Lotus 94T
A Lotus 94T egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Team Lotus tervezett és versenyeztetett az 1983-as Formula–1 világbajnokság második felében. Pilótái Elio de Angelis és Nigel Mansell voltak. ÁttekintésMindössze hat hét alatt készítette el a frissen leigazolt Gérard Ducarouge tervezőmérnök, akit Peter Warr csapatfőnök azért igazolt le, hogy a korábbi, versenyképtelen autók után végre újra sikeres lehessen a csapat.[1] Alacsonyabb, keskenyebb kasztni jellemzi, mint elődjét, és a súlyeloszlása is jobb. A brit nagydíjon mutatkozott be, ahol Mansell rögton egy negyedik helyet ért el vele. Ő az idény hátralévő részében jobban is teljesített az autóval,[2] habár Németországban visszatért az előző modellhez, Brands Hatch-ben dobogóra állhatott (és megfutotta a verseny leggyorsabb körét).[3] De Angelis ezzel szemben egyszer ért csak célba az autóval, és egyszer szerzett egy pole pozíciót. A 95T típus ennek a modellnek a továbbfejlesztése volt. Eredmények(félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör)
* 1983-ban a 92-es és a 93T-s modellt is használta a Lotus, de az összes pontot a 94T-vel szerezték. Mansell a német nagydíj szabadedzésén a 94T-t használta, a versenyen azonban a 93T-vel indult. FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Lotus 94T című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia