Kuberton

Kuberton
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Grožnjan
Jogállás	falu
Polgármester	Rino Duniš
Irányítószám	52462
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	22 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 13° 45′ 54″45.425, 13.765Koordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 13° 45′ 54″45.425, 13.765
Kuberton weboldala
Sablon Wikidata Segítség

Kuberton (olaszul: Cuberton) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Grožnjanhoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria középnyugati részén, Bujétől 8 km-re, községközpontjától 8 km-re északkeletre a szlovén határ közelében fekvő északkelet-délnyugati irányú dombháton, gesztenyések között fekszik. A Marušićit Šternával összekötő úttól egy másfél kilométeres bekötőúton közelíthető meg.

Története

Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Ezt bizonyítják a hozzá tartozó Gomilánál található halomsírok. A középkorban a šternai uradalom részeként a novigradi püspök hűbérbirtoka volt. A 13. században Filipo di Cosiliaco III. Mainhard görzi gróf vazallusának igazgatása alá tartozott. A gróf 1250-ben Andrea de Cirlago utódait erősíti meg birtokában, miután korábban apjuknak adta át. Miután a Velencei Köztársasághoz csatolták Kuberton a 16. században részben a Vergerio, részben a Del Bello család birtoka lett. Ezután egy bizonyos Belli vásárolta meg, aki lányával hozományként a pirani Groppának adta. Magánbirtok maradt egészen 1797-ig a Velencei Köztársaság megszűnéséig. Ezt követően Šterna, illetve Grožnjan igazgatása alá került. 1857-ben 272, 1910-ben 478 lakosa volt. A településnek iskolája, számos kézművese és fejlett mezőgazdasága volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. A lakosság kivándorlása miatt csaknem teljesen kiürült. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része. 2011-ben 19 lakosa volt. Az utóbbi időben régi lakosai közül többen visszatértek és az üresen maradt házak felújításába kezdtek. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoznak.

Nevezetességei

• Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma a 18. században épült. Ma eléggé leromlott az állapota, belül csak egy fából faragott oltár található benne, a többi berendezését elvitték. Pedig a helyiek emlékezete szerint egykor gazdag felszerelése volt. Ezek közül különösen értékes volt egy 13. századi, bronzból készített körmeneti kereszt hátterében az égboltot szimbolizáló égszínkék zománcozott táblácskával. Az egyik oltárában egy 1543-ban kelt, 1655-ben lepecsételt pergament találtak.
• A falu bejárata előtt egy fenyvesen át vezet az út a régi temetőhöz, ahol egykor egy Szent Margit tiszteletére szentelt kápolna állt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
272	288	388	408	408	478	362	251	541	297	248	116	80	74	22	19

További információk

• Grožnjan község hivatalos oldala^[halott link] (horvátul)
• Grožnjan turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2014. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Grožnjan község információs portálja
• Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf