Katoro

Katoro
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Umag
Jogállás	falu
Polgármester	Vili Bassanese
Irányítószám	52470
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	26 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 27′ 36″, k. h. 13° 30′ 58″45.46, 13.516Koordináták: é. sz. 45° 27′ 36″, k. h. 13° 30′ 58″45.46, 13.516
A Wikimédia Commons tartalmaz Katoro témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Katoro (olaszul: Catoro) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 3 km-re északnyugatra az azonos nevű kis öbölben és az azonos nevű foknál az Umagról Savudrijára vezető út mellett fekszik.

Története

Területe már az ókorban is lakott volt, ezt igazolja, hogy a Tiola-foktól partjának teljes hosszában a tenger szintje alatt ókori luxusvillák maradványai láthatók. Eszerint az ókorban ez a teljes partszakasz beépített és forgalmas volt. A Katoro-fok lábánál a 19. század végén végzett amatőr kutatások már díszes mozaikpadlók, színes falfestmények töredékeit és egyéb leleteket eredményeztek, melyek gazdag tulajdonosok luxus villáiról árulkodtak. Az 1970-es években a Tiola-fok északi oldalánál Š. Mlakar végzett nem publikált feltárásokat. A római település a késő ókorra elszegényedett és a 4. századra a terület már elhagyatott volt.

1269-ben területe Umaggal együtt a Velencei Köztársaság foglalta el és egészen 1797-ig meg is tartotta. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 14 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	14	14

Nevezetességei

A település területén, a Tiola-foknál ókori római épületek maradványait fedezték fel, részben pedig feltárták. A félsziget déli oldalán, a tenger alatt megtalálták a római móló, északi oldalán viváriumok maradványait jegyezték fel. A nyugati foknál mozaikpadlós római épületek maradványai, északnyugati végén pedig római nekropolisz található. A Tiola lelőhelyen egy római villa rustica maradványai találhatók, amelyet az 1. századtól a kora középkorig használtak.[4]

További információk

• Umag város hivatalos oldala (horvátul)
• Umag turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Katoro az Istrapédián (horvátul)
• Katoro az Istarska enciklopédián (horvátul)

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2899.