|
Vasszilvágy
Vasszilvágy község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban. FekvéseSzombathelytől 15 kilométerre északkeletre található, a Gyöngyös-sík északi részén. Két falurésze, Alsó- és Felsőszilvágy a Hosszú-víz mentén fekszik, délnyugatról a Rátka-patak, délkeletről a Kőris-patak határolja. A szomszédos települések: észak felől Acsád, kelet felől Szeleste, délkelet felől Vát, délnyugat felől Nemesbőd, nyugat felől pedig Vassurány és Salköveskút. MegközelítéseKözúton a legegyszerűbben a 86-os főút felől érhető el, váti letéréssel, a 8635-ös úton, ugyanez az út kapcsolja össze Acsáddal is; a többi szomszédjával nincs közvetlen közúti kapcsolata. A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, amely egy szakaszon a közigazgatási területének északnyugati határszélén húzódik. A vasútnak kifejezetten vasszilvágyi megállási pontja nincsen, de a faluhoz legközelebb eső vasúti csatlakozási lehetőség, Acsád vasútállomás alig néhány lépésre van Vasszilvágy, Salköveskút és Acsád hármashatárától, ez utóbbi falu területén, Vasszilvágy központjától körülbelül 2 kilométerre északnyugatra. TörténeteA község területén már a római korban épületek álltak, a templom építése során számos római cseréptöredék és épületmaradvány került elő. A feltárt sírok tanúsága szerint már a honfoglalás előtt település állt itt, ahova annak lakói temetkeztek. A mai falut 1217-ben Zyluag néven említik először. A templom régészeti feltárása során derült ki, hogy az középkori eredetű, oltárlapjában Nagy Lajos király szerencsedénérját is megtalálták. A templomhajóban, mely 14. századi építésnek bizonyult feltárták a középkori templom festésének több részletét is. 1549-ben két kastélyt említenek itt a Szelestey és Zarka családok tulajdonában. A 16. században lakói protestáns hitre tértek. 1673-ban itt tartottak protestáns kerületi gyűlést. Alsószilvágy köznemesi község volt, melyet története során Kis- és Nemesszilvágynak is neveztek. A 19. században Reidiger Károly birtoka, majd 1918-ban a felsőszilvágyival együtt Bezerédj Imre vásárolta meg. Felsőszilvágy régi birtokosa a Talián család volt, magyar kisbirtokosok lakták. Fényes Elek szerint "Szilvágy (Alsó-), magyar falu, Vas vmegyében, 174 kath., 28 evang., 5 zsidó lak. F. u. Tallián, Gál stb. Ut. p. Szombathely 1 1/2 óra. Szilvágy (Felső-), magy. falu, Vas vmegyében, 203 kath. lak. Kath. paroch. szentegyház. Szép kastély és kert. F. u. Tallián Antal, cs. k. kamarás. Ut. p. Szombathely."[4] 1910-ben Alsószilvágynak 233, Felsőszilvágynak 325 magyar lakosa volt. A mai települést 1935-ben egyesítették Alsó- és Felsőszilvágy községekből előbb Kétszilvágy néven, majd nevét a maiban állapították meg. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,3%, református 3,7%, evangélikus 2,1%, felekezet nélküli 2,1% (21,3% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,5% szlovénnek, 0,3% szerbnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 3,6% református, 2,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 3,9% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[13] Nevének eredeteNeve a régi magyar szilvágy (= szilvafákkal benőtt hely) főnévből származik. Az egyesítés után előbb Kétszilvágy volt a neve, később a mai nevet állapították meg. Nevezetességei
Híres emberek
Képgaléria
Jegyzetek
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszilvágy témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
