|
Szombathelyi egyházmegye
A Szombathelyi egyházmegye (latinul: Dioecesis Sabariensis) római katolikus egyházmegye Magyarországon. 1777. június 17-én hozta létre Mária Terézia királynő. Védőszentje Tours-i Szent Márton. Jelenlegi püspöke Székely János.[1] Katedrálisa a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház. TerületAz egyházmegye területe 4660 km². Magában foglalja Vas vármegye majdnem egészét, Zala vármegye nyugati részét Zalaegerszeggel együtt, továbbá néhány Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyei községet. Székhelye Szombathely. TörténelemMária Terézia királynő 1777-ben úgy döntött, hogy Szombathely központtal külön egyházmegyét hoz létre. Területét a Győri, a Veszprémi és a Zágrábi egyházmegyékből szakította ki. Első püspökévé VI. Piusz pápa engedélyével a rendkívül művelt Szily Jánost választotta, aki fellendítette a várost. Lebontatta a romos várat, helyén épült fel Hefele Menyhért tervei alapján a püspöki palota, majd a székesegyház és a szeminárium. A kiegyezés után a városiasodás és az elvallástalanodás új kihívások elé állította az egyházmegyét. A városba költözött, társadalmi kapcsolataikat elvesztett emberek körében megjelenő szociális problémákra válaszul az egyház hitbuzgalmi, karitatív és nővédelmi egyesületeket hozott létre, melyek szociális hálót és közösséget nyújtottak. A katolikus egyház elvesztette korábbi privilegizált helyzetét más felekezetekkel szemben, ami különösen az oktatás területén vált láthatóvá; erre válaszul igyekezett vonzóvá tenni iskoláit, azok fenntartására sokat áldozott. Az egyházmegyében új szerzetesrendek telepedtek meg, a szombathelyi szeminárium pedig számos elkötelezett papot nevelt.[2] 20. század1922-ben az új államhatárokhoz igazodva mintegy 100 000 híve az újonnan létrehozott Kismartoni egyházmegyéhez, 67 000 hívő pedig a Maribori egyházmegyéhez került (ez utóbbi terület ma már a Muraszombati egyházmegye része). 1945-ben a székesegyház is súlyos károkat szenvedett, statikai helyreállítását Kovács Sándor püspök végeztette el, ám csak 1990-ben kezdődött el a templombelső díszeinek helyreállítása. 1952-ben megszüntették a szeminárium működését. A rendszerváltás után1990-től kezdve az egyházmegye visszakapta korábbi intézményeit, a püspöki általános iskolát, illetve az akkori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán megindult a hittanár-képzés. Létrejött a Martineum Felnőttképző Akadémia,[3] 2008 őszén pedig megjelent az egyházmegye hivatalos lapjának, a Martinus-nak[4] az első száma. 1991-ben első alkalommal látogatta meg pápa, II. János Pál, aki a repülőtéren szentmisét mutatott be.[5] SzervezetAz egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökAz egyházmegye jelenlegi püspöke 2017 óta Székely János, korábbi esztergom-budapesti segédpüspök.[1]
Területi beosztásAz egyházmegye plébániáit tíz esperesi kerületbe osztották be:
EgyházközségekA püspökség területét 76 plébániára osztották fel. 146 papja és 64 szerzetese van. (2008) TevékenységekHitéletAz egyházmegye területén élő 376 500 lakosból 295 000-et kereszteltek katolikus szertartás szerint (78,4%). Szomszédos egyházmegyék
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
