2017-es brit parlamenti választás
A 2017-es brit parlamenti választásokra 2017. június 8-án került sor. Ezen a napon az Egyesült Királyság lakói megválasztották a kétkamarás brit parlament alsóházának tagjait, szám szerint 650 egyéni képviselőt.[1] A biztos kormányalakítást biztosító minimális többséget (326 képviselő) egyik párt sem érte el. Választási rendszerKizárólag egyéni mandátumokkal lehet a Képviselőházba bekerülni. Az ország 650 egyéni kerületre van osztva. A választás egyfordulós, és a relatíve legtöbb szavazatot kapott képviselő nyeri el a mandátumot (a győztes mindent visz, angolul first-past-the-post, FPTP). Ez a többségi választási rendszer rendkívül aránytalan eredményre vezet, torzítva mutatja a nép akaratát, ugyanakkor a parlamentbe nem tud bejutni olyan jelölt, aki személyében nem elég népszerű a körzetében. A képviselőknek jobban kell figyelniük választókörzetük lakóinak akaratára, így kis regionális pártok is megjelenhetnek a törvényhozásban. Nincs bejutási küszöb.[2] Előzmények![]() Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. április 18-án bejelentette, hogy előrehozott választásokat kíván tartani. A brit parlament a javaslatot 2017. április 19-én 522:13 arányban támogatta, és úgy döntött, hogy 2017. június 8-ra írja ki a következő parlamenti választást.[1] A választással a kormányzó Konzervatív Párt a brexit végigviteléhez szeretett volna nagyobb támogatást kapni, míg az ellenzéki Munkáspárt a kormányváltás érdekében szavazta meg a javaslatot. Előzetes várakozásokA választás kiírásakor a kormányzó Konzervatív Pártnak komoly (egyes közvélemény-kutatások szerint 20% körüli) előnye volt, mely alapján joggal remélhette pozíciójának megerősödését.[3] A választási kampány időszakban a kormányzópártnak jelentősen csökkent a támogatottsága, míg az ellenzékben lévő Munkáspárt megerősödött.
A választást megelőző napon az elemzők egyetértettek abban, hogy szoros eredmény várható, és a jobboldal el fogja veszíteni a parlamenti többségét. Az exit poll eredmények a politikai elemzők véleményét igazolták. Eredmények
Választási térképek![]()
![]()
Az eredmény megítéléseA parlament mandátumát szabályzó 2011-es Fixed-term Parliaments Act szerint az általános választásokat ötévenként (május első csütörtökén) kell tartani, így a következő választás napja 2020. május 7-én lett volna. Az előrehozott választásokkal Theresa May saját pozícióját szerette volna megerősíteni, ez azonban visszájára sült el. A jobboldalnak ez a második félresikerült politikai „játéka” volt, miután a David Cameron által a brexit ügyében kezdeményezett népszavazás sem a kiírók szándékai szerinti eredményt hozta. Az ellenzék Theresa Mayt lemondásra szólította fel, és megszólaltak hasonló hangok saját pártján belül is. May bocsánatot kért a frakciótól és pártja azon képviselőitől, akik az előrehozott választás miatt nem tölthették ki a mandátumukat.[5] A választás fő vesztese a UKIP, amely gyakorlatilag elveszítette támogatottságát, 2015-ös szavazói most nagyobb részben a Munkáspártra, kisebb részben a Konzervatív Pártra szavaztak. Másik vesztes a Skót Nemzeti Párt (SNP), amely 2015-ös szavazói egyharmadát elveszítette az akkori – igaz, rekordszintű – támogatottságból. KormányalakításTheresa May a választást követő napon a királynőnél tett látogatása után bejelentette, hogy kisebbségi kormányt alakít, melyben az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) kívülről támogatja. (A DUP jóval jóval konzervatívabb a Konzervatív Pártnál: ellenzi a azonos neműek házasságát és az abortuszt.) Beszédében May „együttműködésről” és nem „koalícióról” beszélt. Legfontosabb céljaiként a választás után 10 nappal, 2017. június 19-én kezdődő brexit-tárgyalások sikeres végigvitelét, és a manchesteri illetve londoni merényletekre utalva az iszlám szélsőségesség visszaszorítását jelölte meg. Az új, immár kisebbségi kormány 2017. június 9-én alakult meg az előzőhöz képest változatlan összetétellel. Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkekA Wikimédia Commons tartalmaz 2017-es brit parlamenti választás témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia