|
Szerkesztővita:Amator linguarum
Ragozó programok
Más tananyagok
Szövegeket kiejtő program Erdetileg így akartam, de ezek szerint elfelejtettem kigyomlálni a felesleges csillagocskákat. Azért gondoltam így, hogy ne lógjanak nagyon be a sorok a lapba. De visszaállítom– Istvánka Szia! Kicsit helyrepofoztam a szárd nyelvről szóló cikket, ami felesleges volt, kivettem, viszont egy-két dolgot hozzá is írtam. Jó lenne, ha esetleg át tudnád nézni, mert van román vonatkozása is. Köszi, – Mex plática 2009. július 14., 16:08 (CEST)
képekSzia! Sajnos nem tudom láthatóvá tenni. Az angol képeket át kéne tenni a commonsba. Ezt meg tudnád csinálni? Akkor már itt is látható lesz. Szia! Ezek a képek nincsenek meg a magyar Wikiben, sem a Commonsban. Csak az jelenik meg, amelyik vagy a magyar Wikire, vagy a commonsra fel van töltve, más wikikből nem lehet képet belinkelni. Üdv, – Mex plática 2009. október 11., 15:46 (CEST) Én tudok tölteni, de sajnos nincs most időm. Ha nem annyira sürgős, én feltöltöm, ha megadod, melyik wikipédiában vannak. De csak jövő hétvégén tudom megcsinálni, mert most elutazom. – Mex plática 2009. október 11., 20:02 (CEST) Szia! Feltöltöttem a képet a magyar Wikibe, most már rendesen látszik a cikkben. – Mex plática 2009. október 17., 13:02 (CEST) Campora San Giovanni aggiornamenti in rumeno e ungherese(IT)Carissimo Amico...ti scrivo se cortesemente potresti aggiornare dal francese gli articoli sul mio villaggio natale in romeno e ungherese. molti romeni vivono a Campora San Giovanni.. e è previsto un gemellaggio futuro con il Burgenland austriaco che parlano anche la lingua ungherese. ti chiedo se puoi farmi questa cortesia. nell'attesa di una tua certa risposta ti ringrazio in anticipo di vero cuore♥– Lodewijk Vadacchino vita 2009. október 20., 23:32 (CEST)
RE: fr:HongroisSzia! Átfutottam, nagyon szép cikk, gratulálok hozzá. Két észrevétel:
Ha még lesz valami, jelzem. Üdv, – Mex plática 2009. október 23., 10:27 (CEST)
Első látásra nekem is nagyon tetszik, csak egy apró elírást vettem észre benne eddig (javítottam is). Örülök, hogy ilyen szépen kibővültek ezek a szócikkek. Az jutott csak eszembe, hogy az egyes nyelvtani fogalmak kétnyelvű jegyzékére talán nincs feltétlenül szükség, illetve a listákat is nehéz befogadni. Helyenként nem is annyira szócikkre, mint inkább egy nyelvtankönyv vagy lexikon függelékére emlékeztet, ahol a listákat sorolják fel az egyes részek kiegészítéseként. Nem azt mondom, hogy ne lenne szükség listákra, hanem hogy ezeket esetleg külön szócikkbe lehetne tenni, ahogy itt is vannak „X-ek listája” szócikkek, hogy a tényleges szócikkeket összefüggően lehessen olvasni, befogadni. Gratulálok mindenesetre a sok munkához. :) Ádám ✉ 2009. október 23., 14:59 (CEST) Hát nem tudom, hogy ki szerint affrikáta a gy/ty, de eléggé magyartalanul hangzana, ha így ejtenénk. Kb. olyan, mint amikor a külföldi azt mondzsa, hodzs madzsar. Mert a [ɟʝ] az a magyar gy és dzs között van. – Mex plática 2009. október 23., 16:26 (CEST) TáblázatÚgy rémlik, én is csináltam az angolban egy hasonló táblázatot, de hogy pontosan ez ebben a formában tőlem származik-e, arra már nem emlékszem. Ha nyomtatott vagy más, hivatalosabb forrásra gondolsz, olyat nem tudok adni, de a helyzet az, hogy ez eléggé magáért beszél, nem kell hozzá különösebb kutatás, hogy az ember ezt észrevegye. (Én úgy tippelem, a magyarról mint idegen nyelvről szóló könyvek említik is, pl. a Practical Hungarian Grammar, bár most nincs kéznél, nem tudom megnézni neked. Sejtésem szerint a magyar nyelvészeti könyvek is említik, pl. A magyar nyelv könyve.) Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ehhez kellene további forrás, hiszen nem állítasz fel teóriákat, nem lépsz túl a tényeken, csak azokat mutatod be, és szerencsés módon magukért beszélnek. Ádám ✉ 2009. október 27., 19:36 (CET) Szia, köszönöm, hogy szóltál, szívesen átnézem az anyagot, eltart majd egy pár napig, mert eléggé el vagyok foglalva. Első látásra kitünőnek látszik az anyag - csak két gyors észrevétel: (1) "Il est parlé par environ 12,5 millions de personnes, dont deux tiers vivent en Hongrie" - ez nincs egyetértésben azzal amit késõbb mondasz, mert 9.5/12.5 = 0.76, ami több, mint háromnegyed és nem kétharmad. (2) Másik számprobléma: honnan jön a kilenc alapmagánhagzó ("neuf phonèmes vocaliques")? Én hét rövidet és hét hosszút számolok össze, jó, pesti fiú vagyok, tudom hogy a magyar nyelvterület legnagyobb részén van nyílt és zárt rövid e is, akkor van nyolc rövid és hét hosszú. És mint nyelvész, én a rövideket és hosszúakat külön fonémáknak tartom, tehát van összesen tizennégy vagy tizenöt magánhangzófonéma. Lehet, hogy a magyar nyelvészhagyományokban a rövideket és hosszúakat egy fonémának veszik, de ebben én már nagyon az észak-amerikai nyelvésztradicióhoz csatlakoztam! Gsandi vita 2009. október 23., 16:42 (CEST) Erre válaszolok: "Ami a másikat illetti, nézz bele, kérlek, a hangtanra vonatkozó részletes szócikkbe is, és közöld, ki szerint van hét, illetve 14 magánhangzó (pontos referenciával, ha lehet), mert úgy látszik, különböző nézetek vannak, és mindkettőt meg kéne említeni. És várom a további észrevételeidet. Amator linguarum vita 2009. október 23., 18:35 (CEST) („http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Gsandi”" Látom, közben ki is javítottad a magyar magánhangzófonémák számát a "Le Hongrois" lapon, te is 7 párról beszélsz, ha hagytad is a 9-es számot a Magyar hangtan cikkben. Biztos sokfajta értelmezés létezik, de én fonémák kérdésében nagyon hagyománytisztelõ vagyok, és ha 7 pár magánhangzót látok, 7 rövidet, 7 hosszút, akkor 14 fonémát számolok öszze. Az, hogy csak 9 "points d'articulation" (ezt ugyan hogy mondják magyarul? artikulációs pozíciók?) létezik, az a fonológia szemszögébõl nézve mindegy - ott csak a kontrasztok számítanak. Kit idézzek? Mondjuk: "Depending on the variety, there are two main vowel inventories, one with fourteen and one with fifteen vowels" (David Abandolo: Hungarian, Ch.14 in: David Abandolo (ed.): The Uralic languages. London/New York: Routledge, 1998) De mint látom, legalább egy magyar szakkönyv is 14 (vagy 15) magánhangzót számol a magyar magánhangzó-állományba: Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere (Budapest: Akadémiai kiadó, 1970). (I. kötet, 70. oldal) Üdvözlettel, Gsandi vita 2009. október 25., 18:21 (CET) Most meg erre válaszolok: "Szia! Lenne egy kérdésem: miért van a magyarban 14 magánhangzó, de csak 25 mássalhangzó, és nem 50? A hosszú magánhangzók nem külön fonémák, annak ellenére, hogy a mennyiség esetükben is jelentéskülönböztető? Amator linguarum vita 2009. október 28., 19:24 (CET) A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Gsandi”" Azzal kezdem, hogy az én értelmezésem szerint, nincs egy, egyedülálló, "unique", fonémaanalízise egy nyelvnek. Ha egy analízis következetes, és minden jelentéskülönböztetést képes kezelni, akkor elfogadható - a kérdés, hogy a legegyszerûbb-e a lehetõségek között. Tehát, elvben, vehetnénk külön fonémáknak a hosszú mássalhangzókat, csak jó-e ez a megoldás? A hosszú és rövid magánhangzók a magyar nyelvben majdnem minden helyzetben képesek "contrast"-ot, megkülönböztetést nyújtani: öt/õt, kapot/kapót, fele/felé. A mássalhangzóknál ez nincs így: csak magánhangzók után van különböztetés: ál/áll, bora/borra. A hosszú mássalhangzók szó elején nem léteznek, míg a rövid mássalhangzók igen - furcsa egy hangrendszer lenne az, amelyben a mássalhangzók fele szisztematikusan nem jelenhet meg egy bizonyos pozícióban. Tehát én semmiképen nem definiálnám a hoszú mássalhangzókat külön fonémáknak. A kérdés az, hogy vajjon nézzük-e a hosszú magánhangzókat két rövid magánhangzó egymást követésének - mint teszi azt, pld. a finn helyesírás (aa, yy stb.), habár nem hinném, hogy komolyabb fonetikusok ugyanezt tennék a finn hangrendszer leírásánál. (De ehhez nem értek igazán). De a magyarban ritka dolog, hogy két magánhangzó egymást követné, fõleg egy morfémán belül. Így a "kór" szót úgy analizálni hogy /koor/ nem lenne érdemes dolog, mert se /koer/, se /koar/, se /koir/ nem léteznek. Röviden tehát: /koor/ nem jó analízis, mert /koer/, /koar/ szerû kombinációk nem léteznek a magyar nyelvben (kivéve néhány jövevényszót, mint /aorta/). Viszont: /kell/ jó analízis, mert /kelt/, /áld/ léteznek. Ennyit egyelõre, szívesen beszélgetek hangrendszerekrõl, és persze lehetséges, hogy sok szakember nem ért egyet velem. Üdvözlettel, Gsandi vita 2009. október 29., 12:14 (CET) Szia, Nem tudod véletlenül, mi ennek a francia neve? Az angolt és a németet már megtaláltam (benne is van a cikkben), de állítólag a franciában is elég jelentős szerepű, biztos ott is tudnak hivatkozni rá valahogy. Ádám ✉ 2009. november 2., 00:16 (CET) Köszi szépen! Most így elsőre nem tudom átlátni, hogy ez mennyire fedi egymást – de átgondolom, igyekszem utánajárni. Ádám ✉ 2009. november 2., 23:38 (CET) Szócikkek a magyar nyelvrőlSzia, szívesen megnézem, de a szerkesztői lapod alapján is, valószínűleg sokkal jobban értsz a szakmai oldalhoz, mint én. Nem hiszem, hogy túl nagy segítség lennék. – Jozka vita 2009. november 4., 10:15 (CET) Nyelvészeti kérdések a román wikinSzia, Nyelv Kedvelő, üzentem a román vitalapodon, azt hiszem, hogy tényleg szükség van rád a lapodra kapcsolt vitában. Arról van szó, hogy a román kollégák nem tudják eldönteni melyik a helyes román kifejezés: Wikisource avagy Wikisursă a Wikiforrás román nyelvű megnevezésére. Üdv. M. Zsolt,Meszzoli vita 2010. január 23., 09:51 (CET) KicseréltemKicseréltem a linket, de tulajdonképpen látható, hogy csaknem ugyanaz a két cikk. Doncseczvita 2010. február 24., 10:03 (CET) NemanjićSzia! Nem az a baj, hogy nem jó a Nemanyics (én nem értek hozzá, hogy kell ezt átírni), csak az öccsét egy mondattal arrébb már Nemanjićnak írtuk, és ne legyen kétféleképpen egy cikkben, meg a főcikk is Nemanjić-dinasztiaként van. Tényleg jobban illik hozzá akkor, ha a keresztneve is szerb, csak az uralkodókét magyarosítani szokták, de ezt majd eldöntik, akik megírják a cikkét :) üdv, Alensha 2010. október 24., 03:33 (CEST) Kellemes ünnepeket! sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik, üde zöldje csak pompázik. Nagykarácsony immár eljő, érkezik az új esztendő. Míg a mező dermed, fázik, a zöld fenyves csak pompázik. Weöres Sándor: Szép a fenyő Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok! – Istvánka  posta 2010. december 23., 11:20 (CET) Román megszólító esetSzia! Tudsz esetleg arról valamit mondani, hogy a román főnevek, melléknevek megszólító esete honnan származik? Mert azt tudom, hogy birtokos-részes eset a latin főnév és a mutató névmás összevonásával keletkezett, de a megszólító esetnél nem találtam erről semmit (és gondolom ez sem a latin megszólító eset egyenes folytatása). Köszi! --Mex 2011. március 28., 18:29 (CEST)
Te biztosan hallottál erről, az interneten nincs más hivatkozás rá, itt pedig nem szerepel románul a szövetség neve, ezért nem lehet rátalálni. Doncseczvita 2011. március 29., 14:15 (CEST) Köszönöm, na mondjuk sejtettem, hogy nem lesz honlapja. Vannak nálunk is otthoni nyelven játsszó színjátszó körök, amik hivatalosan bejegyzettek, de nem igen találni róluk az interneten. Doncseczvita 2011. március 30., 15:50 (CEST) Szervusz! Megint volna egy kérdésem, de másról. A fekete márciusról szóló dokumentum film tényleg DVD-n megvehető? De persze ahogy látom Romániából. Engem érdekelne ez, megvenném, de nem bízom abban, hogy Romániából elérne ide. Doncseczvita 2011. április 22., 21:17 (CEST) Re: edd, tedd, vedd stb.Szia, Elnézést, hogy kicsit megkésve reagálok. Franciául erős alapfokon vagy gyenge középfokon értek, az általam elvárt nyelvhelyességgel azonban nem feltétlenül tudnám kifejezni magam, úgyhogy inkább itt, magyarul írom meg, ami felmerül bennem a téma kapcsán. Először is, nem egészen világos, hogy mi a kérdés. Az, hogy az említett igéknél a felszólító mód hosszú és rövid alakja milyen szabály szerint vezethető le egymásból, illetve egyáltalán melyik vezethető le a másikból? (Nekem első körben egyszerűen úgy tűnik, hogy az illető igék bizonyos alakjai az egyik tőváltozatukhoz járulnak, más alakjai meg a másik tőváltozatukhoz.) Kimásolom, amit a Magyar grammatika ír e témában (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006): 97. o.:
117. o.:
Nem tudom, ez előrevisz-e valamelyest. Ha nem, akkor szólj, hogy konkrétan mire lennél kíváncsi, mi a kérdés, és akkor annak megfelelően próbálok más forrás után nézni (pl. magyarnyelv-történet, magyar mint idegen nyelv stb.). Ádám ✉ 2011. június 11., 00:31 (CEST) Vásilčin JániÚjfent azért kereslek mert Romániában élőként többet tudhatsz. Vásilčin Jáni atyát, Óbesenyő esperes-plébánosát illetően akarok kérdezni aki bánáti bolgár és író is, ha valahol az életrajzával kapcsolatban vannak adatok. Többféleképpen próbáltam beírni a nevét még a Ioan Vasilchin alakot is beírtam. Egyszer még levelet is küldtem neki a Biblia-fordítása kapcsán. Annyit tudtam mindössze kideríteni róla, hogy 1941-ben született Óbesenyőn. Te tudsz mutatni olyan oldalt ahol több van róla írva, vagy ha te magad tudsz róla többet (az számomra nyilvánvaló, hogy a román internet elég hasznavehetetlen). Doncseczvita 2011. június 29., 19:31 (CEST) sunt vs. sîntSzia! Mint hozzáértőt kérdezlek, mitől függ, hogy a román létige sunt vagy sînt változatát használják-e? Egy régi nyelvkönyvben csak az î-s alakok szerepelnek, viszont újabban már csak az u-s alakokat találom, a DEX Online szótárban is csak ezek vannak feltüntetve, ezért ebből azt gondoltam, hogy az î-s alakok régiesek. Viszont többen mondják, hogy a beszélt nyelvben î-vel ejtik, és sunt- csak "visszalatinosítás" az írásban. Mi ebből az igazság? --Mex 2011. október 2., 22:47 (CEST)
Temesvárszia! a címert benne szeretném hagyni, mivel máshol nincs infó róla. A szövegjavítást megcsinálom, viszont itt a problémám az volna, hogy se a város eredetéről se a politikáról nincsen semmilyen forrásom. Ehhez szeretném a segítségedet kérni. A címer leírását nem kell oldalakon keresztül ecsetelni. Nagyon jól le van írva így is. Az etimológiához kellene forrás. A Temesvár története cikket a román alapján írtad? Csak azért, mert ott sokkal több minden van. Miért van még messze a kiemeléstől maga a cikk? Mi hiányzik belőle? Megnéztem a címerleírást az ajánlott oldalon, majd átírom akkor a címert. A kérdésem. Most hogy külön csináltál egy temesvár története cikket, lehet először azt kéne kiemelésre vinni. De akár bele is lehetne dolgozni a főcikkbe. Mi legyen? Akkor töröljük szerintem az etimológia szakaszt. Rendben, elfogadom azokat, amiket mondasz, mivel te vagy a helybeli :D Én még a Tisztántúlon sem voltam, nemhogy felétek. Én ennyit tudtam tenni a cikk érdekében. Viszont a temesvár története szócikkhez volna forrásilag egy megjegyzésem. Jó lenne pontosan jegyzetelned, mert a jegyzetek legtöbb része inkább megjegyzés, mint pontos forráshivatkozás. szia. Temesvár vitalapján írtam neked :D Én csak a wiki szabályait alkalmazom. Ott viszont benne van, hogy külön kell bontani a megjegyzéseket és a jegyzeteket. Továbbá, hogy pontos forrásolást kell alkalmazni. Mióta nem voltál itt, azóta megváltozott a szócikkek felépítése. Wikipédia:Szócikkek felépítése itt olvashatsz erről, a jegyzetelésről pedig: Wikipédia:Jegyzetelés. Ezért mondom, hogy a Temesvár története cikkben nem jó a forrásolás. Át kell venni még forrásokat a Temesvár cikkből. Szia! Sikerült megfejteni Temesvár nevének eredetét forrással együtt. Ezt láthatod a cikkben ill. a temes folyónál. Szétbontottam a korábbi bekezdést, mert nagyon összemosódott. Szia! válasz a vitalapon, továbbá nézd meg a Temes folyó cikkét, ami fontos az etimológiát tekintve, azt vedd át nyugodtan. Rendben. Szia! Szerinted mehetne kiemelésre a cikk? Láttam dolgoztál vele a napokban. vigyázzSzia! Most láttam, hogy kijavítottad a jót rosszra. A wikin mindig múlt időben írjuk a cikkeket. K.k.ü.! a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel. Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a rakott fa, a jó barát boros korsóihoz von, És zsong az ének áhítatba zöngve… Csak a havas pusztán a néma csöndbe sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony. Kosztolányi Dezső – Karácsony Kellemes karácsonyi ünnepeket!--Istvánka posta 2011. december 24., 01:11 (CET)Temesvár 2Szia!
Na így akkor rendben vagyunk? :D Majd a kiemeltszavazáson úgy is kiderül, hogy jó-e vagy nem jó a cikk! Ha beleegyezel, akkor kiteszem várólistára, még lesz időnk úgy is, ha közbe előfordul valami. Várom válaszod! Baráti üdvözlettel Rendben! Meglátjuk, hogy mi lesz a vége! Számítok rád! :D Szia! a tömegközlekedési vállalat nevét "Regia Autonomă de Transport Timişoara" kérlek fordítsd le. Én úgy fordítanám, hogy Temesvári Regionális Autonóm Közlekedés. Köszönöm a segítségedet. Szia, gratulálok a nagy munkához! Tanultam is belőle egy-két dolgot: biztos használható lenne legalább néhány szakasz a francia vagy az angol wikire, ahogy a román cikket is te írtad (észrevettem egy eltévedt „şi” miatt). Az elírásokon kívül csak részleteket módosítottam:
de persze most csak gyorsan és forrás nélkül módosítottam és a fontos a forrás szövege, legfeljebb érdemes lenne keresni, hogy nem mond-e ellent más forrás. Oliv0 vita 2013. szeptember 17., 16:26 (CEST) Szia, megint szép nagy munka ez! Elolvastam a hétvégén és lejegyeztem azt, ami nekem akkor feltűnt, de nem mentem bele olyan mélyre, hogy például teljes-e és a magyartól való eltéréseket jól rendszerezi-e a kötőmód leírása vagy a „de + főnévi igenév” szerkezeté, mert ez már sokkal több gondolkodást igényelne.
Helyesírás-ellenőrző: a -beli végű szavakat nem tudja elemezni a közlés időpontjabeli, használata általában azonos a magyarbeliével kifejezésekben, érthető ugyan de inkább te döntsd el, mennyire sztenderd és kell-e más kifejezés helyette.
Magyar elnevezések: az igemódok nagy táblázatában és a megfelelő szakaszban a plus-que-parfait = „befejezett múlt idő” (+ récent = „közeli befejezett múlt idő”, + kötőmódban), ami tkp. a parfait fordítása lenne. A francia elnevezés hagyományos és nincs szó szerinti jelentése (befejezetten túl? többször/másodszor befejezett?), mivel folyamatos is lehet és a lényeg benne az előidejűség, viszont nem lehet „előidejű múlt”, mint a Francia nyelvtan cikkben, mert a passé antérieur is az. Aztán a subjonctif imparfait = „kötőmód folyamatos múlt idő” szintén csak hagyományos elnevezés és valójában nincs benne semmi folyamatos. Az első francia nyelvtanírók latin elnevezéseket erőltettek rá a franciára, mert akkoriban a latin volt a nagy példa mindenre. Van még a közeli jövő, amiről azt írja Karakai (65. o.), hogy közvetlen jövő időnek szokták nevezni magyarul, és ugyanúgy közvetlen múlt (60. o.). Nincs határozott ötletem jobb megoldásokra, csak úgy gondolom, hogy ha van erről magyar irodalom, akkor a jól bevett magyar elnevezés a helyes, de ha nincs, akkor nem lehet újdonságot indítványozni WP:SAJÁT fordítással, hanem maradhat a francia név, mint a Karakai nyelvtanban.
Francia példák: a főnévi igenév tárgyként pontban az Elle m’a dit ne pas souffrir jelentése: hogy nem szenved, viszont Elle m’a dit de ne pas souffrir lenne az, hogy: hogy ne szenvedjek; itt nem tudom, melyikre gondoltál, de ez jó példa lehetne a de szerepére, ha előbb jól elmagyarázod.
Aztán a participe passé szakasz végén (egyeztetés a tárggyal) a Quelles belles fleurs a achetées Lucie! nem annyira természetes a fülemnek, Quelles belles fleurs Lucie a achetées! picit jobb de talán más példát lehetne találni az egyeztetésre.
Kinézet kérdése: az igemódok táblázata eléggé emészthetetlenül nagy tömeg, talán másképp lehetne elrendezni/bontani aszerint, hogy milyen viszonyok vannak az igeidők között (egyszerű/összetett igeidő, előidejűség, folyamatosság, stb.), vagy hogy mik a múlt idők vagy a leggyakoribb idők, stb., bár konkrétan nincs határozott elképzelésem róla. A beszélt nyelvi táblázatban is több oszlop lehetne a kijelentő módból, mert jelenleg nálam így néz ki.
Végül is a lényeg, a tartalom:
A tout en-ra pontatlan az, hogy egyidejűség „és ugyanakkor” ellentét, mert lehet ellentét nélkül is, mint a megadott példában tout en regardant la télé (Kalmbach 488. peut avoir deux valeurs azt akarja mondani, hogy az egyik vagy a másik).
Hosszú lett ez az írás, de ez csak néhány részlet az egészben, nagyon jó cikk jelenleg is. Üdvözlettel: Oliv0 vita 2013. október 4., 08:48 (CEST) Karácsony + újévBékés karácsonyt és boldog új évet kívánok! Szalakóta vita 2013. december 24., 20:14 (CET) Balti szláv vs. Balti-szlávSzia! Szerintem ezt a balti(-)szláv kérdést vitasd meg Pagonnyal, mert ő meg pont ellentétesen javít... Üdv! - Gaja ✉ 2014. szeptember 7., 10:42 (CEST) Pro TV csatornákKedves Amator linguarum, Szeretném az ön segítségét kérni itt: ro.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Oracol Bošjak Ilija 2014. december 27., 13:57
Ó, de kár! <:( De azért köszönöm. Bošnjak Ilija 2014. december 29., 15:45 HelyesírásKedves Amator linguarum! Kérlek, ügyelj jobban a helyesírásodra! A szerb nyelv kiemelt szócikkbe beírt szöveged durva helyesírási hibákat tartalmazott, ami nem szerencsés egy megerősített szerkesztőtől! --Tudor987 vita 2015. november 27., 23:53 (CET)
ÁrbócSzeptemberben megváltozott a magyar helyesírási szabályzat, ahol több, eddig kiejtéstől eltérő szót kell már kiejtés szerint írni. Az egyik az árboc -> árbóc. - TopAce vita 2015. december 14., 08:18 (CET) Anglonorman/AnglonormannSzia és viszont. Ha tudnám akkor előbb javítottam volna és utána írtam volna a vitalapra. Láttam enciklopédiában kötőjellel is, az e-nyelves cikkek nem mindig meggyőzőek. Nem ide tartozik, de ez tetszik: http://www.e-nyelv.hu/2011-12-22/normand-nordmann-zurzavar-a-fenyofanevben/ Az anglo-normand biztosan a legritkább de talán még az is lehet jó. Az anglonormann alak látszik hihetőnek, de ezen túl nem merek többet írni. Üdvözlettel: --Sepultura
KarácsonyBoldog karácsonyt! Szalakóta vita 2015. december 25., 22:10 (CET) Re: archifonémaRendben! Köszi, hogy szóltál! BÚÉK! Ádám ✉ 2015. december 30., 12:55 (CET) Re: mondatelemzési kérdésKöszönöm a szakmai bizalmad, de ennek nekem is utána kéne néznem. Az még csak-csak egyértelműnek tűnik, hogy a „kell” az állítmány, de a többire nem tudok kapásból választ adni. Első körben biztosan a Magyar grammatikába lapoznék bele (5., átd. kiadás: 2010 – ISBN 978-963-19-5880-5). Ádám ✉ 2016. február 8., 14:58 (CET) [Szia! Mélyen belenyúltam a Vlachok szócikkbe, egyelőre a próbalapomon (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Amator_linguarum/pr%C3%B3balap). Amint látom, Te iktattad bele a "Első megjelenésük Magyarországon" szakaszt. Gondolom, csak ennek forrása Györffy, nem a "Történelem" szakasznak is. Kérlek, közöld velem, ha így van, és ha igen, hogy tudod-e, mi a forrása a "Történelem" szakasznak. Amator linguarum vita 2016. február 23., 12:51 (CET)] Szia! Elnézésed kérem a késői válaszért, de nem voltam internetközelben, most találtam rá az üzenetedre. Igen, a Magyarországon való első megjelenésük rész forrása Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. kötetének 111-113. oldala. A történelmi rész forrásáról nem tudok, de talán a laptörténetből az is visszavezethető, mi alapján írták be ide. Üdvözlettel: Kossuthzsuzsa vita 2016. február 24., 15:18 (CET)
Szia! A történelem fejezetet a laptörténet szerint 2008 ápr. 5-én Kuvasz nevű szerkesztő kezdte el, majd június 2-án Adapa dolgozott rajta, talán ők tudnak neked segíteni a forrásokat illetően. Hogy melyik szakaszt szeretnéd kiiktatni nem értettem világosan. A Györffy György forrásából származó anyag magyarországi megjelenésükről szerintem nagyon fontos lenne, hogy benne maradjon. Ő leginkább az Árpád-kor kutatója volt, és igen fontos adatokat gyüjtött össze arról a korról. Üdvözlettel: Kossuthzsuzsa vita 2016. február 25., 18:03 (CET) Kedves Amator linguarum, köszönöm a válaszod! Üdvözlettel:Kossuthzsuzsa vita 2016. február 28., 09:22 (CET) Re: forrásszöveg szerkesztéseSzia, én nem tudok sajnos válaszolni a kérdésedre, viszont ajánlom figyelmedbe a műszaki kocsmafalat. Ádám ✉ 2016. február 27., 21:45 (CET) Az év szócikke 2015
