1919-ben szülővárosában kezdte a pályáját, tipográfus és művészeti író volt a Krónika című lapnál. Nemcsak a kubizmusról és futurizmusról jelentek meg cikkei, hanem ő készítette a lap teljes programját, ezzel a Kassák Lajos szervezte A Tett és a Ma folyóirat és művészeti mozgalom kezdeményezéseivel rokon törekvések hagyományait teremtette meg Pécsett. Könyvillusztrációit és festményeit a Pécsi művészkör kiállításain mutatta be. 1921 áprilisában Stefán Henrikkel és Johan Hugóval Olaszországban járt, ahol számos tájképet készített. Forbát Alfréd hívására Bécsen át Weimarba (Bauhaus) ment.
1921-ben a Bauhaus tagja lett, tanulmányait ott folytatta, és többek között Walter Gropius tanítványa is volt. Ebben az időben széles körű grafikai tevékenységet fejtett ki. 1921–1922-ben a Bauhaus grafikai műhelyében készítették Stefán Henrikkel közösen Olaszországban az Itália mappát.[14] 1923-ban a Bauhaus első kiállítását szervezte, és ekkor állította ki Vörös kubus néven híressé vált lakóház tervét.[14] 1924-től Georg Muche és Breuer Marcell mellett dolgozott.
1924-ben típus-sorházakat tervezett, amelyeknek belső berendezését is ő tervezte. Praktikus, sima felületű, csekély helyigényű, sőt változtatható nagyságú bútorait részben itthon kivitelezte. Le Corbusier hatására várostervet is készített, megtartva a derékszögű utcabeosztásokat, de nagyobb közterekkel és alacsonyabb beépítésű, emberibb léptékben, mint francia kollégája. 1924-ben a Bauhaus manifesztuma a közös munka nyomán kialakult alapelveket, a funkcionalizmust és racionalitást fektette le, melyet Bortnyik Sándor, Breuer Marcell és Weininger Andor is aláírt és a Magyar Írásban megjelent.
1925-ben végleg hazatért. 1928-ban a Műegyetem építészkarán diplomázott, ahol Hültl Dezső és Kotsis Iván irányítása mellett tanult.
A KUT[17] kiállításain festményekkel és tervekkel vett részt. Alapító tagja volt a Magyar Könyv és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek. Részt vett a Zöld Szamár Színház szcenikai műhely – Bauhaus hagyományokat folytató – munkájában. Publikált számos művészeti folyóiratban (Tér és Forma, Magyar Iparművészet, Új Föld, 100%).
1929-ben Gropius meghívja a CIAM frankfurti kongresszusára. Hazatérése után Breuer Marcellal és Fischer Józseffel együtt megalapította a CIAM (Conges International d'Architectur Moderne) magyar csoportját a CIRPAC-ot.
1930-ban a Mérnöki Kamara felvette tagjai közé, és 1931-ben önálló tervezőirodát nyitott. Ligeti Pállal közös vállalkozásukban több fővárosi lakóház épült fel (Bimbó utca 75., Napraforgó utca 15., Mihály utca 11. Delej-villa). Molnár és felesége ez utóbbiban kapott lehetőséget, hogy saját lakásukat kialakítsák.
1932-ben Új építészet címmel a CIAM magyar csoportjának kiállítását szervezte a Tamás Galériában, majd Ház, város, társadalom címmel rendeztek kiállítást, mely anyag egy részét – forradalmi hangvétele miatt – elkobozták, és bírósági eljárás indult ellene. Egy hónap fogházra ítélték és a Mérnöki Kamara kizárta tagjai sorából.
1931-36 között már önállóan dolgozott. Rózsadombon több lakóháza és többlakásos társasháza épült fel. Törekvései szerint az „anyagilag függetlenné vált értelmiségi középosztály számára” (Cserje utca 4, 4/a., Kavics utca 8/f., Vérhalom utca 24., Cserje utca 12., Lejtő utca 2/a). A házaira jellemző az egyéni igények figyelembevétele, az életmódnak megfelelő térkialakítás, változtatható térkapcsolatok variálható nyílászárókkal, a gazdaságos helykihasználás és a nagy alapterületű teraszok.
1933-ban Pécsett kiállításon mutatta be munkáit. A megjelenő katalógus előszavát Moholy Nagy László írta. Még abban az évben a Milánói Triennálén a Budapest, XII. Lejtő utca 2/a. alatt tervezet és megvalósult villája első díjat nyert.[14] 1934-ben Gropius budapesti látogatása alkalmából felkereste – 1933-ban tervezett – Budapest, II. Lotz Károly utcai villájában.
Középületeit, a Köztársaság-téri bérházcsoportot (1932–1935) és az OTI pestújhelyi Munkáskórházának személyzeti épületét (1936) Fischer Józseffel tervezte.
1936-ban visszaveszik a Mérnöki Kamarába, majd júniusban kiállít a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok kiállításán. 1937-ben a CIAM újonnan alakult kelet-európai csoportja, a CIAM-OST titkárává választották.
1936–1944 között főként társasház-tervezéseket vállalt. 1936-os zürichi látogatása meggyőzte arról, hogy a hazai körülmények között nincsenek meg az anyagi feltételei a nagyon igényes építkezéseknek, ezért a szériagyártásos építést szorgalmazta. 1937-ben Le Corbusier modelljét és Frank Lloyd Wright organikus eszméit egybeolvasztva javaslatot dolgozott ki az ország mezőgazdasági vidékeinek urbanisztikai átszervezésére. Az Iparügyi Minisztérium nem fogadta el elképzeléseit.
1938-ban egy hat évvel korábbi ügyre hivatkozva kizárták a Magyar Mérnöki Kamarából, majd egy év múlva a határozatot semmissé nyilvánították, visszavették a Kamarába és az Országépítés című folyóirat szerkesztőjévé választották.
Ezekben az egzisztenciálisan zavaros időkben kezdett foglalkozni a Magyar Szentföld-templom tervezésével, amelynek alapkövét 1940-ben tették le, de az építkezést – 1945 januárjában bekövetkezett haláláig – nem fejezték be. „A tervek és az elkészült Betlehemi-barlang, valamint a Trombitás-úti és Mese utcai villák már a posztmodern építészet felé mutatnak.”[18]
„Molnár Farkas mehetett volna többször is külföldre, huszonévesen is maradhatott volna a Bauhaus valamelyik mesterénél, mégis hazajött befejezni a Műegyetemet; aztán negyvenéves kora körül Gropius biztatta, települjön Amerikába, ahol Breuer Marcell rengeteg házat, köztük számtalan középületet építve látványos világkarriert futott be. Molnár Farkas végül itt maradt még a világháborúban is. Így is halt meg fiatalon, a saját Lotz Károly utcai villájával együtt kapott bombatámadásban, 1945 januárjában.”[19] Munkásságát Walter Gropius így értékelte: „Hivatása mesterének tartom. Túl korán, életműve kiteljesedése előtt halt meg.”
1929. Budapest, I. Mihály utca 11. lakóépület (Ligeti Pállal)
1930–1931. Budapest, II. Bimbó út 75. lakóépület (Ligeti Pállal. 1936-ban Ligeti Pál bővítette a villát, megtartva annak eredeti karakterét)
1931. Budapest, II.Kavics utca 8/f. lakóépület
1931. Budapest, II. Napraforgó utca 15. lakóépület (Ligeti Pállal)
1931–1932. Budapest, II. Vérhalom utca 2. lakóépület
1931–1932. Budapest, II. Cserje utca 12. lakóépület
1932. Budapest, II. Hankóczy utca 3/a. lakóépület (átalakítva)
1932. Budapest, XII. Lejtő utca 2/b. lakóépület (1933-as Velencei Triennálén I. díj. átalakítva)[1][2]
1932. Budapest, II. Cserje utca 4-4/a. lakóépület
1932. Budapest, I. Toldy Ferenc utca 1/b. társasház
1933. Szeged. Berzsenyi Dániel utca 4. lakóépület[21] (helyi egyedi védelem alatt áll)[22]
1933. Budapest, II. Lotz Károly utca 4/b. társas villa (átalakítva)
1933–1935. Budapest, VIII. Köztársaság tér (régen: Tisza Kálmán tér) 14, 15, 16. OTI bérházcsoport (tervezők: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Pogány Móric, Preisich Gábor, Vadász Mihály)
1934. Felsőgöd. Nyaraló
1934–35. Budapest, II. Harangvirág utca 11. lakóház
1935. Budapest, II. Pentelei Molnár utca 3. társasház (a 60-as évek elején emeletet építettek rá)
1935. Budapesti Nemzetközi Vásár. Tér és Forma valamit Vállalkozók lapja pavilon
1935. Budapest, Csévi köz 7/a. lakóház (Fischer Józseffel)
1936. Pestújhelyi volt OTI munkáskórház személyzeti épülete (Fischer Józseffel)
1936. Budapest, II. Pasaréti út 7. többlakásos lakóépület
1936. Budapest, II. Trombitás utca 32. lakóépület (előzővel összeépítve)
1936. Budapest, XIII. Hegedüs Gyula utca 83-87. Budapest Székesfőváros Elektromos Művek irodaháza (1992-ben lebontották)
1937. Budapest, XII. Mese utca 8. lakóház (1957 és 1977 között többszörösen átalakítva és bővítve, 2013-ban lebontva)
1938. Budapest, XII. Gébics utca 9. lakóépület (1970-ben átalakították. Emeletet építettek rá. Tetőformája is megváltozott.)
1938–1939. Budapest, XII. Vércse utca 4/a. ikerház lakóépület
1939. Budapest, XII. Székács utca 17. lakóépület
1939–1940. Budapest, XIII. Nővér utca 144-146. OTI kertes családiház telep része (tervezők: Misley Sándor, Nagy Márton és Olgyay & Olgyay)
1939–1940. Pécs, Surányi Miklós út, Kalliwoda-villa
1939–1945. Budapest, II. Heinrich István utca 5-7. Magyar Szentföld-templom (Félbemaradt. Levéltári raktárként működött. Az építkezést Molnár halála után, 1945-ben leállították. A Betlehemi kápolna készült el. Jelenleg műemléki védettség alatt áll.)[3]
1940–1942. Budapest, XI. Tarcali utca 2. (Villányi út 52.) lakóépület
1921-ben készült Expresszionista kompozíció "15" fametszet. (A bal oldalon levő jelzés szerint maximum öt példányban készült és valószínűleg Molnár egyik legkorábbi Bauhausban készült munkája)
Lyonel Feininger által vezetett grafikai műhelyben Stefán Henrikkel litografálták a hat – hat lapból álló Itáliai Mappát. Ebben a műhelyben készültek azok a metszetek is, melyeket a Belvedere Galéria állított ki
Architectonikus konstrukció című linóleummetszete illusztrációként jelent meg 1923-ban a Ma című – Kassák Lajos által szerkesztett – folyóirat VIII. évfolyamának 9-10. számában.
1923. FIÚ LÉGI JÁTÉKSZERREL (rézkarc)
1923. KÉT FÉRFIAKT ÉS ÉPÍTÉSZET (hidegtű munka. Weimari Kunstsammlungen)
KURI-kolázs (olaj, kollázs, papír. Kassák Múzeum)
1923. HAVI HEGY (olaj, vászon)
Kötetei
Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: Die Bühne im Bauhaus; Langen, München, 1925 (Bauhausbücher)
Molnár Farkas munkái. 1923–1933; bev. Moholy-Nagy László; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Új építés)
Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: The theater of the Bauhaus; szerk., bev. Walter Gropius, angolra ford. Arthur S. Wensinger; Wesleyan University Press, Middletown, 1961
Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkasː A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978
Képgaléria
Bp. II. Napraforgó u. 15. Lakóépület 1931 (átépítve)
Bp. XII. Lejtő út 2/a. 1932. Lakóépület. 1932. Déli homlokzat
Bp. XII. Lejtő út 2/a. 1932. Lakóépület. 1932. Keleti homlokzat
Bp. XII. Lejtő u. 2/a. lakóépület ma. Északi homlokzat
Bp. I. Toldy Ferenc u. 1/b lakóház. 1932
Bp. I. Toldy Ferenc u. 1/b lakóház. kerti homlokzat
Bp. II. Harangvirág u. 11. Lakóház 1934-35
Bp. II. Harangvirág u. 11. Lakóház részlet
Bp. II. Pasaréti út 7. Lakóház 1936
Bp. II. Heinrich I. u. 5-7. Szentföld-templom 1935-1945
Bp. II. Heinrich I. u. 5-7. Szentföld templom "belső"
↑Dárdai Balázs előadása a Vándoriskolában 2007. március 10-én.
↑Általa tervezett épületek többségét az utóbbi negyven évben a felismerhetetlenségig átalakították. A FORRÁSOK-ban közölt Tér és Forma folyóirat felsorolt számaiban láthatók eredeti állapotukban
↑Több forrásban tévesen, Bercsényi u. 2/b.-ként szerepel az utca és házszám.
↑Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének
55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1. számú melléklet 1/a. 18. sorszám
↑Képzőművészeti alkotásainak felsorolása hiányos. Nagy része a II. világháborúban elpusztult, illetve magángyűjteményekben található.
Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között (49., 57., 87., 101., 102., 104., 139., 143., 164., 189., 211., 219., 275., 283., 383., 434., 446., 458., 483., 497., 511., 522. sz. épület)
Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (194., 332.1., 591. sz. épület)
LAPIS ANGULARIS II. (Források a Magyar Építészeti Múzeum Gyűjteményéből. OMvH. Magyar Építészeti Múzeum 1998. 400-428. old.)
Pamer Nóra: Magyarország építészete a két világháború között. (54, 64, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 80, 82, 86, 93, 109, 110, 111, 112, 186, 200. oldal)
Tér és Forma: Archív képek (1930/1. sz. 1-3 és 1930/3. sz. 13-147. old., 131/10. sz. 327. old. és 1931/11. sz. 305-326. old., 1932/1. sz. 8-11. old. és 1932/12. sz. 398-403. old., 404-405. old, 406-409. old., 1934/1. sz. 24-28. old., 1935/7. sz. 185-195. old, 1936/1. sz. 12-17. old., 1937/1. 19. old., 1937/12. sz. 362-367. old és 371-372. old)