Molnár Farkas

Molnár Farkas
Molnár Farkas 1930 körül
Született	Molnár Ferenc Dénes Farkas 1897. június 21.[1][2][3][4][5] Pécs[5]
Elhunyt	1945. január 12. (47 évesen)[3] 1945. január 11. (47 évesen)[6] Budapest[7][5]
Állampolgársága	magyar[8]
Házastársa	Herrfurt Hedvig (1906–1993)[9]
Foglalkozása	építész festőművész tervezőgrafikus grafikusművész
Iskolái	Ciszterci Főgimnázium (–1915) Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1915–1917, festőművészet) Magyar Királyi József Műegyetem (1917–1919, építészet) Bauhaus ( – 1920-as évek)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-30)[10][11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Farkas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Monte Ceceri, grafika az Itáliai mappából

Molnár Ferenc[12] Farkas (Pécs, 1897. június 21. – Budapest, 1945. január 11.)[13][14] magyar építész, festő és grafikus, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

Életrajza

Molnár Ferenc (1867–1933)[15] posta- és távírótiszt és Bokor Olga gyermekeként született. 1915-ben érettségizett a ciszterci rend pécsi gimnáziumában,[14] és utána tanulmányait 1915 és 1917 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakán folytatta,[14] majd 1917-től a József Nádor Műszaki Egyetemen tanult.[14] Az egyetemen a „Megfagyott muzsikus”[16] című lapot szerkesztette. Baloldali nézetei miatt azonban kizárták az egyetemről.

1919-ben szülővárosában kezdte a pályáját, tipográfus és művészeti író volt a Krónika című lapnál. Nemcsak a kubizmusról és futurizmusról jelentek meg cikkei, hanem ő készítette a lap teljes programját, ezzel a Kassák Lajos szervezte A Tett és a Ma folyóirat és művészeti mozgalom kezdeményezéseivel rokon törekvések hagyományait teremtette meg Pécsett. Könyvillusztrációit és festményeit a Pécsi művészkör kiállításain mutatta be. 1921 áprilisában Stefán Henrikkel és Johan Hugóval Olaszországban járt, ahol számos tájképet készített. Forbát Alfréd hívására Bécsen át Weimarba (Bauhaus) ment.

1921-ben a Bauhaus tagja lett, tanulmányait ott folytatta, és többek között Walter Gropius tanítványa is volt. Ebben az időben széles körű grafikai tevékenységet fejtett ki. 1921–1922-ben a Bauhaus grafikai műhelyében készítették Stefán Henrikkel közösen Olaszországban az Itália mappát.[14] 1923-ban a Bauhaus első kiállítását szervezte, és ekkor állította ki Vörös kubus néven híressé vált lakóház tervét.[14] 1924-től Georg Muche és Breuer Marcell mellett dolgozott.

1924-ben típus-sorházakat tervezett, amelyeknek belső berendezését is ő tervezte. Praktikus, sima felületű, csekély helyigényű, sőt változtatható nagyságú bútorait részben itthon kivitelezte. Le Corbusier hatására várostervet is készített, megtartva a derékszögű utcabeosztásokat, de nagyobb közterekkel és alacsonyabb beépítésű, emberibb léptékben, mint francia kollégája. 1924-ben a Bauhaus manifesztuma a közös munka nyomán kialakult alapelveket, a funkcionalizmust és racionalitást fektette le, melyet Bortnyik Sándor, Breuer Marcell és Weininger Andor is aláírt és a Magyar Írásban megjelent.

1925-ben végleg hazatért. 1928-ban a Műegyetem építészkarán diplomázott, ahol Hültl Dezső és Kotsis Iván irányítása mellett tanult.

A KUT[17] kiállításain festményekkel és tervekkel vett részt. Alapító tagja volt a Magyar Könyv és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek. Részt vett a Zöld Szamár Színház szcenikai műhely – Bauhaus hagyományokat folytató – munkájában. Publikált számos művészeti folyóiratban (Tér és Forma, Magyar Iparművészet, Új Föld, 100%).

1929-ben Gropius meghívja a CIAM frankfurti kongresszusára. Hazatérése után Breuer Marcellal és Fischer Józseffel együtt megalapította a CIAM (Conges International d'Architectur Moderne) magyar csoportját a CIRPAC-ot.

1930-ban a Mérnöki Kamara felvette tagjai közé, és 1931-ben önálló tervezőirodát nyitott. Ligeti Pállal közös vállalkozásukban több fővárosi lakóház épült fel (Bimbó utca 75., Napraforgó utca 15., Mihály utca 11. Delej-villa). Molnár és felesége ez utóbbiban kapott lehetőséget, hogy saját lakásukat kialakítsák.

1932-ben Új építészet címmel a CIAM magyar csoportjának kiállítását szervezte a Tamás Galériában, majd Ház, város, társadalom címmel rendeztek kiállítást, mely anyag egy részét – forradalmi hangvétele miatt – elkobozták, és bírósági eljárás indult ellene. Egy hónap fogházra ítélték és a Mérnöki Kamara kizárta tagjai sorából.

1931-36 között már önállóan dolgozott. Rózsadombon több lakóháza és többlakásos társasháza épült fel. Törekvései szerint az „anyagilag függetlenné vált értelmiségi középosztály számára” (Cserje utca 4, 4/a., Kavics utca 8/f., Vérhalom utca 24., Cserje utca 12., Lejtő utca 2/a). A házaira jellemző az egyéni igények figyelembevétele, az életmódnak megfelelő térkialakítás, változtatható térkapcsolatok variálható nyílászárókkal, a gazdaságos helykihasználás és a nagy alapterületű teraszok.

1933-ban Pécsett kiállításon mutatta be munkáit. A megjelenő katalógus előszavát Moholy Nagy László írta. Még abban az évben a Milánói Triennálén a Budapest, XII. Lejtő utca 2/a. alatt tervezet és megvalósult villája első díjat nyert.[14] 1934-ben Gropius budapesti látogatása alkalmából felkereste – 1933-ban tervezett – Budapest, II. Lotz Károly utcai villájában.

Középületeit, a Köztársaság-téri bérházcsoportot (1932–1935) és az OTI pestújhelyi Munkáskórházának személyzeti épületét (1936) Fischer Józseffel tervezte.

1936-ban visszaveszik a Mérnöki Kamarába, majd júniusban kiállít a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok kiállításán. 1937-ben a CIAM újonnan alakult kelet-európai csoportja, a CIAM-OST titkárává választották.

1936–1944 között főként társasház-tervezéseket vállalt. 1936-os zürichi látogatása meggyőzte arról, hogy a hazai körülmények között nincsenek meg az anyagi feltételei a nagyon igényes építkezéseknek, ezért a szériagyártásos építést szorgalmazta. 1937-ben Le Corbusier modelljét és Frank Lloyd Wright organikus eszméit egybeolvasztva javaslatot dolgozott ki az ország mezőgazdasági vidékeinek urbanisztikai átszervezésére. Az Iparügyi Minisztérium nem fogadta el elképzeléseit.

1938-ban egy hat évvel korábbi ügyre hivatkozva kizárták a Magyar Mérnöki Kamarából, majd egy év múlva a határozatot semmissé nyilvánították, visszavették a Kamarába és az Országépítés című folyóirat szerkesztőjévé választották.

Ezekben az egzisztenciálisan zavaros időkben kezdett foglalkozni a Magyar Szentföld-templom tervezésével, amelynek alapkövét 1940-ben tették le, de az építkezést – 1945 januárjában bekövetkezett haláláig – nem fejezték be. „A tervek és az elkészült Betlehemi-barlang, valamint a Trombitás-úti és Mese utcai villák már a posztmodern építészet felé mutatnak.”[18]

„Molnár Farkas mehetett volna többször is külföldre, huszonévesen is maradhatott volna a Bauhaus valamelyik mesterénél, mégis hazajött befejezni a Műegyetemet; aztán negyvenéves kora körül Gropius biztatta, települjön Amerikába, ahol Breuer Marcell rengeteg házat, köztük számtalan középületet építve látványos világkarriert futott be. Molnár Farkas végül itt maradt még a világháborúban is. Így is halt meg fiatalon, a saját Lotz Károly utcai villájával együtt kapott bombatámadásban, 1945 januárjában.”[19] Munkásságát Walter Gropius így értékelte: „Hivatása mesterének tartom. Túl korán, életműve kiteljesedése előtt halt meg.”

Művei

Épületek[20]

• 1929. Budapest, I. Mihály utca 11. lakóépület (Ligeti Pállal)
• 1930–1931. Budapest, II. Bimbó út 75. lakóépület (Ligeti Pállal. 1936-ban Ligeti Pál bővítette a villát, megtartva annak eredeti karakterét)
• 1931. Budapest, II.Kavics utca 8/f. lakóépület
• 1931. Budapest, II. Napraforgó utca 15. lakóépület (Ligeti Pállal)
• 1931–1932. Budapest, II. Vérhalom utca 2. lakóépület
• 1931–1932. Budapest, II. Cserje utca 12. lakóépület
• 1932. Budapest, II. Hankóczy utca 3/a. lakóépület (átalakítva)
• 1932. Budapest, XII. Lejtő utca 2/b. lakóépület (1933-as Velencei Triennálén I. díj. átalakítva)[1] [2]
• 1932. Budapest, II. Cserje utca 4-4/a. lakóépület
• 1932. Budapest, I. Toldy Ferenc utca 1/b. társasház
• 1933. Szeged. Berzsenyi Dániel utca 4. lakóépület[21] (helyi egyedi védelem alatt áll)[22]
• 1933. Budapest, II. Lotz Károly utca 4/b. társas villa (átalakítva)
• 1933–1935. Budapest, VIII. Köztársaság tér (régen: Tisza Kálmán tér) 14, 15, 16. OTI bérházcsoport (tervezők: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Pogány Móric, Preisich Gábor, Vadász Mihály)
• 1934. Felsőgöd. Nyaraló
• 1934–35. Budapest, II. Harangvirág utca 11. lakóház
• 1935. Budapest, II. Pentelei Molnár utca 3. társasház (a 60-as évek elején emeletet építettek rá)
• 1935. Budapesti Nemzetközi Vásár. Tér és Forma valamit Vállalkozók lapja pavilon
• 1935. Budapest, Csévi köz 7/a. lakóház (Fischer Józseffel)
• 1936. Pestújhelyi volt OTI munkáskórház személyzeti épülete (Fischer Józseffel)
• 1936. Budapest, II. Pasaréti út 7. többlakásos lakóépület
• 1936. Budapest, II. Trombitás utca 32. lakóépület (előzővel összeépítve)
• 1936. Budapest, XIII. Hegedüs Gyula utca 83-87. Budapest Székesfőváros Elektromos Művek irodaháza (1992-ben lebontották)
• 1937. Budapest, XII. Mese utca 8. lakóház (1957 és 1977 között többszörösen átalakítva és bővítve, 2013-ban lebontva)
• 1938. Budapest, XII. Gébics utca 9. lakóépület (1970-ben átalakították. Emeletet építettek rá. Tetőformája is megváltozott.)
• 1938–1939. Budapest, XII. Vércse utca 4/a. ikerház lakóépület
• 1939. Budapest, XII. Székács utca 17. lakóépület
• 1939–1940. Budapest, XIII. Nővér utca 144-146. OTI kertes családiház telep része (tervezők: Misley Sándor, Nagy Márton és Olgyay & Olgyay)
• 1939–1940. Pécs, Surányi Miklós út, Kalliwoda-villa
• 1939–1945. Budapest, II. Heinrich István utca 5-7. Magyar Szentföld-templom (Félbemaradt. Levéltári raktárként működött. Az építkezést Molnár halála után, 1945-ben leállították. A Betlehemi kápolna készült el. Jelenleg műemléki védettség alatt áll.)[3]
• 1940–1942. Budapest, XI. Tarcali utca 2. (Villányi út 52.) lakóépület
• 1942–1943. Budapest, II. Széher út 60. lakóépület
• 1944–1946. Budapest, XII. Istenhegyi út 9/a. lakóépület (Átalakításokkal a háború után fejezték be.)

Grafikái – rézkarcai – festményei

[23]

• 1921, ORVIETO (olaj, vászon. Janus Pannonius Múzeum Pécs)[4]
• 1921. SIRATÁS (olaj. Magántulajdon)[5]
• 1921. CHIOSTO SAN FRANCISCO
• 1922. NYILAZÓK (olaj, vászon)[6]
• 1922. ITÁLIAI MAPPA I. (Fiorentia litográfia. Magyar Nemzeti Galéria)
• 1922? HARLEKIN (gouache munka. Magángyűjtemény)[7]
• 1922. KÉT TÁNCOS (színpadi jelenet)
• 1921-ben készült Expresszionista kompozíció "15" fametszet. (A bal oldalon levő jelzés szerint maximum öt példányban készült és valószínűleg Molnár egyik legkorábbi Bauhausban készült munkája)
• Lyonel Feininger által vezetett grafikai műhelyben Stefán Henrikkel litografálták a hat – hat lapból álló Itáliai Mappát. Ebben a műhelyben készültek azok a metszetek is, melyeket a Belvedere Galéria állított ki
• Architectonikus konstrukció című linóleummetszete illusztrációként jelent meg 1923-ban a Ma című – Kassák Lajos által szerkesztett – folyóirat VIII. évfolyamának 9-10. számában.
• 1923. FIÚ LÉGI JÁTÉKSZERREL (rézkarc)
• 1923. KÉT FÉRFIAKT ÉS ÉPÍTÉSZET (hidegtű munka. Weimari Kunstsammlungen)
• KURI-kolázs (olaj, kollázs, papír. Kassák Múzeum)
• 1923. HAVI HEGY (olaj, vászon)

Kötetei

• Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: Die Bühne im Bauhaus; Langen, München, 1925 (Bauhausbücher)
• Molnár Farkas munkái. 1923–1933; bev. Moholy-Nagy László; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Új építés)
• Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: The theater of the Bauhaus; szerk., bev. Walter Gropius, angolra ford. Arthur S. Wensinger; Wesleyan University Press, Middletown, 1961
• Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkasː A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978

Képgaléria

• 
  Bp. II. Napraforgó u. 15. Lakóépület 1931 (átépítve)
• 
  Bp. XII. Lejtő út 2/a. 1932. Lakóépület. 1932. Déli homlokzat
• 
  Bp. XII. Lejtő út 2/a. 1932. Lakóépület. 1932. Keleti homlokzat
• 
  Bp. XII. Lejtő u. 2/a. lakóépület ma. Északi homlokzat
• 
  Bp. I. Toldy Ferenc u. 1/b lakóház. 1932
• 
  Bp. I. Toldy Ferenc u. 1/b lakóház. kerti homlokzat
• 
  Bp. II. Harangvirág u. 11. Lakóház 1934-35
• 
  Bp. II. Harangvirág u. 11. Lakóház részlet
• 
  Bp. II. Pasaréti út 7. Lakóház 1936
• 
  Bp. II. Heinrich I. u. 5-7. Szentföld-templom 1935-1945
• 
  Bp. II. Heinrich I. u. 5-7. Szentföld templom "belső"

