Footwork FA12
A Footwork FA12 egy Formula–1-es versenyautó, amit a Footwork Arrows csapat tervezett az 1991-es bajnokságra. Pilótái Michele Alboreto és Alex Caffi voltak, illetve később az utóbbit alkalmanként váltó Stefan Johansson. Az autó az egyik legsikertelenebb konstrukcióként ismeretes a Formula–1 történetében, főként a Porsche motor meglepő megbízhatatlansága miatt. A szezonMár a szezon elején szerette volna a csapat bevetni, de az új Porsche 3512-es kódnevű V12-es motor túl nagy és nehéz volt, ezért aztán a kasztnit teljesen át kellett alakítani, hogy beférjen.[1] Ezért az első három versenyen az Arrows A11-es átalakított, C-variánsával versenyeztek.[2] Végül San Marinóban vetették be először. Alboreto hatalmas balesetet szenvedett vele a Tamburello-kanyarban, ezért ő visszaült a régi autóba, Caffi azonban vele versenyzett, de még csak kvalifikálni se tudott vele.[3] Monacóban aztán mindkét pilóta vezethette - Caffi ezúttal sem tudott kvalifikálni, Alboreto pedig kiesett. Miután Caffi megsérült egy közúti balesetben,[4] Johansson helyettesítette őt Kanadában. Ezúttal mindkét versenyző kvalifikálni tudott, de mindketten kiestek. Mexikó sem hozott sokkal jobb eredményeket: Johansson nem tudott kvalifikálni, Alboreto kiesett, ráadásul a hétvégén négy különböző erőforrást is használtak, meghibásodások miatt.[3] A Porsche-motor nagyon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a francia nagydíjtól visszacserélték a Ford V8-as erőforrására. Ez sem hozott azonban jelentős javulást: a hátralévő 10 versenyen összesen 7 indulást és 4 célba érést tudtak produkálni, legjobb eredményük pedig egy 10. hely volt. A szezon második felében prekvalifikációra kényszerültek, és sokszor már pénteken véget ért számukra a hétvége. Eredmények
Forráshivatkozások
|
Portal di Ensiklopedia Dunia