Városháza (Makó)

Városháza
A városháza napjainkban
Becenév: Fehér ház Korábbi nevek: Vármegyeháza, Megyeháza
Település	Makó, Magyarország
Cím	6900 Makó, Széchenyi tér 22.
Építési adatok
Építés éve	1780.
Rekonstrukciók évei	1839. 1906.
Építési stílus	klasszicista
Védettség	műemlék
Tervező	Vertics József Giba Antal
Hasznosítása
Felhasználási terület	Önkormányzati Hivatal
Tulajdonos	Makó Város Önkormányzata
Elhelyezkedése
Városháza Pozíció Makó térképén
é. sz. 46° 12′ 55″, k. h. 20° 28′ 45″46.215206, 20.479177Koordináták: é. sz. 46° 12′ 55″, k. h. 20° 28′ 45″46.215206, 20.479177
A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A városháza régen

A makói városháza a város egyik legszebb klasszicista épülete, Makó közigazgatási központja 1990 óta, 1950 előtt Csanád vármegye székhelye.

Az épület első változata 1780-ban épült Vertics József földmérő tervei alapján. Giba Antal, a város jeles mérnöke a 18. századi épület felhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az "új" megyeházat 1839-ben. A középrizalitot megtartotta, s a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően az északi irányban tovább bővítette. A 44 méteres utcafrontot meghagyta kiugró falsíknak, az épületet főhomlokzatát pedig 76 méteresre növelte. A középső része elé 18 méteres, hat zömök pilléren nyugvó 5,5 méter mély portikuszt, vagyis főhomlokzat előtti nyílt oszlopcsarnokot helyezett, melynek emeleti traktusára kilátót (vesztibült) tervezett. A kilátó két szélén iker, ezek között szóló ion fejes oszlop látható. Ezekre erős tagolású főpárkányzat támaszkodik, amelyet 1906-tól nagyméretű timpanon koronáz. A városi címert színes-mázas terrakotta stílusban 2000. május 7-én, városnapon helyezték el a timpanonon. Ugyanekkor került föl az épület tetejére a városi zászló is. Vízszintesen az egész épület homlokzatát kettős vonalú övpárkány osztja meg, azt fölül erőteljes koronázópárkány zárja. A homlokzat emeleti része díszesebb. Itt az ablakok közötti faltükröt ionfejes lizénák törik meg. A földszinti tengelytagozódás azonos az emeletivel, de itt a fal tükrét lizénák nem tagolják. Az udvari homlokzat nyitott, boltíves árkádsora nyugodtságot és erőt kölcsönöz az épületnek. 1929-ben Tarnay Ivor alispán háromszintes szárnyépülettel bővítette.

A városháza falán 1999-ben felavatott emléktábla található, a város újratelepülésének 300. évfordulója előtt tisztelegve.

Az épület kulturális és szellemi emlékek sokaságát is őrzi évszázados falai között: Szekeres Imre grafikus Makói triptichon című műalkotását (a város címeréből, a makói hagyma első ábrázolásából és Csanád vármegye címeréből álló hármaskép) a városháza nagytermében helyezték el. Eötvös József szintén a Városházán mondta el 1869-ben a kiegyezést védő beszédjét. Földszintjén található a Városháza Galéria, ami a művésztelep résztvevőinek munkáját, vagy helyi művészek festményeit mutatja be. A hagyomány Tornyai János és Endre Béla gyűjteményeinek kiállításával kezdődött.

A városháza előtti virágos téren állnak Návay Lajos szobrának mellékalakjai, valamint Kallós Ede monumentális Kossuth Lajos-szobra. Az épület oldalkertjében található Hollósy Kornélia makói szobra. A városháza udvarától jobbra áll a bíróság épülete.

Az épület műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2739.

Kulturális szerepe

• A később Makón élő énekesnő, Hollósy Kornélia 1863. szeptember 13-án az aszály károsultak megsegítésére jótékonysági hangversenyt adott.
• A csecsemőhalandóság csökkentését és a nemzet számbeli erősbítését célul kitűző Országos Stefánia Szövetség makói szervezete az akkori Vármegyeházában tartotta 1925 és 1930 között jótékonysági hangversenyeit. A fellépők között olyan neveket találunk, mint Anday Piroska, Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Fischer Annie, Jeanne-Marie Darré, Marschalkó Rózsi, Sándor Erzsi, Székelyhidy Ferenc, Telmányi Emil és Vécsey Ferenc.
• 1929. április 5-én Bartók Béla adott itt koncertet a makóiaknak.
• A József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság 1947-től az épületben tartotta rendezvényeit.
• 2001. május 3. óta az épület aulájában működik a Városház Galéria. Évente átlagosan 12 alkalommal nyílnak - elsősorban helyi, valamint elszármazott alkotó képzőművészek és csoportok - egyéni és csoportos kiállításai, de itt tekinthető meg a Makó és Térsége Ifjúsági Művésztelep záró kiállítása is.
• 2008 őszén a Városháza földszintjén állították ki a Fátyol Misi-szoborpályázatra beérkezett alkotásokat.[1]

Idézetek

„	Erre a vármegyeházára már Justh Gyula idején fölszálott a páva.	”
– Erdei Ferenc

„	A megyeháza nagy hatású régi épület, semmi mütyürke nem rontja meg rajta az anyag önmagában rejlő egyszerű nagyvonalúságát. Nem is épület ez, hanem vár. Magabízó erőt és győzhetetlenséget hirdetnek falai.	”
– Féja Géza

Források

1. Pályaművek – Makó.hu. [2010. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)

• Városi szoborkoncepció 1999-2002; 2004-2007
• Tóth Ferenc dr.: Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005. ISBN 963 86933 1 2