A versenyhez kapcsolódó díjátadóra április 9-én fog sor kerülni, a részleteket lásd itt. A részvételedre mindenképp számítok, kérlek a hivatkozott lapon jelezd, hogy tudsz-e jönni! OrsolyaVirág HúsvétBoldog húsvétot kívánok! Szalakóta vita 2016. március 28., 18:20 (CEST) CEE tavasz A Wikimédia Magyarország Egyesület köszöni a Közép- és kelet-európai tavasz 2016 szócikkíró versenyben végzett munkádat. – Texaner vita 2016. június 29., 21:39 (CEST) CEE Tavasz 2016 kérdőív Szia, CEE Tavasz 2016-résztvevő! A verseny nemzetközi szervezői felkérnek egy nagyon rövid kérdőív kitöltésére a versenyről. Ennek segítségével egy kis statisztikát kaphatunk, ezáltal jobb versenyt szervezhetünk legközelebb. Kérjük, töltsd ki a kérdőívet itt: https://wikimedia.qualtrics.com/jfe/form/SV_eLP1PKZWjSpIi45 Üdvözlettel Kiemelt próbalap?Szia! Jobb lenne, ha a személyes próbalapod nem lenne a kiemelt cikkek kategóriájában. misibacsi*üzenet 2016. december 8., 20:05 (CET) CEE Tavasz szócikkíró verseny
RomániaSzia. Lenne időd a Románia szócikk kultúra részét bővíteni? Többek közt az iskolarendszeri képzés is hiányzik a szakaszból. Hasznos lenne, ha tudnál segíteni. Üdv. – Milei.vencel vita 2017. szeptember 18., 06:44 (CEST) KategóriákSzia! Próbalapokat nem szoktunk berakni kategóriákba, mivelhogy ezek nem kész szócikkek (mivel próbalapok). A kategóriákat fel lehet sorolni a készülő szövegben, hogy majd a kész cikkben benne legyenek, de valamilyen formázással nem tesszük láthatóvá ezeket (pl. kettőspont, vagy "nowiki" alkalmazásával, stb). Próbáld meg ezt alkalmazni te is. misibacsi*üzenet 2017. október 13., 21:20 (CEST) Román kultúraSzuper lett. Nagyon szépen ki van dolgozva. A javaslatoddal viszont annyi az ellenvetésem, hogy a korábbi kultúra szakaszt sem kellene törölni, hanem a tiéddel kellene egybemosni. Bár kicsit több időt igényel, de vannak olyan infók a régin, ami a tiédből kimaradt. Üdv. – Milei.vencel vita 2017. október 15., 12:57 (CEST) Természetvédelmi területekSzia. Tudnál segíteni magyarosítani a parkok neveit, ott ahol lehetséges?: Köszönöm. – Milei.vencel vita 2017. november 6., 17:15 (CET) Szótő vs. gyökSzia, természetesen semmi akadálya, kicserélem. Azért megkérdezem: az úgy jó, ha a szótőt a en:Root (linguistics)-szel kötöm össze, a gyök (nyelvészet)-et pedig a en:Word stemmel? Ha igen, megerősítesz ebben, akkor megcsinálom a két wikidata bejegyzést. Köszi! - Gaja
Ünnepélyes gratuláció
re Románia oktatási rendszereSzia! Én a hetvenes években voltam középiskolás. Az stimmel, hogy meg kellett rendelni a külön szövetdarabkát a számmal, de ezt fel kellett varrni a lányoknál a kötényruha (sarafan) mellrészére, a fiúknál az egyenruha zakójának az ujjára, illetve a felső dzseki, télikabát vagy akármi karjára. Ha valaki csak biztosítótűvel vagy kapoccsal rögzítette (hogy az utcán levehesse), arra rögtön lecsaptak. – Hkoala Mintha a sapkán is lett volna ugyanilyen szám, (de ebben nem vagyok biztos, mintha a maga a sapka nem lett volna kötelező.) – Hkoala kiemelésszia, vannak olyan szócikkeid, amiket kiemelésre lehetne vinni? köszönöm. Kérlek az általad említett cikkeknél minden bekezdésbe írj forrást kérlek. Köszönöm előre is. Román művelt kultúra cikkben egy teljes bekezdésben nincs forrás. Fontos a pontos forrásolás, ezért kérlek mégha ugyanazok a források is kellenek, akkor is tedd bele jegyzetként. Segítek benne, hogy hova kellene még, meg amiben tudok :) köszönöm a választ. A kezdetek szakaszban feltüntetett könyv megvan neked? úgy látom, hogy 20-33 oldal közötti a szöveg. Megoldható az, hogy pontosítod a jegyzeteket? Tehát ebben a szakaszban bekezdésenként föltünteted, mondjuk, hogy az egyik állítás a 22. a másik bekezdésben lévő állítás a 29. oldalon szerepel. Nekem amúgy tetszenek a szócikkeid, gratulálok hozzájuk! :) ja értem így már, tehát szintézis. Akkor maradjon így a forráshivatkozás. Szia! Olyan kérésem lenne, hogy a jegyzeteknél, ahol külső link a forrást, ott használd a cite web sablont. Ha kérdésed van, keress bátran :) Szia! Megnéztem A francia nyelv története című cikket. Itt is az a problémám, hogy nincs minden bekezdésben forrás/jegyzet. Tudnál még írni bele forrásokat? ó :( kár. Rendben Sajnos én nem tudok segíteni, a kezdőlap vitalapján kellene jelezni. re Román művelt kultúraSzia! Már korábban láttam a cikket :-) Laikusként azt gondolom, hogy nem a címadással van a gond, hanem a koncepcióval. Az angol, német, román wikipédián a cikkek megfelelője "román kultúra", tehát nem választják szét a kultúrát népi és "művelt" kultúrára. Ha te is így csinálnád (a népművészet részt rövidebbre véve és utalva a megfelelő hosszú cikkre), akkor nem lenne gond a címadással sem. Címadási kérdésekben amúgy én Pasztillától szoktam segítséget kérni. – Hkoala Néprajzosként tanultam kultúraelméletet, és beleolvastam a szócikk elejébe, de hogy őszinte legyek, ilyen fogalomról, hogy „művelt kultúra”, még életemben nem hallottam. Gondolom ez az, amit mindközönségesen magaskultúrának hívunk? Ezt a német művelődéstörténetből vettük át, és alapvetően a korábbi korszakok „homogénebb” kulturális közegével szemben a fejlettebb társadalmak, tipikusan a klasszikus ókortól kezdődő, sokrétű műveltségi állapotait írja le, amelyeket a kiemelkedő teljesítmények jellemeznek. Vagyis amikor a bronzkorban még mindenki gyártja a kantharoszt meg a bronzkupát, vagy éppenséggel nem fontos, hogy ki gyártja, ott nincs magaskultúra, ahol viszont van szobrász, zeneszerző és költő, az magaskultúra. A magaskultúrának valóban része a paraszti kultúra, a polgári és a mai popkultúra, a klasszikus művészeti ágak, erkölcsök, szokások, minden, hogy ezeket a rétegeket el tudjuk különíteni, már arról vall, hogy magaskultúrával van dolgunk. Miután egy recens népről, a románokról van szó, a román kultúrának nincs a magaskultúrától eltérő értelmezése, vagyis román kultúra = román magaskultúra, ahogy Koala mondja. (Ha a „művelt kultúra” valóban magaskultúrát jelent.) Pasztilla 2018. április 19., 20:54 (CEST)
Szia! „melyet a beszélő saját mondottai tartalmára vonatkozó attitűdje tulajdonítja neki.” Ez szerintem nem sikerült igazán jól, össze kéne rakni újból ezt a mondatot, hogy kifejezze, amit mondani akarsz. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2018. augusztus 1., 17:07 (CEST) Divek kiSzia! Takarítom az üres diveket. Nézd meg a Meglenoromán nyelv (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) és a Szerb nyelv (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) cikkeket, szerintem nem változtak a műtéttől, de ha elromlottak, akkor állítsd vissza. Én nem látok különbséget. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2018. szeptember 28., 20:45 (CEST) 12Boldog 12. Wikiszülinapot kívánok! WikimakerX Sok boldog wikiszülinapot kívánok! Apród vita 2018. október 31., 18:55 (CET) Csatlakozom az előttem szólókhoz! Boldog szülinapot! 12 év! Atyavilág! És milyen 12 év volt ez! Díj, díj hátán! További örömteli, sikeres szerkesztést kívánok! Szeretettel: Gg. Any „Az év szócikke 2018” versenySzia, Amator linguarum!
Szia! Köszönjük, hogy becsülettel végigszavaztad mind a tizenkét kategóriát! Pasztilla 2019. február 23., 20:55 (CET) TörtjelElnézést, kissé konzervatív vagyok. Talán emiatt is van - meg a középiskolai magyar órák miatt - hogy igyekszem mindenhol törölni az egy szócskát, ahol az nem számnév, vagy határozatlan névelő. Hasonló a helyzet a törtvonallal is. Megkérdeztem a főnökömet arról, hogy mit jelent nála az és-per-vagy. Amit válaszolt, az ésszerűnek tűnik: »akkor használom, ha nem tudok választani közülük«. Nos, hozzáteszem a számítógépes logikában használt értelmezést. Az ÉS = halmazok közös része; ahol valamennyi teljesül. A VAGY = halmazok uniója, ahol bármelyik teljesülést hoz létre. Ezek után a beszélt nyelvben eléggé más a helyzet. A fal lehet világos és sötét. Ezek kizárják egymást. A fal lehet világos, vagy sötét. Ezek megengedő értelmezések. »A fal lehet világos és/vagy sötét«. Na, erről aztán nem tudom megmondani, hogy egyesíti-e a feltételeket, vagy azok kizárják egymást. Te, mint nyelvész, valószínűleg ismered a dilemma feloldását. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy az MTA nyelvészei elfogadták, hogy a törtjel a vagylagosság jele. (Azért, mert nem magyarázták meg.) Ezek után az és/vagy esetében mi történik? Érvénybe lép az, hogy ÉS is és VAGY is. De ezzel nem mondtunk semmit, mert ehhez elegendő lett volna a VAGY kötőszó. Nos, mi a véleményed? MZ/X vita 2019. február 22., 18:31 (CET)
Amúgy ez problémát is jelent a zenész infoboxnál is. Mert az épp ezt a két kategóriát keveri össze. Én beírtam az IPI névazonosítót azokhoz, akik zeneszerzők, de az infobox hivatkozik előadóművészekre is, akiknek nincs ilyen azonosítójuk. Jelenleg ez az azonosító nem jelenik meg, hiába van róla wikidata bejegyzés. Mondok egy furcsát. Képzeld, Zalatnay Saroltának van zeneszezői névazonosítója, holott ő jellemzően előadó. MZ/X vita 2019. február 23., 17:24 (CET)
Románia éghajlataSzia. Lenne időd megírni a Románia éghajlata cikket? Hasznos lenne a segítséged. A román wiki oldalaː Clima României Üdv. – M. V. Re:MiorițaSzia! Az az igazság, hogy elég sok a különbség a két változat között, és nem könnyű áttekinteni. (Word dokumentumösszehasonlítással próbálom átlátni.) Általánosságban a következőket tudom mondani:
Szia!
