Egy pesterzsébeti munkástelepen látta meg a napvilágot, apja és nagyapja is a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél dolgozott. A kései gyermeket családja értelmiséginek szánta, ezért szülei és testvérei áldozata árán, és egy pesti gimnáziumba lett beíratva.
Itt ismerkedett meg a gyermek Zsigmond Ede nyelvekkel, irodalommal. Tizenkét éves korában már rímeket faragott, és szavalt. A gimnázium mellett házitanítói állást — mint sok más költő-kortársa — és alkalmi munkákat vállalt. Keresetéből haza adott a családnak, valamint a későbbiekben finanszírozta belőle beiratkozását a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre(ma Eötvös Loránd Tudományegyetem).[2] Az egyetemen kapcsolatba került titkosan működő szervezetekkel, melyek ideológiájukban jelentősen eltértek a korabeli Bethlen-kormányétól, ezért csak illegalitásban működhettek. A társaság magánlakásokon és olcsó kávéházakban gyűlt össze, ott ütköztette véleményét a világról, ideológiákról, politikáról. A kávéházakban és kifőzdékben összegyűlt társaság ideális volt, hogy a fiatal költő kibontakozhasson; Zsigmond Ede többször tartott előadást munkásoknak a Vasas székházban, valamint[3]Ságvári Endre révén kapcsolatba került az KMP-vel;[4] később belépett a Szociáldemokrata Pártba.[5]
Zsigmond Ede feleségével
A fiatal Ede megtört József Attila halálhírére, és egy zaklatott hangvételű verssel adózott a költőtárs felé (József Attila meghalt), mely az 1938-ban önerőből megjelentett verseskötetben is helyet kapott. Verseiben a humanizmus, a békevágy és az antifasizmus kavarog. Emiatt a feloldhatatlan kettős érzés miatt választotta a költő a sokat mondó Elszántan és szelíden címet verseskötetének, melyet egy, a kötetben található vers is visel.
A költő megszerezte a magyar-német szakos képesítést, de sohasem alkalmazták tanárként. Tehetős családok gyermeke mellett volt házitanító, majd a Népszavánál kapott állást külsős munkatársként; itt jelent meg verseinek java része, továbbá helyet kaptak művei a Szép Szó és a Magyar Csillag folyóiratokban is, valamint 1942-ben megjelent a MárciusbanPetőfi Sándorról írt nagyobb tanulmánya (Petőfiről).[1]
Az úgynevezett külföldi honos zsidókat 1941-ben deportálták Magyarországról. Szüleit, mint "nem magyar állampolgárokat" elhurcolták otthonukról Zsigmond Ede távollétében. A Kamjanec-Pogyilszkij-i tömegsírba lőtték őket harmincezer áldozattal együtt.[6] Zsigmond Ede is erre a sorsra került volna, ám mikor szüleit elhurcolták a pesterzsébeti lakásról, a fiatal költő nem tartózkodott otthon. 1941 júliusától szeptemberig Mezőkovácsházán bujkált barátoknál és rokonoknál a fasiszták elől.
1961-ben barátai felkutatták régi kéziratait, és egy posztumusz kiadást szerkesztettek az elhunyt költőnek. A kötet mindössze 950 példányban került ki a nyomdából.
1966 augusztus végén leplezték le emléktábláját Budapesten, melynél Vészi Endre mondott beszédet.[8]
1968. június 30-án a Hungaroton lemezkiadó vállalat kiadta a Magyar Költők nevet viselő sorozatának 40. tagjaként – vinyl lemezen – 3 versét. A versek a Hazajött az apám (előadja: Koncz Gábor), a József Attila meghalt (előadja: Kohut Magda), és az Elszántan és szelíden (előadja: Horváth Ferenc) címeket viselő alkotások voltak.[9][10]
1992 februári és 2013 július-augusztusi Ezredvég számokban megjelent Zsigmond Ede több verse. Előbbiben a Cirkuszban és az Alany címet viselők, melyek a posztumusz kötetben is megjelentek, utóbbiban a A diktátor dala, mely 1934-ben íródott és 1938-ban helyet kapott az Elszántan és szeliden kötetben.
Költészete
Zsigmond Ede költészetének témáját meghatározta a pesterzsébeti környezet, a korabeli Magyarországon növekedő gyűlölködés, a fasizmus térhódítása, valamint a háború.
Radnóti kemény kritikával illeti, a költő alapanyagát igénytelennek tartja, és erre példának a Vigyázz! című verset hozza.
„
Vigyázz, ha tiszta lányt ölelsz, ha
szívedig fáj a csók,
mert nem csak símogatni, ölni
is tudnak csöpp kacsók.,
írja a vers közepén s én a kacsót most láttam fiatal költő könyvében először, s bevallom, mosolyogtam rajta. S különösen bájologva illeg a szó, ha elgondoljuk, hogy ugyancsak ennek a versnek utolsó két strófája így hangzik:
...Különben mindegy. Hisz az ember
vigyáz vagy nem vigyáz,
holnapra megfullasztja úgyis
a méregízű gáz,
végez velünk maholnap úgyis
a fegyver, bomba, tank
s mert nem lesz már harangozó
majd önként kondul meg fölöttünk
valahol egy harang.
Persze a versek olvasása közben egyre nyilvánvalóbb, hogy hangváltásról van szó és a fejlődés az előbbi költemény végéről idézett két szép strófa költői állapota felé mutat. Ennek ellenére azonban az egész kötet túlságosan illedelmes, - s első kötet!
Mégis, Radnóti látott fantáziát a költő megjelent műveiben. Kritikájában többször kihangsúlyozza, hogy a kötet Zsigmond Ede első megjelenése - a költő 22 éves volt kötete megjelenésekor -. Költőtársa haladást, felfelé ívelő pályát vélt felfedezni Zsigmond Ede műveiben, párat a kritika végén ki is emelt (Hazajött az apám, Csoportosulj a tieiddel!, József Attila meghalt, Halott a házban, Elszántan és szelíden), mert szerinte egészükben is szépek, jól szerkesztettek, nemes mozdulatúak és rokonszenvesek.[13]
Kárpáti Aurél kritikája
Kárpáti Aurél közvetlen, őszinte, ennek ellenére érzékeny, riadt lelkű költőnek tartja, egy melanchólikus lázadónak, akin korának minden sebe átsajdul és mélyen átérzi embervoltát. Szerinte e kettősséget takarja kötetének címe is, az Elszántan és szelíden.
„
Ezt a kettősséget nemcsak kötetének címe jelzi, hanem versei is kifejezik. „Elszántan és szelíden”, daccal és zokogva „szorítja kebléhez a lantot, ha jő a halál.” De könnyeit visszanyeli, lírája áradását – művészi tartózkodással – a forma bensőleg duzzasztó gátjai közé szorítja. Új-klasszicista költő. Mennél forróbb a mondanivalója, annál hűvösebb szavak márványába faragja, érzelmi festőiség helyett a gondolat plaszticitását hangsúlyozza. Képei hasonlatai keresetlenek, mégis elvonatkoztatnak az élet valóságától s eszmei telítettségükkel jelképekké sűrűsödnek. Strófáinak belső zeneisége klasszikus emlékeket idéz:
Kiemeli a kötetből többek között a kötet címversét (Elszántan és szelíden), a Tengerszem, Erdőben este, Vigyázz, Diktátor dala c. költeményeket; legszebbnek tartja az Éjjel című verset, míg a legemlékezetesebbnek a Számadás előtt címűt.[14]
.svg){kind=small}
