|
Veszelin Topalov
Veszelin Topalov (bolgárul Веселин Топалов, Rusze, 1975. március 15. –) bolgár sakkozó, nemzetközi nagymester, FIDE-sakkvilágbajnok (2005–2006), U14 korosztályos ifjúsági világbajnok (1989). 2005-ben ő nyerte el a Sakk-Oscar-díjat.[1] 2006. júliusban az addig minden idők második legmagasabb Élő-pontszámával, 2813 ponttal rendelkezett. Ezt a pontszámát 2015. júliusban tudta meghaladni, amikor 2816 ponttal érte el élete eddigi legmagasabb Élő-pontértékét. A 2017. áprilisi állapot szerint egyike annak a tíz sakkozónak, aki pályafutása során elérte vagy meghaladta a 2800 Élő-pontot.[2] 2006. április–2007. január, valamint 2008. október–2009. november között vezette a világranglistát.[3] 2017. áprilisban az Élő-pontszáma 2741, amellyel a világranglista 21. helyén állt.[4] Élete és sakkpályafutásaKorai éveiApja közgazdász, anyja orvos volt. Nyolcéves korában tanult meg sakkozni, és nagyon hamar gyors fejlődésnek indult. 12 éves kora óta dolgozik együtt Silvio Danailovval, aki máig trénere és mentora.[5] 14 éves korában megnyerte a Puerto Ricó-i Aguadillában rendezett U14 korosztályos ifjúsági sakkvilágbajnokságot,[6] egy évvel később a 2–3. helyen végzett az U16 világbajnokságon Szingapúrban.[7] 1991-ben holtversenyben első helyen végzett Vrnjacka Banján,[8] 2. lett Elgoibarban,[9] és holtversenyes 1. helyezést szerzett Las Palmasban.[10] Eredményei alapján 1992-ben kapta meg a nagymesteri címet.[11] Nagy versenyek élénA következő tíz évben több nagy versenyt megnyert, és a világ élvonalába került. 1992-ben 1. helyen végzett Terrassában,[12] 1993-ban Budapesten a zónaversenyen,[13] Visuvanádan Ánanddal és Vlagyimir Kramnyikkal holtversenyben első helyen végzett Madridban.[14] 1994-ben Gata Kamsky és Anatolij Karpov mögött harmadik Las Palmasban,[15] 1995-ben első Polanica Zdrojban a 32. Rubinstein-emlékversenyen[16] és Elenitében.[17] 1996-ban első helyet szerez Bécsben a Vienna Millenium versenyen (holtversenyben Karpovval és Borisz Gelfanddal),[18] Novgorodban,[19] Madridban,[20] Leónban (holtversenyben Polgár Judittal),[21] Dos Hermanasban (holtversenyben Vlagyimir Kramnyikkal),[22] és az Euwe-emlékversenyen Amszterdamban (holtversenyben Garri Kaszparovvel).[23] 1997-ben első helyen végzett a 6. Torneo Magistral versenyen Madridban,[24] és 3. lett a 2700-as átlag Élő-pontszámú dortmundi szuperversenyen Kramnyik és Ánand mögött.[25] 2001-ben holtversenyben Kramnyikkal első helyen végzett a 2755 átlag-Élő-pontszámú dortmundi szupernagymester-versenyen,[26] és a 2. helyet szerzi meg Szarajevóban.[27] 2002-ben Borisz Gelfanddal holtversenyben első Cannes-ban a NAO Masters versenyen.[28] 2003-ban a második helyen végzett Leonban,[29] és az első helyet szerezte meg Benidormban.[30] Út a világbajnoki címigElőször az 1993–1996-os sakkvilágbajnoki ciklusban, 1993-ban indulhatott a világbajnoki címért folyó versengésben. A Budapesten rendezett zónaverseny megnyerése[31] után a Bielben lezajlott 13 fordulós svájci rendszerű zónaközi versenyen azonban a 74 induló között csak a 63. helyet szerezte meg.[32] Az 1995-ös klasszikus sakkvilágbajnokság ugyancsak 1993-ban Groningenben rendezett kvalifikációs versenye már jobban sikerült, a 11 fordulós svájci rendszerű versenyen az 54 induló között a 21. helyen végzett.[33] Az 1998-as FIDE-sakkvilágbajnokság 1997. év végén rendezett előmérkőzései során kiemeltként csak a 2. fordulóban kellett versenybe szállnia, de ott rögtön vereséget szenvedett a holland Jeroet Piket-től.[34] Az 1999-es FIDE-sakkvilágbajnokság kieséses rendszerű mérkőzéssorozatában kiemeltként a 2. fordulóban a néhány évvel később világbajnoki címet szerző ukrán Ruszlan Ponomarjovot győzte le 4–2-re, a 3. fordulóban az izraeli Lev Pszahisz ellen győzött 1,5–0,5-re, a nyolcaddöntőben az egy évvel később klasszikus világbajnoki címet nyerő Vlagyimir Kramnyik ütötte el a továbbjutástól rájátszás utáni 3–1 arányú győzelmével.[35] A 2000-es FIDE-sakkvilágbajnokságon egy körrel ismét feljebb, a negyeddöntőig jutott. Első mérkőzésén a 2. körben az orosz Andrej Harlov ellen, valamint a 3. körben honfitársa, Kiril Georgiej ellen egyaránt 1,5–0,5-re győzött, a negyedik körben az orosz Alekszej Dreev ellen több rájátszást követően 4–2-re győzött, és bejutott a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben azonban 1,5–0,5 arányban vereséget szenvedett a néhány évvel később világbajnoki döntőt is játszó angol Michael Adamstől.[36] A 2002-es FIDE-sakkvilágbajnokságon az első fordulóban az argentin Facundo Pierrot ellen 2–0-ra, a 2. körben a brazil Giovanni Vescoli ellen, valamint a 3. körben a kínai Csung Csang ellen 1,5–0,5-re győzött, a 4. fordulóban azonban többszöri rájátszás után 4–3-ra kikapott a 2000-ben világbajnoki döntőt is játszó Alekszej Sirovtól.[37] A 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokságon a korábbi legjobb eredményéhez képest még egy lépéssel közelebb került a világbajnoki címhez, ezúttal az elődöntőig jutott. Első kiemeltként az 1. körben a líbiai Tarik Abulhul és a 2. körben a bolgár Aleksander Delchev ellen egyaránt 2–0-ra, a 3. körben a szlovák színekben játszó Szergej Movszeszjan ellen 1,5–0,5-re, a 4. körben a horvát Zdenko Kozul ellen 2–0-ra győzött. A negyeddöntőben az orosz Andrej Harlovot is 2–0-ra verte, és csak az elődöntőben állította meg rájátszás után 4–2-vel a versenyen a világbajnoki címet is megszerző Rusztam Kaszimdzsanov.[38] A 2004-es klasszikus sakkvilágbajnokság versenysorozatában újabb lépést tett a cím felé, ezúttal a 2002-es dortmundi szupertornán, amely a Professzionális Sakkszövetség (PCA) világbajnokjelöltek tornájának számított, egészen a döntőig jutott. Az előverseny során a nyolc versenyző két négyes csoportban játszott kétfordulós körmérkőzést egymással, és Topalov a csoportjában Alekszej Sirovval holtversenyben végzett az élen. A párosmérkőzéses elődöntőben 3,5–2,5 arányban győzött az orosz Jevgenyij Barejev ellen, a döntőben a magyar Lékó Pétertől szenvedett 2,5–1,5 arányban vereséget. Így a világbajnoki címért a magyar versenyző mérkőzhetett meg a regnáló világbajnokkal Vlagyimir Kramnyikkal.[39] A 2005-ös FIDE-sakkvilágbajnokságot nem a korábban megszokott formában rendezték, hanem a világ legjobb nyolc sakkozójának kétfordulós körmérkőzéses versenye döntötte el a cím sorsát. Topalov ekkor ért a csúcsra, mert a versenyt meggyőző fölénnyel, 1,5 pont előnnyel nyerte a második helyen holtversenyben végző Visuvanádan Ánand és Peter Szvidler előtt, ezzel megszerezte a FIDE-világbajnok címet.[40] A 2006-ban Kramnyik ellen játszott „címegyesítő” világbajnoki mérkőzésen nagy küzdelemben maradt alul Vlagyimir Kramnyik ellen. Az alapjáték 6–6-ra végződött, és az utolsó forduló előtt még 7,5–7,5 arányú döntetlenre álltak, végül az utolsó játszma megnyerésével Kramnyik 8,5–7,5-re győzött, ezzel ő szerezte meg az egyesített világbajnoki címet.