Tiszaszentmiklós

Tiszaszentmiklós (Остојићево / Ostojićevo)
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Csóka
Rang	falu
Irányítószám	23326
Körzethívószám	+381 230
Népesség
Teljes népesség	2844 fő (2002)
Népsűrűség	45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	88 m
Terület	63,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 27″, k. h. 20° 09′ 51″45.890833333333, 20.164166666667Koordináták: é. sz. 45° 53′ 27″, k. h. 20° 09′ 51″45.890833333333, 20.164166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmiklós témájú médiaállományokat.

A görögkeleti templom

Az evangélikus templom

Tiszaszentmiklós (szerbül Остојићево / Ostojićevo, németül Sankt Nikolaus an der Theiß) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.

Fekvése

Nagykikindától északnyugatra, Zentától délkeletre, Csóka, Hódegyháza és Padé közt fekvő település.

Nevének eredete

Mai szerb nevét a Jugoszláv Királyság ideje alatt kapta Tihomir Ostojić irodalmárról, a falu szülöttjéről.

Története

Tiszaszentmiklós nevét már 1280-ban említették az oklevelek. A középkorban neve Rasán-Szent-Miklós volt. A település a Csanád nemzetség tagjainak ősi birtoka volt.

1280-ban a kunok kifosztották és felégették. Ekkor pusztultak el Pongrácz fiának, Tamás ispánnak az iratai is, ezért 1285. április 26-án IV. László király állított ki részére új adománylevelet.

1337-ben a település halastó felőli része a Telegdyeknek, a mezőség felőli része pedig a Makófalviaknak jutott.

1360-ban Telegdy Tamás kalocsai érsek és öccse Kelemen kapta meg a falut.

1475-ben özvegy Zombori Telegdy Tamásnénak is volt itt birtokrésze. 1514-ben Telegdy Gábor az ő részét a budai káptalannak adta el.

A török hódoltság alatt lakossága megritkult, 1557-1558-ban csak tíz szerb lakost számoltak itt össze. Ekkortájt Zombori Telegdy László és György hűtlenségbe miatt, I. Ferdinánd birtokukat elkobozta, és volt birtokrészüket 1558. október 9-én Bélavári Jánosnak és Telegdy Gáspárnak adományozta, majd 1561-ben Telegdy Mihály részét Kerecsényi László kapta meg, Makó László részét 1564-ben János Zsigmond fejedelem Varkocs Tamásnak adományozta, ezt az adományozást azonban a királyi adórovó nem vette tudomásul.

1582-ben a településen már csak öt szerb juhász lakott. 1653-ban Bélteki Pál és Olasz Pál kaptak rá nádori adományt.

1717-ben már 30 házból állott, és ekkor a csanádi kerületbe osztották be.

1779-ben Kis-Szent-Miklós néven Torontál vármegyéhez tartozott.

1781-ben Bogyó Mihály birtoka volt, akitől 1797-ben Jettin József nevű török vette meg, aki itt magának házat is építtetett. 1797. után német lakosság is költözött ide.

1811-ben Jettin József örökösök nélkül halt el, és ekkor a község a kincstárra szállt vissza.

1816-ban József nádor vette meg a kincstártól, 1831. után magyarok költöztek ide.

1910-ben 3530 lakosából 1376 magyar, 539 német és 1354 szerb volt. Ebből 1688 római katolikus, 385 evangélikus, 1363 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Razsán

Tiszaszentmiklóstól délre feküdt a középkorban Razsán falu, mely a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott.

Razsán az 1552. évi hadjárat alatt teljesen elpusztult.

Razsán falunak a középkorban már plébániája is volt, melyet az 1334. évi pápai tizedjegyékben is megemlékeztek.

Egyházas-kér

Egyházas-kér a középkorban a Kérabara nevű mocsár helyén feküdt, és ugyancsak a Csanád nemzetség birtokai közé tartozott. Tamás ispán itt építette fel nemesi kúriáját és innen gondozta uradalmát is.

Egyházas-kér templomát már az Árpád-korban (1247-ben) említették az oklevelek. A falut 1280-ban a kunok égették fel, de 1337-ben már ismét fennállt.

Itt született a Csanád nemzetség legnagyobb alakja: Csanád esztergomi érsek is.

Temerkény

A mai Tiszaszentmiklós és Csóka települések között feküdt egykor Temerkény falu is, mely szintén a Csanád nemzetségé volt és valószínűleg Bali bég 1529. évi rabló hadjárata alatt pusztult el.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
4105	4265	4024	3678	3395	3040	2844[1]	2324[2]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	1597	56,15
Magyarok	754	26,51
Szlovákok	181	6,36
Cigányok	82	2,88
Jugoszlávok	42	1,47
Horvátok	22	0,77
Szlovének	2	0,07
Muzulmánok	2	0,07
Macedónok	2	0,07
Csehek	1	0,03
Montenegróiak	1	0,03
Ruszinok	1	0,03
Románok	1	0,03
Németek	1	0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

• Római katolikus temploma - 1907-ben épült
• Görögkeleti temploma - 1822-ben épült

Jegyzetek

1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
2. Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)  
3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

• Borovszky Samu: Torontál vármegye