Tolna vármegye története

Tolna vármegye
Tolna vármegye címere
Fennállás	11. század–1950
Ország	Magyar Királyság
Főbb települések	Szekszárd, Dombóvár Bonyhád, Dunaföldvár Tamási, Paks
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	71% magyarok, 28% németek, 11% szlovákok, szerbek, horvátok
Vallás	katolikus, református
Földrajzi adatok
Terület	3.537 km²
Térkép
Tolna vármegye térképe
Tolna vármegye domborzati térképe

Tolna vármegye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Tolna vármegye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Tolnavár, majd Szekszárd volt.

Földrajza

A vármegye területének nyugati részén a Dunántúli-dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli része tengerszint feletti magassága 87 méterig terjedt. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos.

Északról Veszprém és Fejér vármegye, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolta.

Történelem

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Tolnavár központtal.[1]

A török hódoltság idején a vármegyét megszállták, területét a trianoni békeszerződés nem érintette, az 1950-es megyerendezés pedig csak Tengőd térségében okozott megyehatárváltozást, annak Somogy megyéhez csatolásával. Utódja 1950-től Tolna megye, amely 2023-tól visszakapta a Tolna vármegye elnevezést.

Lakossága

A vármegye összlakossága 1910-ben 273 218 fő volt, ebből:

• 193 985 (71%) magyar
• 76 510 (28%) német
• 30 053 (11%) szlovák, szerb, horvát

Közigazgatás

Első ízben a törvényhatóságokról szóló, 1886. évi XXI. törvénycikk[2] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelyük kell legyen. A vármegyének ekkor öt járása volt. 1950-ig az egyetlen lényeges változást az hozta, hogy 1895-ben a Dombóvári járás, melynek székhelye Tamási volt kettéoszlott, a székhelyük után elnevezett Dombóvári és Tamási járásokra.

Tolna vármegye járásai 1886–1950 között:

1. Dombóvári járás, székhelye Tamási, majd 1895-től Dombóvár
2. Dunaföldvári járás, székhelye Paks
3. Központi járás, székhelye Szekszárd
4. Simontornyai járás, székhelye Gyönk
5. Tamási járás 1895-től, székhelye Tamási
6. Völgységi járás, székhelye Bonyhád

Tolna vármegyének 1905-ig egyetlen városa sem volt, abban az évben alakult rendezett tanácsú várossá Szekszárd, majd az egész országra érvényes közigazgatási átalakítás folytán 1929-től megyei város lett.

Jegyzetek

1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat, Budapest, 1983. ISBN 963-281-221-2 
2. 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról). (Hozzáférés: 2009. március 25.)