|
Budapest XX. kerülete
 Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Soroksári-Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, melyet 1980-ban adtak át. FekvéseÉszaknyugaton szinte a teljes a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, a Határ út csücskében bekanyarodik a határvonal a Gubacsi út mentén a Lidl áruháznál, majd az Elmű Pesterzsébet Alállomásnál visszafordul a Határ út további részére, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza (a Nagykőrösi út) választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel. A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.
TörténeteA Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte. A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett (lásd Demográfia), 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is. A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta. A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját. Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A hídtól délre a Gubacsi lakótelep 1953-1957 között épült épült jellegzetes szocreál stílusban.[4] A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976-1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.[5] Ekkor készült el a Csepeli átjáró felüljárója a Gubacsi híd és a Topánka utca között.[6] Az 1970-ben elkészült, irányonként egy forgalmi sávos Nagysándor József utcai felüljáró helyett 1989-ben irányonként két sávos kapacitású felüljáró épült.[7][8] Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1984-ben készült el irányonként három sávosra. A kerület központjában a nagyrészt komfort nélküli zsúfolt házak helyén 1962–1987 között, budapesti és kecskeméti elemekből készült házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel.[9][10] Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek. Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez. A Gubacsi lakóteleptől délre 2000-2005 között épült fel a Mediterrán lakópark.[11] A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult. A kerület neve változatlan maradt. PolitikaPolgármesterei
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
Népesség
A XX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 63 512 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,8%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 846 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 5210 ember volt. A XX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,8, a nőknél 77,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 21 828 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 13 833 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,2%-a, mintegy 7121 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben. A 19. század utolsó harmadától a XX. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. A 20-as években hatalmasat nőtt a népesség száma. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 9%-át veszítette el. A háború után fokozatosan nőtt a kerület lakosságszáma, egészen 1970-ig. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 83 448 fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XX. kerületben, mint 1930-ban. A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XX. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református. Azonban a lakosság pusztán 33%-a tartotta magát valamely vallási közösség/felekezet tagjának. Továbbá a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest, bár a kerület lakossága csak 2000 fővel csökkent, a magát vallási közösséghez/felekezethez tartozónak vallók száma általánosságban lefeleződött.[25]  KözlekedésFontosabb csomópontok a kerületben
HÉV-állomások a kerületben
A kerület vasútállomása
Műemlékek  „Állj meg, és gondolj édesanyádra A pestszenterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportja és tanulói 1933” Pesterzsébet sokáig nem volt műemlékekben gazdag kerület, de sok műemlék jellegű épület volt megtalálható 1980-ig. A szabadtéri mozi megsemmisült a második világháborúban, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert, egészen az 1986-ban történt bezárásáig. Pesterzsébet gazdag temetkezési vállalkozója építette a Kossuth Lajos utcában állt Schröder-féle házat. Pesterzsébet városközpontjának régi házait a 70-es, 80-as években jórészt elbontották, helyébe modern lakótelepeket építettek. A Szent Erzsébet téren áll az 1906-ban épült plébániatemplom, amelynek freskóit Nagy Sándor, a gödöllői iskola egyik jeles tagja készítette. Védett emlék a Városháza, amely 1905–1906 között épült. A második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1909 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra. Egyedülálló művészi alkotás a Szent Erzsébet téren látható Anyák szobra. Műemlék jellegű épület az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok a Tátra térnél. Védett a régi Pflum mozi épülete. Az eredeti épület XX. század első felének legnagyobb szabadtéri kertmozijaként működött a Török Flóris utcában. A Pflum szabadtéri mozi a második világháborúban megsemmisült, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert egészen a bezárásáig; manapság üzletházként funkcionál. 2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület. A városháza melletti részen parkot alakítottak ki, itt kapott helyet Petőfi Sándor szobra. A Helsinki út mellett található egy székelykapu, melyet Pesterzsébet testvérvárosával közösen állítottak. E mellett látható egy történelmi zászló, amely Trianonnak állít emléket. A Kossuth Lajos utca, melynek ez a része sétálóutca, jelentősen megváltozott. Burkolatát és az utcai bútorokat kicserélték, a zálogház felé eső oldalon pedig egy kis szökőkutat adtak át. Ezen az utcán található Erzsébet királyné szobra, melynek érdekessége, hogy a királyné egy kutyával van ábrázolva. Az alkotó szerint ez az egyetlen ilyen kompozíciójú szobor az országban. A városháza homlokzatát kicserélték és harangjátékot helyeztek el rajta. A kerület fő temploma, a Szent Erzsébet templom is teljes felújításon esett át, amely a Kossuth Lajos utca koronája lett. A legfrissebb szobor, amit 2006 novemberében adtak át Széchenyi István mellszobra, mely a kerület városközpontjában található. Kölcsey Ferenc mellszobra a Topánka utcában került felavatásra. A sportélet fellendítése érdekében 2006 októberében egy jégcsarnokot adtak át a Gubacsi lakótelepen.
A népesség alakulása
NevezetességeiA csepeli átjáró mellett található a sós-jódos melegvízű gyógy- és strandfürdő, amely Magyarországon egyedülálló. Két kútja közül az egyik 644 méter mélyről 43 °C-os termálvizet ad, a másik kút sós-jódos vize 112 méter mélyről jön és 15 °C meleg. A gyógyfürdő mellé egy strandot is építettek a nyáron felüdülésre vágyók részére. Gazdasági okok miatt a strand 2001-től, a gyógyfürdő 2005-től zárva volt, teljes körű felújításukat követően 2018. december 17-én nyitották meg részlegesen, majd 2019. július 10-én teljesen a látogatók számára.[26][27] A fürdőtől délre, a vízparton húzódik a csónakházak sora, amely a helyi vízi sportélet központja. Itt több sportegyesület is megtalálható. A neogót és eklektikus stílusú Pesterzsébeti Múzeumot a Bocsák-villában alakították ki átépítés után. A múzeum a kerület helytörténeténeti gyűjteményének ad helyet. Pesterzsébet névadójának és védőszentjének Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra állít emléket. A Gaál Imre Galéria a városrész művészeinek munkáit gyűjti, valamint időszaki kiállításoknak ad otthont. A Rátkai Galéria Rátkay és Gaál Imre művei állandó kiállításának ad helyet. Kultúra
Képgaléria
Kapcsolódó szócikkekJegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
,_Pesterzs%C3%A9bet._-_Gondolj_Edesanyadra.jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
