hu Fr%C3%A1ter Gedeon

	Fráter Gedeon
	Életrajzi adatok
Született	1919. április 16.; Budapest
Elhunyt	1998. november 16. (79 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Fleischmann Margit (1946-1993); ... Mária
Gyermekei	Márkus László
Szülei	Fráter Iván; Bárczy Irén
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1941)
	Pályafutás
Műfajok	balett, opera
Aktív évek	1938–1983
Tevékenység	karmester
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Fráter Gedeon (Budapest, 1919. április 16. – Budapest, 1998. november 16.) magyar karmester. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere. Márkus László színész nevelőapja, Fráter Loránd nóta- és Fényes Szabolcs operettszerző távoli rokona.

Élete

Az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család tagja. Édesapja, dr. Fráter Iván (1894–1957) jogász, belügyminisztériumi titkár, édesanyja Bárczy Irén, Bárczy István főpolgármester lánya volt.

1937 és 1940 között a Nemzeti Zenedében Lajtha László (zeneszerzés), Ferencsik János (karmesterképző) és Hammerschlag János (orgona) növendéke volt.

Még tanulmányai idején, az 1938–39-es évadban szerződtette korrepetitornak az Operaház.

1946-ban vette feleségül Márkus László elvált édesanyját, s ezzel a pályakezdő színművész nevelőapja lett. Mindvégig jó viszonyban volt a nála alig nyolc évvel fiatalabb művésszel.

Fráter Gedeont 1948-ban vezető korrepetitornak, 1950-ben karmesternek nevezték ki az Operaházban. Számos dalmű mellett Kenessey Jenővel az egész balettrepertoárt vezényelték. Kenessey 1965-ös visszavonulása után a táncelőadások első számú dirigense lett. Az Opera balett-tagozatának külföldi vendégszereplésein is Fráter volt az előadások zenei vezetője. 1983-ban nyugalomba vonult.

Három évtizedig volt a Balatoni Horgász Egyesület elnöke.

Márkus Lászlóval közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben [22–1–196].

Lehetséges ügynöki tevékenysége

2015-ben előkerült egy 1984. január 3-án keltezett, aláíratlan Emlékirat,^[1] amelyben egy 1952-től (a szöveg keletkezésekori nevén) a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénék szolgálatában álló személy vall több évtizedes „besúgói” tevékenységéről. A szöveg önéletrajzi utalásai alapján a Czeglédy fedőnevű ügynököt Fráter Gedeonnal azonosítják az Operaház történetét jól ismerők.^[2]^[3]

Vezénylései

Joseph Bayer: A babatündér (Jan Ciepliński)
Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Polovec táncok (id. Harangozó Gyula–Hamala Irén)
Pjotr Iljics Csajkovszkij: A hattyúk tava (Aszaf Mihailovics Messzerer)
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Csipkerózsika (Marius Petipa)
Léo Delibes: Coppelia (id. Harangozó Gyula)
Farkas Ferenc: Furfangos diákok (id. Harangozó Gyula)
Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov: Chopiniana (A szilfidek, Mihail Mihailovics Fokin)
Ferdinand Hérold: A rosszul őrzött lány (Sir Frederick Ashton)
Alekszandr Abramovics Krejn: Laurencia (Vahtang Mihailovics Csabukiani)
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Seherezádé (id. Harangozó Gyula)
Sugár Rezső: A tenger lánya (Lőrinc György)
Carl Maria von Weber–Hector Berlioz: A rózsa lelke (Mihail Mihailovics Fokin)

Díjai, elismerései

1952 — Szocialista kultúráért
1980 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat
1983 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat

Jegyzetek

↑ Emlékirat 1945-től napjainkig a szocialista Magyarország érdekében végzett állambiztonsági munkám történetéről és tapasztalataimról (PDF), 1984. január 3. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
↑ Fedőneve: Czeglédi - egy karmester kettős élete. Caruso.blog.hu, 2015. július 6. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
↑ Mező Gábor: Büszkén szolgálta a diktatúrát az Operaház karmester-ügynöke. PestiSrácok, 2015. június 28. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)

Források

Brockhaus Riemann zenei lexikon I. (A–F). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983. ISBN 963-330-474-1
Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest: Zeneműkiadó. 1988. ISBN 963-330-672-8
Halálhíre = Muzsika XLII. évf. (1999) 1. sz. 48. l.
Családfája Archiválva 2015. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (a 7. táblán)
RadixForum
Színészkönyvtár Márkus László életrajza

Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Emlékirat 1945-től napjainkig a szocialista Magyarország érdekében végzett állambiztonsági munkám történetéről és tapasztalataimról (PDF), 1984. január 3. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)

[2] Fedőneve: Czeglédi - egy karmester kettős élete. Caruso.blog.hu, 2015. július 6. (Hozzáférés: 2015. július 11.)

[3] Mező Gábor: Büszkén szolgálta a diktatúrát az Operaház karmester-ügynöke. PestiSrácok, 2015. június 28. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)

[1]

[2]

[3]

Fráter Gedeon