Sárpilis Tolna vármegye délkeleti felén, a Gemenc és a Szekszárdi-dombság között helyezkedik el, a Sárköz szívében.Szekszárd (14 km) és Bátaszék (10 km) között fekszik.
Megközelítése
Közúton, az ország távolabbi részei felől az M6-os autópályán érhető el a legkönnyebben a település, a sztrádáról a bátaszéki csomópontnál, vagy az Őcsény–Decs–Szekszárd dél-leágazásnál lehajtva. A központján azonban csak az 5113-as út halad keresztül, azon érhető el északi szomszédja, Decs felől éppúgy, mint a térséget átszelő 56-os főútról, Várdombnál keletnek fordulva.
Első okleveles említése 1381-ből való, amikor egy határperben merül fel a neve.
1572-ben a török adóösszeírók itt egy 21 házból álló „települést” találtak.
A Rákóczi-szabadságharc idején a falu teljesen elnéptelenedett, elpusztult. Legközelebb a Tolna megyei összeírások alkalmával találkozhattunk a településsel, ahol az összeírók 14 jobbágyot, és két 1724-ben idetelepültet jegyeztek fel.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 3,4% németnek, 0,3% örménynek mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,7%, református 14,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 30,9% (35,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2-0,2% ruszinnak, szlovénnek, lengyelnek és örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 17,1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 37,4% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Késő barokk műemlék református templom, felszentelve 1797-ben.
.jpg)
