|
Mersevát
Mersevát község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban. FekvéseCelldömölktől 5 kilométerre északkeletre, a Marcal folyó mellett fekszik. A szomszédos települések: észak felől Kemenesmagasi, kelet felől Külsővat, dél és délnyugat felől Celldömölk, nyugat felől Kemenessömjén, északnyugat felől pedig Kemenesszentmárton és Vönöck. MegközelítéseA településen végighúzódik, annak főutcájaként a Pápától Celldömölkön át Sárvárig húzódó 834-es főút, az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala mindhárom említett város irányából. Kemenesszentmártonnal a 8455-ös út köti össze, és érinti még a nyugati határszélét a 8611-es út is. Lakott területeit a vasútvonalak elkerülik, déli határszélét azonban érinti a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala. A vasútnak nincs megállási pontja a község területén, de Külsővat vasútállomás alig több mint 2,5 kilométerre fekszik Merseváttól délkeletre. Nevének eredeteVát neve a 9. századi székely-fehér hun (kony) uralkodó Vat nevéből származik. TörténeteA mai Mersevát Merse és Belsővat 1906-ban való egyesítésekor keletkezett. Előtte nevét Merse-Belső- Vath, Merse-Belsővath, Merse-Belsőváth, Merse-Belsőváth-Vath alakokban említették az írásos forrásokban. A jelenlegi Külsővat vasútállomást a 20. század elején még Vat-Mersének nevezték. Mai Mersevát elnevezése 1907-ben készült pecsétjén szerepel először. A közhasználat azonban ma is fenntartja a Merse és Belsővat név használatát. Mersevát, Vát nevét egy 1252-ben kelt oklevél említette először, ez oklevél Vát birtokosait a szomszédos Dömölki apátság kegyuraiként említette. Ezen 1252. február 18-án Pozsonyban kelt oklevél szerint: „Mersének fiai: Gergely és Fábián, Roland nádor bírói széke elé kísérik Jakab apátot, hogy birtokában, igazában megvédelmezzék Pápának fia Márton ellen.” Erről Pacher Donát: A dömölki apátság története című könyvben a következő olvasható: „Az apátság kegyuraságát a XIII. század közepén a szomszédságban eredt, vagy lakó családnak, a Merse családnak a kezén találjuk.” A 14. századi Anjou-kori okmánytár 1358. V. 8-án kelt egyik oklevelében ugyancsak előfordul a családból Merse Miklós neve. 1458-ban a Merse család birtokainak eladása, zálogba vétele, sőt 1459-ben valószínűleg még elkobzása is szerepel az okiratokban, a fiatal Mátyás király ellen 1459-ben fellázadt 25 főúr között a lázadáshoz csatlakozott kemenesaljai urak között a Mersék is szerepeltek. „1459-ben azonban Mátyás király a hűtlenségbe esett Miklósnak /Magasi/ Merse helységben és a kegyúri pusztán bírt részeit a Sámsonfalvaiaknak adta." Borovszky Samu az 1900-as évek elején Magyarország vármegyéi című munkájában így ír a településről: "Merse-Belső-Vát, magyar község a Marczal-csatorna mellett, a Csorna felé vezető út mentén. 82 háza és 536 r. kath. és ág. ev. vallású lakosa van. Postája Külső-Vát, távírója Kis-Czell. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Földesurai a Vidos- és Káldy-családok voltak." KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,8% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,2% szlováknak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 1,5%, evangélikus 18,1%, felekezet nélküli 1,2% (29,4% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 17,1% evangélikus, 1,4% református, 2,4% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[12] Nevezetességei
Híres emberek
Források
Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