Jegyzetek

1. Molnár, Farkas, Farkas Molnár
2. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
3. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
4. FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 19.)
5. http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1192-molnar-farkas, 2023. május 7.
6. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
7. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
8. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
9. Molnár Farkasné gyászjelentése (1993). (Hozzáférés: 2021. július 19.)
10. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
11. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
12. Első keresztnevét nem használta
13. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1344/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
14. Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 524. o. ISBN 978-963-06-7919-0
15. Id. Molnár Ferenc gyászjelentése (1933). (Hozzáférés: 2021. július 19.)
16. Megfagyott muzsikus. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 8.)
17. Képzőművészek ÚJ társasága 1924-49 között működő haladó művészcsoport
18. Muladi Brigitta: Molnár Farkas. ARTPORTAL
19. Dárdai Balázs előadása a Vándoriskolában 2007. március 10-én.
20. Általa tervezett épületek többségét az utóbbi negyven évben a felismerhetetlenségig átalakították. A FORRÁSOK-ban közölt Tér és Forma folyóirat felsorolt számaiban láthatók eredeti állapotukban
21. Több forrásban tévesen, Bercsényi u. 2/b.-ként szerepel az utca és házszám.
22. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1. számú melléklet 1/a. 18. sorszám
23. Képzőművészeti alkotásainak felsorolása hiányos. Nagy része a II. világháborúban elpusztult, illetve magángyűjteményekben található.

Források

• Mezei Ottó: Molnár Farkas; Akadémiai, Bp., 1987 (Architektúra)
• In memoriam Molnár Farkas
• Molnár Farkas 1897–1945
• Muladi Brigitta: Molnár Farkas ARTPORTAL
• SULINET életrajzok: Molnár Farkas
• Molnár Farkas grafikái^[halott link]
• Magyar életrajzi lexikon
• Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között (49., 57., 87., 101., 102., 104., 139., 143., 164., 189., 211., 219., 275., 283., 383., 434., 446., 458., 483., 497., 511., 522. sz. épület)
• Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (194., 332.1., 591. sz. épület)
• LAPIS ANGULARIS II. (Források a Magyar Építészeti Múzeum Gyűjteményéből. OMvH. Magyar Építészeti Múzeum 1998. 400-428. old.)
• Pamer Nóra: Magyarország építészete a két világháború között. (54, 64, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 80, 82, 86, 93, 109, 110, 111, 112, 186, 200. oldal)
• Tér és Forma: Archív képek (1930/1. sz. 1-3 és 1930/3. sz. 13-147. old., 131/10. sz. 327. old. és 1931/11. sz. 305-326. old., 1932/1. sz. 8-11. old. és 1932/12. sz. 398-403. old., 404-405. old, 406-409. old., 1934/1. sz. 24-28. old., 1935/7. sz. 185-195. old, 1936/1. sz. 12-17. old., 1937/1. 19. old., 1937/12. sz. 362-367. old és 371-372. old)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Farkas témájú médiaállományokat.

• Molnár Farkas. Fogalomzavar az építészet és politika körül. (Nyugat 1934/20. sz)
• Merényi: 1867–1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE. (1966, RÓMAI MAGYAR AKADÉMIA)
• Rados Jenő: Magyar építészettörténet (1971, Műszaki Könyvkiadó)
• Művészeti kislexikon (1973, Akadémia Kiadó)
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 209–210. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (1980, Műszaki Könyvkiadó)
• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 236–237. o. ISBN 963-9257-09-5  
• dr. Kubinszky Mihály: A Szentföldi templom Archiválva 2012. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Építészetünk a két világháború között
• Molnár Éva: Szubjektív emlékezés Molnár Farkasra^[halott link]
• VÁNDORISKOLA. Molnár Farkas
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Molnár Farkas építész grafikái a Belvedere Szalonban (2005-12-04)
• Magyar Építész Kamara Honlapja
• FÉNY ÉS FORMA
• Budapest 1918-1940 között
• A 20. század modern törekvései a Bauhaus hatása kerületünk lakóházain. (XII)
• MOLNÁR FARKAS DÍJ^[halott link]
• Molnár Farkas sírja: Farkasréti temető 25-1-30 sírhely (FARKASRÉT album. Nemzeti Kegyeleti Bizottság. Budapest, 2001)
• Molnár Farkas. Festő, grafikus, építész; szerk. Csaplár Ferenc; Kassák Múzeum, Bp., 1997
• Ferkai András: Molnár Farkas; Terc, Bp., 2011
• Molnár Farkas, 1897–1945. Építész, festő és tervezőgrafikus / Architect, painter and graphic designer; szerk. Bajkay Éva; Pro Pannonia, Pécs, 2010 (Pannónia könyvek)