|
Szinti szvingA szinti szving az európai dzsessz egyik irányzata. Az 1930-as években született. Megteremtője a Django Reinhardt és Stéphane Grappelli által alapított Quintette du Hot Club de France. A műfaj leggyakoribb elnevezései – a sinti swing, manouche jazz és a gipsy jazz – az előadókra utalnak, ugyanis a legismertebb előadói, a műfaj éltetői a szinti, illetve mánus cigányok közül kerültek ki.[1] Az irányzatot – a műfajteremtő zenekar után (Hot Club-style) – röviden hot-jazznek is nevezik. SzületéseA műfaj megszületése az 1934-ben alapított Quintette du Hot Club de France zenekarhoz köthető. Az együttes tagjai: Stephané Grappelli – hegedű, Django Reinhardt – szólógitár, Joseph „Nin-Nin” Reinhardt (Django öccse) és Roger Chapu – ritmusgitár, valamint Louis Vola – nagybőgő voltak. A zenekar teljesen új hangzásvilágot teremtett meg, mely gyorsan rendkívül népszerű lett, néhány év leforgása alatt több száz felvételüket adták ki. A szinti szving a következő gyökerekből táplálkozik:
HangszerelésA szint szving fő hangszere a gitár. Ritkán találkozni szóló és duó előadókkal is, de az általánosan bevett zenekari felállás legalább a trió, mely szólógitárból és két ritmusgitárból áll. A trió természetesen tovább bővülhet újabb gitárokkal, esetleg más hangszerekkel, hagyományosan hegedűvel, zongorával vagy nagybőgővel. ZenészekA szinti szvinget nem kizárólag cigányok művelik, de ő közülük kerül ki a legtöbb zenész. Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban már cigány dzsessz-dinasztiák alakultak ki, hasonlóan ahhoz, amint az a flamenco előadók vagy a magyarországi muzsikus cigányok körében tapasztalható. Ismertebb előadók:
Jelentősebb szvinges eseményekIdőről időre rendeznek szinte világszerte különböző szving-fesztiválokat, a három legnevezetesebb minden évben megrendezésre kerül:
Ezek az események nem csak mint zenés-kulturális események jelentősek, hanem a különböző szinti és mánus közösségek, családok találkozására is lehetőséget teremt. Kapcsolódó szócikkekCigány tematikájú összefoglaló szócikkek
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások |
Portal di Ensiklopedia Dunia
