A parlament modern államokban a törvényhozó testület. Az elnevezés a franciaparler („beszélni”) szóból származik. Eredetileg a középkoriFranciaországban a királyi bíróságokat nevezték parlamentnek – francia írásmóddal parlement – (1789-ig). Innen került át a kifejezés Angliába, ahol a 15. században az igazságszolgáltatási funkció mellett tanácsadó, később törvényhozó szerepet kapott.
A parlament egyfajta szinonimájaként használható az „országgyűlés” szó is, noha ezzel elsődlegesen a magyar parlamentre utalunk. A magyar köznyelvben a parlament kifejezés elsősorban a budapestiOrszágház épületére utal.
Funkciói
A parlament a képviseleti demokrácia intézménye, amelynek jogköre koronként és országonként különbözik.
A kétkamarás parlament bonyolult képviseleti rendszer terméke, amelyben az alsóház, illetve felsőház választása és összetétele eltérő lehet. Az alsóház által elfogadott törvények a legtöbb kétkamarás rendszerben a felsőház elé kerülnek további megvitatásra. Magyarországon 1608-1848 között működött kétkamarás rendi országgyűlés.
A világ parlamentjei
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A világ országaiban a törvényhozás intézménye számos különböző formában és elnevezések alatt működik. A parlamenti munka általában egy külön erre a célra fenntartott épületben zajlik, amely gyakran kiemelkedik a közintézmények épületeinek sorából, és jellemzően az ország fővárosában található.
A Palota 1984-1997 között épült. A világon a 2. legnagyobb parlamentépület, 3. legnagyobbb alapterületű közigazgatási épület és az egyik legnagyobb tömegú építmény.
Szente Zoltán: Kormányzás a dualizmus korában. A XIX. századi európai parlamentarizmus és Magyarország kormányformája a kiegyezés után 1867-1918, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2011 (East-European Non-Fiction), ISBN 9789639777170
Szente Zoltán: A parlamentek története – A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásokig. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2018.