Kistápé

Kistápé
Zichy-vadászkastély
Közigazgatás
Városhoz csatolás	1930
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistápé témájú médiaállományokat.

Kistápé rövid ideig önálló, ma Bikácshoz tartozó település Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

Bikácstól két kilométerre található zsáktelepülés, Bikácsról közelíthető meg egy számozatlan bekötőúton, amely csak 1976-ban[1] kapott szilárd burkolatot, két évvel[2] a járda építése után. A települést érintő helyközi autóbuszvonalː 5456

Nevének eredete

A pécsi egyházmegye alapító oklevele a 11. század elejéről említi Thapeont, amely feltételezhetően azonos Kistápéval, később Thapey, Tapei, Thape alakokban fordul elő. A név bizonytalan eredetű, Kiss Lajos szerint a Szegedhez csatolt Tápé nevével egyetemben a török tapay (szolgálat, tisztelet) szóból eredeztethető, de görög eredet is elképzelhető, az alapítólevél th- szókezdete is ezt támasztja alá. Görögül a név temetkezést, sírt jelenthetett, ezt erősíti a Bikács határában talált kelta temető.[3]

Története

1880-ig puszta, 1888 és 1930 között önálló kisközség a németkéri körjegyzőségbe beosztva, 1930-tól kezdve Bikácshoz tartozik, átcsatolását már egy 1928-as belügyminiszteri rendelet előírta.[4] Emellett az 1970-es években Bikács és Nagydorog közös tanácsa miatt a nagydorogi önkormányzathoz tartozott.

1903-ig Tápénak hívták. Az első, 1785-ös népszámlálás idején 14 házában 25 család, 133 fő lakott, ekkor Györkönyhöz tartozott.[5] 1852-ig gróf Győri László tulajdonában álló majorsághoz tartozott, lakosai a jobbágyfelszabadítás után uradalmi cselédek lettek, és továbbra is egy tulajdonosé volt a puszta, többek között a Zichy családé is volt (1937-ig).[6] A község 1906-ban számos faluval egyetemben megünnepelte Rákóczi hamvainak hazahozatalát harangszóval, iskolai ünnepséggel, két nap munkaszünettel, a tanító beszédével.[7] 1928-ban kötötték be a telefonhálózatba, Pusztahencsével egyidőben.[8] A második világháború utáni államosítás előtti utolsó tulajdonosa gróf Wenckheim Antalné volt.[9] 1969-ben még működött az iskola, mindössze tizenhét diákkal a nyolc évfolyamon összesen.[10] 2006-ban az egykori majorság területén négycsillagos szálló épült, falusiasabb jellegű apartmanokkal kiegészítve.[11]

Kistápéról származik Pákolitz István író, költő, ugyanis édesapja itt született.[12]

Nevezetességei

• 1901-ben állítottak fel egy haranglábat a településen, amely egy Ocskay Károly tiszttartó által 1896-ban Budapesten öntött lélekharangot tart. Az építményt 2015-ben felújították és felszentelték[13]
• Az egykori Zichy-majorság épületei
• A Kistápéi-patak felduzzasztásával keletkezett a 2,4 hektáros Jindra-tó, egy völgyzárógátas víztározó[14]

Demográfia

A települést nagyrészt magyarok lakják és lakták, a 19-20. század fordulóján kevés némettel, illetve 1900-ban négy szlovák is lakta.

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1785	133	—
1828	143	+7,5%
1869	187	+30,8%
1880	182	−2,7%
1890	258	+41,8%
1900	350	+35,7%
1910	364	+4,0%
1920	306	−15,9%
2011	51	−83,3%
Forrás: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára - 10. Tolna megye (1996)

Jegyzetek

1. Beke László. „Felkészülés a télre”, Tolna Magyei Népújság, 1978. november 23. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
2. „Út- és közműfejlesztés”, Tolna Megyei Népújság, 1974. január 2. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
3. Szentgyörgyi Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása. 2010. 64–65. o. Hozzáférés: 2023. július 9.  
4. „Egyesítették Bikács és Kistápé községeket.”, Magyarság, 1928. július 13. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
5. AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára (1960) 
6. Bikács-Kistápé >> Zichy Park Hotel Bikács. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
7. „Rákóczi ünneplése vármegyénkben”, Közérdek, 1906. november 3. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
8. „Uj távbeszélő állomások.”, Tolnamegyei Ujság, 1928. november 24. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
9. „A nyolcadik zárszámadás Kistápén”, Tolna Megyei Népújság, 1969. március 10. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
10. „Kistápé―ősszel”, Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember 23. 
11. „Megnyílt Bikács-Kistápén a Zichy Park Hotel”, Népszava, 2006. június 29. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
12. Pákolitz István (1962). „Írás és élet” 5 (1-6). (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
13. „Felszentelték a lélekharangot”, Tolnai Népújság, 2015. június 24. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
14. „A kistápéi Jindra-tó”, Magyar Horgász (Hozzáférés: 2023. július 9.)