[41] A 2010-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában, mint a 2006-os világbajnokság vesztese, csak a világbajnokjelöltek versenyének finisében kellett részt vennie. A világbajnokkal való párosmérkőzés jogáért a 2007-es sakkvilágkupa győztesével az amerikai Gata Kamskyval kellett megmérkőznie, akit 2009-ben Szófiában 4,5–2,5 arányban legyőzött, és így ismét mérkőzhetett a világbajnoki címért. A világbajnoki mérkőzésre Visuvanádan Ánand ellen 2010. március–áprilisban Szófiában került sor, amelyen Ánand az utolsó fordulóban elért győzelmével 6,5–5,5 arányban győzött, és megvédte világbajnoki címét.[42] A 2012-es sakkvilágbajnokságon az előző világbajnoki döntő veszteseként közvetlenül a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszában indulhatott. Itt azonban a negyeddöntőben 2,5–1,5-re kikapott az amerikai Gata Kamskytól.[43] A 2014-es sakkvilágbajnokság világbajnokjelöltjeinek tornájára a 2012–2013. évi Grand Prix versenysorozat megnyerésével kvalifikálta magát.[44] A 2014. márciusban Hanti-Manszijszkban rendezett világbajnokjelöltek versenyén a kétfordulós körmérkőzésen a nyolc versenyző között a nyolcadik helyen végzett.[45] A 2016-os sakkvilágbajnokság versenysorozatában a versenyeken kvalifikációt szerzettek mellett, mint a rajtuk kívüli legmagasabb két Élő-pontszámmal rendelkező versenyző egyike jogot szerzett a 2016. márciusban Moszkvában rendezett világbajnokjelöltek versenyén való indulásra, ahol a nyolc versenyző közül holtversenyben a nyolcadik helyen végzett.[46] További kiemelkedő eredményei2005-ben a harmadik helyen végzett a Corus sakktornán Wijk aan Zee-ban,[47] majd Garri Kaszparovval holtversenyben első helyezést ért el a Linaresben rendezett szupertornán,[48] és első lett Visuvanádan Ánand előtt a 2747 átlag-Élő-pontszámú szófiai M-Tel tornán.[49] 2006-ban Ánanddal holtversenyben első lett a Corus sakktornán Wijk aan Zee-ban,[50] és megismételte győzelmét a szófiai M-Tel Masters versenyen,[51] valamint 3. helyen végzett a Moreliában és Linaresben rendezett 2732-es átlagú szupertornán.[52] 2007-ben ismét első lett a Corus sakktornán (holtversenyben)[53] és az M-Tel Masters versenyen,[54] és első helyezést ért el a Vitoria Gasteizben rendezett szupertornán is.[55] 2008-ban is két nagy tornát nyert: Bilbaóban a Grand Slam Chess Finalt,[56] és a Pearl Spring tornát Nancsingban.[57] 2010-ben első helyen végzett Linaresben,[58] és 2012-ben holtversenyben első Bukarestben egy 2747 átlagpontszámú szupertornán.[59] 2013-ban 2. helyen végzett a Sberbank Openen,[60] holtversenyben első a Duna-kupa versenyen Bulgáriában.[61] 2014-ben 3. helyezést ért el a 23-as kategóriájú (2802 átlag Élő-pontszámú) Sinquefield Cup versenyen,[62] 2015. januárban holtversenyes 3. helyet szerzett a Tradewise Gibraltar versenyen.[63] Eredményei csapatbanOlimpiai szereplései1994–2016 között kilenc alkalommal szerepelt Bulgária válogatottjában a sakkolimpián, mindannyiszor az 1. táblán. Egyéni teljesítménye alapján két alkalommal (1994, 2014) nyert aranyérmet, két alkalommal (1998, 2000) ezüstérmet és egyszer bronzérmet (2008).[64] Sakkcsapat Európa-bajnokság1999–2013 között öt alkalommal szerepelt Bulgária válogatottjának első táblásaként a sakkcsapatok Európa-bajnokságán. Egyéni teljesítménye alapján 1999-ben és 2013-ban aranyérmet nyert.[65] Klubcsapatok Európa-kupájaA klubcsapatok Európa-kupájában 1999-ben a Bosna Sarajevo, 2012-ben és 2014-ben a SOCAR Baku csapatával aranyérmet, 2013-ban bronzérmet szerzett. Egyéni teljesítménye 2012-ben és 2014-ben tábláján a mezőnyben a legjobb, 2013-ban a 3. legjobb volt.[66] Emlékezetes játszmáiTopalov-Kramnyik
Topalov-Ponomarjov
Jegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
