Kemeneskápolna
Kemeneskápolna község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas vármegyében, a Celldömölki járásban. FekvéseA Kisalföldön, a Ság hegy tövében, a vármegye keleti részén fekszik. A megyeszékhely, Szombathely mintegy 45 kilométerre, a legközelebbi város, Celldömölk körülbelül 10 kilométerre található. A szomszédos települések: északkelet felől Celldömölk, kelet felől Celldömölk-Izsákfa, dél felől Köcsk, nyugat felől Vásárosmiske, északnyugat felől pedig Mesteri. MegközelítéseKözúton a legegyszerűbben Celldömölk felől érhető el, a 8433-as úton. A Celldömölköt Sárvárral összekötő 834-es főútról Nagysimonyi előtt letérve Mesterin keresztül (a 8431-es, majd a 8432-es és a 8456-os úton), a 84-es főútról Gérce-Vásárosmiskén keresztül (a 8432-es, majd a 8433-as úton), illetve szintén a 84-es főútról Borgátánál letérve Egyházashetyén keresztül (a 8415-ös, majd a 8434-es úton) is el lehet jutni a településre. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a négy vasútvonal által is érintett Celldömölk vasútállomás, körülbelül 10 kilométerre északkeletre. TörténeteElső írásos említése 1390-ből származik, Kapolnafelde alakban. A török időkben többször is feldúlták a települést - mind a törökök, mind a németek. A Széchy és a Thurzó család birtoka volt, majd 1639-től a Batthyányaké lett. Ők a 18. században az intai uradalmukhoz csatolták. KözéletePolgármesterei
A településen 2020. szeptember 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület 2020. július 14-én kimondott önfeloszlatása miatt.[12] Az időközi polgármester-választás nem hozott eredményt szavazategyenlőség miatt.[13] Az új időközi választást pedig 2021. január 24-ére hiába tűzte ki a Nemzeti Választási Iroda,[14] azt a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt már nem lehetett megtartani. Az időközi választásra végül csak 2022. június 26-án kerülhetett sor; ezen a korábbi faluvezető egyedüli jelöltként indult, s ezáltal vissza is nyerte mandátumát. Népesség2001-ben a lakosok 100 %-a magyarnak vallotta magát.[15] A település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,5%-a magyarnak, 9,1% németnek, 1,1% cigánynak mondta magát (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,8%, református 1,1%, evangélikus 12,5% (29,5% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,7% németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8% evangélikus, 1,1% református, 2,3% felekezeten kívüli (62,5% nem válaszolt).[17] VallásA 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 71%-a római katolikus és kb. 20%-a evangélikus vallású. Kb. 9% ismeretlen vallású, vagy nem válaszolt a kérdésre.[15] Római katolikus egyházA Szombathelyi egyházmegye (püspökség) Kemenesaljai Esperesi Kerületében lévő Gércei plébániához tartozik, mint fília. Római katolikus iskolakápolnájának titulusa: Magyarok Nagyasszonya. Evangélikus egyházA Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Vasi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Alsósági Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Természeti értékekNevezetességei
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia