|
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma[4] Pécs főterén áll, és a ciszterci rend működteti. A jezsuiták a törökök kiűzése után 1687-ben azonnal megnyitották iskolájukat és felépítették ma is álló kollégiumukat (rendház és iskola). Ez az intézmény volt a Nagy Lajos Gimnázium elődje. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után, 1815-től a ciszterci rend vette gondozásába az iskolát. TörténeteElőzmények.jpg)  Pécs a középkori Magyarország egyik kulturális központjának tekinthető: a székesegyház mellett működő iskola a korban már magasabb műveltséget adott. Nem véletlen, hogy Nagy Lajos király Pécset választotta hazánk első egyetemének székhelyéül. Virágzó kulturális életét a város a reneszánsz korban is megőrizte, sőt fejlesztette. Az ekkor működő székesegyházi iskola a gimnázium egyik elődjének is tekinthető. 1526 illetve 1543, a város török uralom alá kerülése után új korszak kezdődött Pécs kulturális életében is. A török és protestáns iskolák mellett az 1610-es évektől jezsuita iskola is működött Pécsett, mely a gimnázium elődjének tekinthető. A jezsuita iskolaA már a török alatt itt működő jezsuiták 1687 novemberében új alapokon álló, valódi jezsuita rendszerű iskola fenntartóiként kezdték meg munkájukat. Jogelődjüknek nem a korábbi iskolájukat, hanem a középkori pécsi iskolákat tekintették.[5]
– Részlet az 1687-es jezsuita évkönyvből.[6]
A következő években megszerezték az iskola jelenlegi helyén álló épületet, Gázi Kászim pasa dzsámiját és több más telket. A kollégium létesítéséhez Széchényi György esztergomi érsek 50 000 forintos adománya járult hozzá 1694-ben. A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei és jogi bonyodalmak következtében az építkezés csak 1724-ben kezdődhetett. Itt működött az iskola a rend 1773-as eltörléséig. A diákság létszáma – a kezdeti 16-ról – előbb mintegy 100 főre, az 1720-as évek közepére pedig már 3-400 főre növekedett.[6] A jezsuita oktatásAz oktatás rendszerét a jezsuita iskolák működését szabályozó, 1599-ben kiadott Ratio Studiorum határozta meg. A tanítási napok száma mintegy 170 volt, délelőtt és délután két-két órával. A hatosztályos gimnázium tananyagának gerincét a grammatikai és retorikai képzés jelentette. Az oktatás az alsóbb osztályokban anyanyelven – valószínűleg magyarul, németül és horvátul egyaránt –, a felső kettőben latinul folyt. Az oktatók közül ki kell emelni Faludi Ferenc költőt, Pray György, Pejacsevich Ferenc és Szalágyi (Salagius) István történészeket. A jezsuita iskolák egyik jellegzetessége a rendszeres időközönként zajló iskolai színielőadások, iskoladrámák, melyek közül az elsőről 1712-ből van adat: A megváltás titka és A Fiatal Sólyom című darab, amelyet 1715-ben a Vinalia Quinqueecclesiensia (Pécsi szüret) című színielőadás követett. Viszontagságos évekA jezsuita rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa erős politikai nyomásra feloszlatta. Október 1-jén olvasták fel Pécsett a rend feloszlatásáról szóló bullát, valamint a Helytartótanács 4681. sz. rendeletét, mely a feloszlatott rend vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazta. (A Tanulmányi alap veszi kezelésbe.) Az oktatás folytonosságát jelenti, hogy az iskola továbbra is – az egyházmegyei szolgálatba átvett – jezsuita tanárok vezetése alatt működött. Némi vigaszt jelentett, hogy 1776-ban az iskola tankerületi főgimnázium (archigymnasium) rangjára emelkedett.[5] Komoly változásokat hozott azonban az iskola életében az 1777. augusztus 22-én életbe léptetett I. Ratio Educationis, továbbá az iskola elhelyezésének gondja. Az iskola épületét katonai kórháznak használták, amely súlyos állagromlást idézett elő benne. 