Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj. Legnépesebb városa Pécs. ElhelyezkedéseEgyes felfogások szerint a Dunántúli-dombság nyugat-keleti irányban a Zala völgyétől a Dunáig húzódik. Ebben az értelemben a Dunántúli-dombság magában foglalja majdnem a teljes Dél-Dunántúli régiót, és átnyúlik a Nyugat-Dunántúliba is. Határait az Alpokalja, a Balaton, a Duna folyó észak-déli szakasza, és az országhatár jelöli ki. Területe: 11 350 km², ami Magyarország kb. 1/9-e. Abszolút helyzete az északi szélesség 45°48' – 46°56' és a keleti hosszúság 17°05' – 18°46'. Más felfogás szerint a Zalai-dombság nem a Dunántúli-dombsághoz, hanem a Nyugat-magyarországi peremvidékhez tartozik, azaz ebben az értelemben a Dunántúli-dombság nyugati határa nem a Zala folyó völgye, hanem nagyjából a Kis-Balaton nyugati végétől dél felé induló, észak–déli lefutású völgy. FöldrajzaA terület nagyobb része lösszel, homokkal és agyaggal fedett dombvidék, de megtalálhatóak itt a középhegységek (kb 5%-a a Dunántúli-dombságnak) és a területének egyharmadában a síkságok is. A felszíne az újharmadkori és negyedkori pleisztocén üledékekből (agyag, lösz, homok) keletkezett. A Mecsek és a Villányi-hegység mészkő anyagú. A területen a csapadékosabb óceáni, és a meleg mediterrán hatás egyaránt érvényesül, így éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos átlagnál. A Dunántúli-dombság nyugati fele csapadékosabb, kelet felé a csapadék mennyisége csökken, átlagos értéke 650 mm egy évben. A nagytájak közül itt a legsűrűbb a folyóhálózat. Ezen vízfolyások hossza összesen 2214 km. Az állóvizek mennyisége is kimagasló. A terület 4%-át borítja vízfelület, szemben az országos 1%-os aránnyal. Ezeknek háromnegyedét mesterségesen hozták létre, a völgyek elárasztásával. A Dunántúli-dombság kb 25%-át borítják erdők – ez körülbelül 200 ezer hektár. Főleg a gyertyános–tölgyesek, bükkösök, ezüsthársasok jellemzőek. Területéhez tartozó vármegyékés megyeszékhelyek
Főbb tájegységeiA Dunántúli-dombság területe négy középtájra tagolódik, ezek a Balaton-medence, Külső-Somogy, Belső-Somogy és a Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék, ezeket további kistájak alkotják. Balaton-medenceRészei a Kis-Balaton-medence, a Nagyberek, a Somogyi parti sík, a Balaton, a Balatoni-riviéra, a Tapolcai-medence és a Keszthelyi-riviéra. Külső-SomogyA Külső-Somogy területét északról a Balaton, keletről a Sió csatorna, délről a Kapos, nyugatról a belső-somogyi táj határolja. Három részre osztható: Nyugat-Külső-Somogy, Kelet-Külső-Somogy és Dél-Külső-Somogy. Belső-SomogyRészei a Marcali-hát, a Kelet-Belső-Somogy, a Nyugat-Belső-Somogy és a Közép-Dráva-völgy. A Belső-Somogy területét északon a Balaton, nyugaton a Zalai-dombság, délen az országhatár, keleten pedig a Külső-Somogy és a Zselic határolja Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidékRészei a Mecsek, a Baranyai-Hegyhát, a Tolnai-Hegyhát, a Völgység, a Szekszárdi-dombság, a Pécsi-síkság, a Geresdi-dombság, a Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság és a Zselic.
A Tolnai-dombság részei:
A Baranyai-dombság részei:
GazdaságMezőgazdaságA Dunántúli-dombság mezőgazdasági hasznosítása tájegységenként igen eltérő. A csapadékosabb vidékeken, főleg a Zalai-dombság dús füvű legelőin a szarvasmarhatartás a jellemző. Keleten, a kedvező adottságú Tolnai-dombság mezőségi talajain a szántóföldi művelés a számottevőbb. A főbb termesztett növények: búza, kukorica, cukorrépa, rozs és burgonya. A Mecsek és a Villányi-hegység napos hegyoldalain megterem az őszibarack, az alma, a mandula, a füge, valamint jellemző a szőlő is.[1] IparA Dunántúli-dombság gazdag ásványkincsekben. Jelentős kőolaj- és földgázkészletek találhatók itt, valamint hasznosították a Mecsek területén található uránércet és feketekőszenet, de mára az összes bányát bezárták. Az iparban jelentős az élelmiszeripar szerepe, több tejüzem, húsüzem, konzervgyár is épült. Kaposváron textilgyár is létesült. A kitermelt kőolajat a vegyipar dolgozza fel, nagyobb finomító található Zalaegerszegen, ahol üzemanyagot is előállítanak. Szekszárdon jelentős a mezőgazdasági gépgyártás.[1] Jegyzetek
Irodalom
Szakcikkek
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia