt, aki létrehozta a helyi kulturális szervezetet. Az első tanulók már az év szeptemberében meg is érkeztek a londoni St. Martin's School of Artból. A következő években tapasztalatokat cserélhettek Olaszországból, Spanyolországból és a korábbi Jugoszlávia területéről érkezett tanulókkal is. Hét év alatt 13 ország 100 tanulója érkezett ide akik számos alkotásukat hagyták a marušići szoborparkban.
• A faluban fennmaradt a helyi népi építészet néhány kőből épített példája.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
256	271	294	349	353	379	403	401	493	370	334	157	153	164	179	158

További információk

• Buje város hivatalos oldala (horvátul)
• Buje turisztikai irodájának honlapja^[halott link] (horvátul)
• Marušići az Istrapédián (horvátul)
• Marušići az Istarska enciklopédián (horvátul)
• Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf