hu Moson v%C3%A1rmegye

	Moson vármegye
	; Moson vármegye címere
	; Moson vármegye címere
Fennállás	1000-1950
Ország	Magyar Királyság
Központ	Magyaróvár
Főbb települések	Magyaróvár; Nezsider; Rajka
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	55,04% magyarok; 34,93% németek; 8,6% horvátok
Vallás	katolikusok, reformátusok
	Földrajzi adatok
Terület	2013 km²
	Térkép
	Pozíció a Magyar Királyság térképén
	Domborzati térkép
	A Wikimédia Commons tartalmaz Moson vármegye témájú médiaállományokat.

Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területe ma Ausztria, Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Székhelye Magyaróvár (ma Mosonmagyaróvár) volt.

Földrajz

A vármegye területe szinte mindenhol síkság volt, csak északnyugati sarkába nyúlt be a Lajta-hegység egy csoportja. A vármegye síkságának tengerszint fölötti magassága 112–120 méter között van mindenhol. Fontos folyói a Duna, a Lajta, és a Rábca, valamint lényeges tava a Fertő.

Északrólkeletről Pozsony vármegye, délkeletről Győr vármegye, délről Sopron vármegye, északnyugatról pedig Ausztria határolta.

Történelem

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Mosonvár központtal.^[1]

Székhelye régente Moson volt, később Magyaróvár lett. A 17. században Alsó-Ausztria a sárfenéki (Scharfeneck) uradalom négy községét (Sommerein (Lajtasomorja), Au, Hof, Mannersdorf) bekebelezte (ezt megelőzően Lajtafalutól (Potzneusiedl) délre a vármegye nyugati határát megszakítás nélkül a Lajta folyó képezte). A községek visszatéréséért a vármegye követei 1662 és 1848 között 12 alkalommal interveniáltak a pozsonyi rendi országgyűlésen.

A trianoni döntés után keleti része Magyarországnak maradt, a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, a Duna balpartján lévő csekély terület pedig a Cseh-Szlovák állam része lett.

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. 1947-ben a párizsi békekötéskor 3 község (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún) Csehszlovákiához került a pozsonyi hídfő kiszélesítéséhez. Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.