1803-ra pedig az iskolát egyszerű gimnáziummá „fokozták le”. A jozefinizmus kora után egyre inkább felmerült az igény, hogy a gimnáziumot ismét egy szerzetesrend vegye át. A bencések nem tudták vállalni, ezért I. Ferenc király a zirci ciszterci apátnak, Dréta Antalnak adta át az iskolát 1813. február 9-én kelt rendeletével.[7]  A ciszterci iskola kezdetei.jpg) Noha az iskola ciszterci kezelésbe vételének gondolata már 1809-ben felmerül, de a napóleoni háborúk ezt késleltették. Végül 1814-ben jelentek meg a ciszterek Pécsett, 1815. október 17-én pedig megkapták a gimnáziumot. Az oktatás a II. Ratio Educationis szellemében zajlott, mely elősegítette a magyar nyelv oktatását és közelebb állt a szerzetesi nevelési elvekhez, mint a II. József alatti gyakorlat. A hatosztályos gimnázium mintegy 400 diákkal működött a 19. század első felében, mely a ciszterciek pécsi működése virágzó korszakának tekinthető. Ezt a virágzást némileg megakasztotta a forradalom, de különösen a szabadságharc, amelynek során először a honvédség és nemzetőrség, majd 1849-től a császári hadsereg vette használatba az iskola épületét. A gimnázium ideiglenesen (1866-ig) a líceum – ma Széchenyi István Gimnázium – épületében működött. Az addigi iskolafenntartó ciszterci rend a következő évtizedekben súlyos harcokat vívott az iskoláért, részben a püspökkel, részben az állami hatóságokkal. A gimnázium ugyanis részben összeolvadt a líceummal, mivel annak két évfolyamát az oktatási rendelet (Entwurf) a hatosztályos gimnáziumhoz csatolta. Az új típusú, nyilvános, nyolcosztályos „katolikus főtanoda” 1851/52-es tanévben nyílt meg. Régi, de felújított, kibővített épületükbe az 1865/66-os tanévre térhettek vissza a ciszterci tanárok és diákok. Az intézményben kerül sor az első érettségi vizsgára is Pécsett, 1852. szeptember 15-én. Fontos eredmény, hogy 1861. október 5-től a pécsi egyike a 13 kizárólag magyar nyelven oktató főgimnáziumnak. A magyar nyelvű kultúra ápolására az iskolában 1862-ben megalakult a Pécsi Líceumi Irodalmi Kör, mely 1864-től A Pécs Főgimnáziumi Irodalmi Kör néven folytatta működését. Ez az önképzőkör a nevelő munka igen fontos színtere lett. Az oktató munkát az iskola három könyvtára, természetrajzi, természettani és éremgyűjteménye, valamint a térképtár, rajzszertár, kottatár segítette. 1868-ban az intézmény az ország egyik legjobban felszerelt iskolája volt.[5] Boldog békeidőkA kiegyezéssel új szakasz kezdődött az iskola életében is. Többek között azért is, mert Eötvös József középiskolai reformintézkedései átformálják az iskola életét. A testnevelés – a lex Eötvös nyomán, de megfelelő infrastrukturális feltételek híján is – egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban. 1905-ben megjelent a labdarúgás is az iskolában. Az intézmény kivette a részét a felnőttoktatásból is. Ám a gimnázium – értelemszerűen – a középiskolai oktatásra fókuszált továbbra is. A ciszterci rend vezetése egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a tanárok tudományos tekintélyének és megóvására és biztosítására. A gimnáziumi évkönyvek tudományos dolgozatai a legkülönbözőbb területekről jelentek meg. A gimnáziumi Értesítőben megjelent tudományos dolgozatok, 1867–1914 (válogatás)[5]
A természet- és társadalomtudományok képviselői egyaránt kerültek ki az iskola falai közül. Felkészülésüket nemcsak a tanórák, de az egyre gyarapodó szertárak, könyvtár, valamint a tanulmányi kirándulások is segítik. A Julián Iskolaegyesület keretében mintegy 50 horvátországi és Bosznia-hercegovinai, valamint további 10 romániai és bukovinai magyar gyerek tanulhatott ösztöndíjjal a gimnáziumban. A szegény sorsú gyerekeket támogatására további ösztöndíjak és pályatételek álltak rendelkezésre. Az iskola sikerességét, az iskola iránti érdeklődést mutatja az egyre növekvő diáklétszám is.[5] Mindez az iskola épülete bővítésének kérdését is előre vetítette, már az 1906/1907. tanévben. A pénzügyi nehézségek, a háború, az infláció azonban hosszú időre elodázta a tervek megvalósítását.[8] A nagy háború – és ami utána következett Az első világháború kezdetén az iskola épületét rövid időre ismét katonai célokra használják. Súlyosabb azonban, hogy 1917-től az iskolapadból is hívtak be katonákat, akik rövid tanfolyamok után tettek „hadiérettségit”. Az 1918-19-es tanévben előbb a „spanyolnátha”, majd a szerb megszállás sújtotta a várost és az iskolát. 1919-től kezdve az iskola igazgatóját, Buzássy Ábelt, valamint több tanulóját érték atrocitások a megszálló szerb hatóságok részéről.[5] Az igazgatót öt alkalommal kihallgatásra rendelték, kétszer túsznak jelölték ki, 1920. szeptember 11-én megbotoztatták.[9] Végül 1921. augusztus 22-én Pécs felszabadult a szerb megszállás alól. A trianoni határok közé szorult Magyarországon – így az iskolában is – megkezdődött a szellemi ellenállás a békeparancs rendelkezéseivel szemben. A tanítás előtt és után elmondták a Magyar Hiszekegyet. Az 1916-ban alakult cserkészcsapat felújította működését. A Faludi Ferenc nevét felvett önképzőkör is folytatta munkáját. A vallásos egyesületek – főleg a Mária kongregáció – is nagy nevelő szerepet játszottak.[5] Az iskola a Pécsett egyetemet alapító Nagy Lajos királyunk nevét vette fel 1921-ben.[6] 1922-ben megalakult a Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztálya, amely a ciszterci „öregdiákokat” tömörítette. Taglétszáma folyamatosan 5–600 fő körül mozgott. A történelmi változások mellett szervezeti változás is érintette a gimnáziumot: az 1924/25-ös tanévtől az intézmény reálgimnáziumként működött tovább. Az új keretek között a régi hagyományokat is tovább ápolták: 1926. október 27-én leplezték le az első világháborúban elesett hősök Zsolnay pirogránitból készült emléktábláját.[5] A világválságot követően pedig 1934. május 1-jén kiírták a pályázatot az új épületszárny terveire. A kivitelezés 1935. március 4-én kezdődött Kőszeghy Gyula és Nagy Márton tervei alapján.[8] Az új épület avatása még abban az évben, október 15-én megtörtént. Az új gimnáziumban 12 tanterem épült, összesen 780 férőhellyel. Mind a tan-, mind az előadótermeket a legkorszerűbb pedagógiai elvek alapján, a legmodernebb berendezésekkel szerelték fel. Az iskola előcsarnokában állították fel Nagy Lajos király életnagyságú szobrát, Nagy Mihály szobrászművész alkotását.[5] Az állami Nagy Lajos GimnáziumA második világháború után államosították a Nagy Lajos Gimnáziumot. 1950. június 8-ról 9-ére virradó éjszaka a pécsi cisztereket – más szerzetesekkel együtt – az Államvédelmi Hatóság emberei fegyveres kísérettel a karmeliták kunszentmártoni kolostorába deportálták.[10] 1950-ben az eddigi 241 fős diákság 526 főre duzzadt. A megingott fegyelmet a „rendgárda” (DISZ) tartotta fenn. 1950-52 között (felkészületlenül) elindult a testnevelési tagozat. A minisztérium 1954. június 26-án kelt 853-G-12/1954. sz. rendelete alapján a Széchenyi István Gimnáziummal való kapcsolat megszűnt. 1963-ban elindult az angol tagozat. Az 1963/64-es tanévtől felmenő rendszerben elindult a kémia–fizika tagozat Kromek Sándor szervezésével. 1963-tól szerveződött egy villanyszerelő és egy szőlész–borász osztály. 1969-től tantárgyként jelent meg a világnézetünk alapjai c. politikai anyag. 1981-től a főhatóság engedélyezte az angol osztály, majd 1986-tól szintén speciális kémia tagozat indítását. A 80-as évek közepére a tanulólétszám 855 fő volt. Az iskola 300 éves fennállását 1987-ben ünnepelte. A beiratkozottak 98%-a sikeres érettségit tett le.[11] A rendszerváltás után A rendszerváltás után a Zirci Ciszterci Apátság 1989. szeptember 22-én visszakapta működési engedélyét. Az iskola ünnepélyes átadása 1993. június 12-én történt meg. 1996-ban ballagtak el az utolsó állami osztályok. Az 1990 előtt tanító pedagógusok közül 2000-ig az évek során 35-en távoztak vagy nyugdíjba vonultak. Helyükre nagyrészt a Ciszterci Pedagógiai Műhelyen képzett tanárokat alkalmazta a gimnázium. 2000/2001. tanévre a tantestület 85%-a kicserélődött, a pedagógusok többsége férfi tanár lett.[11] Az iskola az Öveges-programban „Természettudományok az élhető jövőért” projekt (TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0054)[12] keretében 227 178 834 forintot nyert, melyből került megvalósításra az Inczédy Dénesről elnevezett természettudományi labor megépítése. Az építkezések 2013 nyarán a tanítás befejeztével kezdődtek, amelyek keretében épült labort hivatalosan 2014. december 16-án adták át.[13] 2016-ban a KEHOP-5.2.3 „egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével” projektjének 150 milliós állami támogatásából és 50 millió forintos fenntartói önrészből valósult meg az iskola teljes energetikai korszerűsítése, napelemek felszerelése és a teljes utcafronti homlokzat felújítása.[14][15] A HVG által évenként összeállított Középiskola: a 100 legjobb gimnázium és szakközépiskola rangsorban 2014-ben a 73., 2015-ben a 85., 2016-ban a 84., 2017-ben a 81., 2018-ban az 59., 2019-ben a 95., 2023-ban a 93., 2024-ben 65., és 2025-ben 76. helyen végzett az iskola.[16][17][18][19][20][21][22][23][24] Diákok sikerei Országos, regionális tanulmányi és sportversenyeken előkelő helyezéseket értek el az iskola diákjai, és kiemelkedő nemzetközi sikerekkel is gazdagították a gimnáziumot. A legjelentősebb eredménynek számít, hogy az 1998-as, 1999-es és 2000-es években egy-egy tanuló a Nemzetközi Diákolimpiák aranyérmese lett. 1998-ban Csékei Márton Melbourne-ben a 30. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián szerzett aranyérmet, 1999-ben a 30. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián Padovában Hegedűs Ákos lett aranyérmes, s ezt a sikert 2000-ben Leicesterben (Anglia), a 31. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián megismételte egy újabb aranyéremmel. Tehetségét fizikatanára, dr. Orovica Márkné ismerte fel. Teljesítményére a kormány is felfigyelt és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Polgári Együttműködésért Egyesület nagygyűlésén mondott beszédében Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumáról és Hegedűs Ákosról név szerint is megemlékezett. Nemzetközi sikerei közé számít, hogy az ország középiskolái közt az UNESCO diáknagykövetségre kiírt pályázaton az első két helyet a Nagy Lajos Gimnázium diákjai nyerték el (első helyezett csapat tagjai voltak: Szűcs Bálint, Czvikli Nóra, Fónod Péter, Sütő Hajnalka). Ezen kívül országos szinten is sikereket értek el az iskola diákjai a zene- és tánckultúra területén. Tanításon kívüli tevékenység A gimnáziumban működik a Faludi Ferenc irodalmi színpad és színjátszó szakkör, és a „Színes” Fehér/Fekete diákújság. Ezenkívül sakk-kör és számos sportkör is a diákok rendelkezésére áll. A diákokat időnként neves személyiségek keresik fel egy-egy előadásra, beszélgetésre. Köztük volt Eperjes Károly, Fa Nándor, Raffay Ernő, Karátson Gábor, Szörényi Levente, Somogyi Győző. Szent Benedek SzeretetszolgálatA Szent Benedek Szeretetszolgálat olyan értékeket közvetít a diákoknak, melyek emberi szempontból elsőrendűek: megtanulni segíteni más embereken, felfedezni az értékeket a rászorulókban. Mindezt az iskola filozófiája szerint csak tapasztalat útján lehet megszerezni, amelyre a közösségi szolgálat olyan lehetőséget biztosít, ami a keresztény fejlődéshez, emberi kiteljesedéshez elengedhetetlen. 2016-tól az érettségi bizonyítvány megszerzésének feltétele 50 órányi közösségi szolgálat elvégzése (20/2012 (VII.31) EMMI rendelet 45. fejezet 133. §), ennek érdekében az iskola társintézményeivel együttműködve olyan programot szervez, melyben a 10. évfolyamos diákok mintegy 35-40 órát teljesíthetnek, személyes tapasztalatokat szerezve a szociális segítségnyújtás terén. A várható elfoglaltság szeptember elejétől május végéig átlagosan hetente 1-1,5 óra időtartamú. Minden feladatot párosával láthatnak el a gyerekek, így egymást is segíthetik, nehézség esetén helyettesíthetik. A feladatok nagy részét szociális intézményekben végezhetik (szeretetotthon, kórház, óvoda, hátrányos helyzetűek iskolája stb.) Minden intézményhez egy-egy mentortanár is tartozik, akihez problémáikkal fordulhatnak a diákok, illetve egy kapcsolattartó személy az adott intézmény részéről.[25] Zenei életLaudate Kórus A vegyeskart 1999-ben alapította Nagy Ernő. 10 év alatt az együttes Európában is sikereket aratott. A kórus irányítását és a benne egyidejűleg működő Laudate fiú kamarakórust 2009-ben Havasi Gábor vette át. A kórusból „kiöregedő” (gimnáziumi tanulmányaikat befejező) fiatalok tovább énekelhetnek az 1999-ben alakult Serafi kórusban. A Laudate kórus jelenleg 58 tagot számlál.[11] Orff zenekar Magyarország első Orff-együttese 1965 szeptemberében alakult Ivasivka Mátyás karnagy vezetésével. Ivasivka Mátyás 1963 tavaszán Igor Stravinskynak, Benjamin Brittennek, Paul Hindemithnek, Carl Orffnak és más híres zeneszerzőknek írt levelet azzal a szándékkal, hogy küldjenek párat a Magyarországon nem beszerezhető kottáikból. Ettől fogva az együttes fontos kapcsolatot ápolt Carl Orff-fal, aki másfél évnyi levelezés után 1965 tavaszán az iskolába egy garnitúra Orff-ütőhangszereket, hanglemezeket és útmutatókat küldött. Carl Orff Rota című vegyeskari, Orff-zenekari, az 1972-es müncheni olimpia megnyitására írt művét az együttes a pécsi Liszt-teremben a világon másodikként mutatta be. 2000-ben Borbás Lili vette át a zenekar vezetését, akit 2004 szeptemberétől 2009-ig Szőts Annamária helyettesített. A zenekar 2001 júliusában részt vett a Münsterschwarzachban az I. Bencés Világtalálkozón, ahol Magyarországot képviselték. 2003-ban szerepeltek a Paradicsomkert-Varázsdoboz rendezvényen a pécsi Tettyén. A 2004-es Helikonon a legjobb kísérőprodukció díját kapták, és 2010-ben az I. Pécsi Diákfesztiválon „egyéb” kategóriában gyémánt minősítést kaptak. A zenekarral több alkalommal készített CD-felvétel Szőts Annamária és (Borbás) Csák Lili is.[11][26] A zenekar a megalapítás 50. évfordulóját 2015. április 10-én nagyszabású koncerttel ünnepelte.[27] Zengető együttesA Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának népzenei együttese, a Zengető 2002 februárjában alakult Bergics Lajos vezetésével. Célja az, hogy megismerje és bemutassa a magyar hangszeres népzenét, különös tekintettel annak szakrális kapcsolataira. Eddigi működése során a zenekar számos sikert mondhat magáénak. Három alkalommal nyerte el a Helikon Fesztivál népzenei fődíját. Díjakat és elismerést szerzett népzenei vetélkedőkön, fesztiválokon. A Zengető rendszeresen fellép az iskola rendezvényein, kíséri a Magura táncegyüttest, amely szintén a gimnázium együttese. Bemutatkozott Németországban, Lengyelországban, két alkalommal Törökországban, 2006-ban önálló CD lemeze jelent meg. Felkészítőtanáruk Bergics Lajos, aki 13 diákkal dolgozik a zenekarban.[28] CD felvételek
Faludi Ferenc Irodalmi SzínpadA gimnáziumban Kalász Gyula élesztette föl a korábban nagy hagyományokkal rendelkező diákszínjátszást, amikor megszervezte, majd éveken át vezette a Faludi Ferenc Színpadot. A társulat több sikeres bemutatót tartott, és többször képviselte a gimnáziumot a Helikoni Ünnepségeken. 2006-ban Fafestmény című előadásával arany minősítést nyert az együttes. Kalász Gyula nyugdíjba vonulását követően Mikuli János, a Janus Egyetemi Színház vezetője vette át a színpad irányítását. 2008-ban Pilinszky János verses meséje, a Kalandozások a tükörben című játék a Helikonon arany minősítést kapott. A társulat 2009-ben balladát vitt színre. Kőmíves Kelemen történetét a népballadák szövegváltozatainak és Sarkadi Imre novellájának felhasználásával elevenítették meg. 2010-ben Keszthelyen, a Helikonon ez az előadás képviselte a gimnáziumot, és arany minősítést szerzett.[29] Diákújság  A Fehér/Fekete című diákszövetségi lap 1991-től folyamatosan jelenik meg, korábban önállóan, jelenleg a Színes mellékleteként. A diákok lapja a Színes nevet viseli, 1994-ben jelent meg először. A két lap 2005 húsvétján összeolvadt Színes Fehér/Fekete néven.[30] Azóta minden tanévben négy alkalommal: Veni Sancte, Karácsony, Húsvét, Te Deum.[31] Főszerkesztők
SportA kötelező testnevelési órákon játszott sportokon kívül lehetőség nyílik más sporttevékenységekre is: aerobic, floorball, lovasíjászat, vívás, futás, gyógytorna, kézilabda, foci, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, torna, túrázás, úszás.[33] Mezei iskola2011 szeptemberétől „üzemszerűen” működik az iskola kezelésében Átán mezei iskola. Célja, hogy a diákokkal megismertesse a hagyományos, természetközeli világ értékeit, a termelő, alkotó munka élményeit. Az építés befejeztével az épület alkalmas lesz 35-40 fős osztályok befogadására, elszállásolására. A gazdasági udvarban baromfiak (csirkék, kacsák, ludak, gyöngyösök, pulykák), néhány hagyományos sertés (elsősorban mangalica), néhány juh (gyimesi és hortobágyi racka), kecskék, két fejőstehén és egy pár kocsizásra és lovaglásra is alkalmas ló, valamint két ősi magyar kutyafajta képezné az állatvilágot. Mindezt kiegészíti egy kisebb méhes, amit a már részben kiültetésre került gyümölcsösben kerülne elhelyezésre. A terület többi részén pedig takarmánynövények (kukorica, napraforgó, tök, répa) termesztése folyna az állatállomány számára. A termelés a lehető legkevesebb kemikália felhasználásával történne. Ez a hagyományos gazdálkodás megfeleltethető az öko- vagy biogazdálkodásnak. 2011 szeptemberétől a tanév rendjében és az iskolai programban szerepel, hogy minden osztály egyik fele vagy tavasszal vagy ősszel egy munkanapon a házban és a gazdasági udvarban tevékenykedik, kiegészülve a néprajzos segítőkkel. Így minden diák négyszer, illetve hatszor biztosan találkozik a kétkezi munkával és a közösséget erősítő helyzettel. Mindez szervesen illeszkedik az új oktatási-nevelési elképzelések közé, ahol a diákoknak érettségi előtt 50 órát dolgozniuk kell.[34][11] Híres tanárai  .jpg) 
Híres diákjaiA–Cs
D–F
G–J
K–M 
N–Ő
P–R
S–Sz 
T–Ű
V–Zs
Igazgatók
Világiak
 
1948-tól napjainkig
IgazgatóhelyettesekÁltalános igazgatóhelyettesek
Nevelési igazgatóhelyettesek
Ciszterci igazgatóhelyettesekSzervezési igazgatóhelyettesek
Testvériskolái
Jegyzetek
Irodalom
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma témájú médiaállományokat.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
