A Geresdi-dombságban fekszik, több kisebb patak összefolyásánál. Hozzá tartozik a különálló, tréfás nevű Rozsdásserpenyő településrész, mely a központjától közel 2,5 kilométerre északra található.
A szomszédos települések: észak felől Mőcsény, kelet felől Mórágy, délkelet felől Bátaszék, dél felől Véménd, nyugat felől Ófalu, északnyugat felől pedig az egykor önálló, ma Mőcsényhez tartozó Zsibrik. A legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Bátaszék.
Megközelítése
Zsáktelepülés, központja csak Mőcsény vagy Mórágy érintésével érhető el, a Bátaszék és Bonyhád közt húzódó 5603-as útról letérve, az 56 103-as számú mellékúton. Rozsdásserpenyő településrész közvetlenül az 5603-as út és az alsóbbrendű mellékút szétágazása mellett helyezkedik el.
Első írásos említése 1267-ból való (ekkor Apathy alakban írták), ekkor a bátai bencés apátság birtoka volt. A 16. század végére elnéptelenedett, a 18. század közepén német telepesek érkeztek. A 18. század második felétől az Apponyi család birtoka volt. Német nemzetiségű lakosainak jelentős részét a második világháború után kitelepítették.
A település 2005. július 10-én helyi népszavazáson jelentős többséggel igent mondott a hulladéktemetőre, ahova a Paksi atomerőműből kikerülő kis és közepes radioaktivitású felszerelések, eszközök, védőruhák kerülhetnek. 2008 októberében átadták az ideiglenes tárolásra alkalmas Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolót.[3][4] 2009 májusáig 910 darab kis és közepes aktivitású hulladékot tartalmazó hordót hoztak a paksi atomerőműből és helyeztek el ideiglenesen Bátaapátiban, amíg a felszín alatti részek kialakítása zajlott.[5] A 2012-ben átadott végleges tárolásra alkalmas Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba egy év alatt 160 konténernyi kis és közepes aktivitású radioaktív atomhulladékot helyeztek.[6]
Évente emlékhangversenyt rendeznek Rohmann Henrik tiszteletére a szomszédos falvakkal együttműködésben. A hangversenyt a Budapesti Hegedű-Hárfa Duó, Földesi Lajos hegedűművész és Kocsis Andrea hárfaművész adja, de más művészek és növendékek is szerepelnek rajta.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,8%, református 5,4%, evangélikus 5,7%, felekezeten kívüli 19,9% (12,1% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,3% szerbnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 4,3% református, 2,3% evangélikus, 4% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[18]
.jpeg)
