Blum Tamás
Blum Tamás (Budapest, 1927. június 19. – Zürich, 1992. január 8.) magyar karmester. Jelentős librettófordítói, operadramaturgi tevékenysége is. ÉleteA Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, mellette a Fodor Zeneiskolában Kadosa Pál zongoristanövendéke volt. A Kasztner-vonat utasaként előbb a bergen-belseni koncentrációs táborba, majd Svájcba került. Lausanne-ban folytatott karmesteri tanulmányokat Paul Kletzkinél. 1945–51-ben az Operaház korrepetitora. 1953 és 1958 között a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója, ez idő alatt tizenöt operát mutatott be. 1959-től ismét a budapesti Operaház vezénylő korrepetitora, 1966-tól 1973-as emigrálásáig karmestere volt.[1] Svájcban telepedett le, a Zürichi Operaház dirigense volt. 1977-től haláláig a nemzetközi operastúdiót vezette ugyanott. Visszaemlékezéseit Menetrend címmel Bächer Iván tette közzé a Holmiban.[2][3] Kiváló bridzsjátékos is volt.
Librettófordítói munkásságaSzeretett műfordítással foglalkozni, számos operát mutattak be az ő fordításában. Olasz, francia és német nyelvből fordított librettókat. Magyar nyelvű operalibrettóiban nagyszerűen egyesítette a tartalmi, a zenei és az énekesi igényeket, szövegei jól énekelhetők és tökéletesen érthetők. Egészen kiemelkedő Wagner Ring-tetralógiájának fordítása. Első fordítását, Bedřich Smetana Eladott menyasszonyát 1949. december 15-én mutatta be a Magyar Állami Operaház. Fordításai időtállóak, folyamatosan színre kerülnek. Nevével, újra és újra találkozhatunk musicalek színlapján. A legsikeresebbek a Koldus(Háromgarasos) opera illetve a La Mancha lovagja. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: karmester: 25, fordító: 275, dalszövegíró: 7.[Mj. 1] Operafordításai
Díjai
Irodalom
Jegyzetek
Források
Megjegyzések
|
Portal di Ensiklopedia Dunia