WikiszülinapBoldog 13. wikiszülinapot. Remélem azért szerencsés szerkesztéseid lesznek, nem lesz befolyásoló az, hogy pont 13. Ati10🚍busz 2019. október 31., 14:56 (CET) Szívesen. Ati10🚍busz 2019. október 31., 18:57 (CET) Közeleg az év szócikke 2019-es szavazásaSzia, Amator linguarum! Áldáshozó segítségkéréseSzia! Korábban többször leveleztem vele, mert szerinte egy olasz könyv fordítója hibásan használta a magyar nyelvet. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy erről nincs szó, de nem értette meg. Javasoltam neki, hogy vegye fel a kapcsolatot a könyv kiadójával, amit persze esze ágában sem volt megtenni, csak ki akarta panaszkodni magát. Egyébként fogalmam sincs, hogy miről beszél, a magyarázatai homályosak, indokai nincsenek. Siránkozik rajta,hogy a magyar nyelv elsilányul, de erre nem ad racionális magyarázatot, csak a jelen idő használatát hozza fel példának. Próbáltam magyarázni neki, hogy ez nem hiba, de ezt nem fogadta el. Ha jellemezni kellene, szerintem egy bajkeverő troll. misibacsi*üzenet 2020. augusztus 5., 07:42 (CEST) Kicsinyítő szavakSzia! Az Kicsinyítő szó cikket olvasva azon gondolkoztam, hogy a románban miért olyan gyakori az ételnevek kicsinyítése ("tocăniță cu mămăliguță", "sărmăluțe" stb.), és hogy más nyelvben van-e ilyen. – Hkoala Archaizmus (retorika)Szia! Az a helyzet, hogy az Archaizmus (retorika) lap kialakításával egy számomra megoldhatatlan helyzet adódott: nem lett összekötve Wikidata-elemmel, én meg félórányi kínszenvedéssel rájöttem, hogy nem is lehet. A szócikk szerint az archaizmus a neologizmus ellentéte. A Wikidatában ez az ellentét valóban tükröződik: a neologizmus (Q130989) ellentéte az archaizmus (Q181970). Ellenben az archaizmus (Q181970) magyar megfelelője az Archaizmus (nyelvészet). És innen nem tudok tovább lépni, elképzelhető, hogy a nyelvészeti és a retorikai témát össze kell dolgozni eggyé, de az is lehet, hogy úgy van szétbontva, ahogy a világon sehogy, és külön Wikidata-jelölésekre lenne szükség - ebben az esetben azonban nem lehet ellentéte a neologizmusnak, mert nem lehet visszajelezni ezt a szembenállást. Tudnál segíteni az ellentét feloldásában? Palotabarát vita 2020. október 5., 20:06 (CEST)
Én az Archaizmus (retorika) cikket törölném, és az Archaizmus (nyelvészet) címből kivenném a (nyelvészet)-et. Amator linguarum vita 2020. október 6., 12:23 (CEST) Szia! Kösz szépen a részletes választ, kiírok majd egy TMB-t az [[Archaizmus (retorika) cikkről, és abban megpingellek: ha akarod, figyelemmel kísérheted. Áthoztam ide a hozzászólásod, hogy egyben legyen, mert ezt is linkelni szeretném majd a TMB-n. Kösz mégegyszer a pragmatikus választ, sokat segítettél! Palotabarát vita 2020. október 6., 12:47 (CEST)
Köszönöm a korrekt javítástNagyon frappáns a múlt idős szövegem átfogalmazása. – Áldáshozó vita 2021. január 6., 13:13 (CET) Az év szócikke 2020 verseny eredménye
Csalóka napfénySzia! Kérlek a szövegből távolítsd el a belső hivatkozásokat az angol wikipédia szócikkeire. megtéveszti az olvasókat, hisz kék, rákattint és egy másik nyelvű wikiben találja magát. Nem mindenki tud angolul. A helyes megoldás ilyenkor az, hogy belinkeled és piros lesz, és mellé teszed a
CEE Tavasz 2021
A díj átvételével kapcsolatosan hamarosan értesítünk. Xia Üzenő 2021. július 20., 21:07 (CEST) A díjátadóra a 31. szombati wikitalin kerül sor, a részvétel feltétele antigénteszt elvégzése a helyszínen, melyet az egyesület biztosít. Tudom, hogy felajánlottad az összeget, de azért eljöhetsz ünnepelni :) Üdv Xia Üzenő 2021. július 23., 09:37 (CEST) Őrnagy úrSzia! Igen, azért mert sok kifejezés feleslegesen volt linkelve (pl. levél, kakukk, idegrendszer, falu, düh), melyek se a film, se a cselekmény szempontjából nem indokolnak bővebb kifejtést. Üdv: Viloris Üzenj! 2021. július 21., 10:25 (CEST) DefiníciókSzia, kérlek ügyelj arra, hogy a cikkek első mondatai lehetőleg definíciók legyenek. Csak 2-3 szerkesztésedet néztem, de azt láttam, hogy pl. a Hármashangzó cikkből ez kimaradt. A Kettőshangzó cikkben tett szerkesztésed pedig törölte az első mondatban szereplő definíciót ("Kettőshangzónak ... nevezzük két magánhangzó elemeire bonthatatlan, egy szótagban kiejtett kapcsolatát." e helyett lett az, hogy "A fonetikában és a fonológiában több nézet létezik a kettőshangzóról (diftongusról)."). Általánosan bevett szokás Wikipédián, hogy gondolunk azokra, akiket csak az adott fogalom egy rövid, néhány szavas meghatározása érdekel (erre még az ide vonatkozó útmutató is tesz utalást). Ebből következik, hogy a bevezető első mondatának válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy mi az xyz fogalom meghatározása, avagy mit hívnak xyz-nek. - Assaiki vita 2021. november 25., 18:42 (CET)
Elnézésedet kérem, és további jó szerkesztést. - Assaiki vita 2021. december 19., 16:26 (CET) Román reneszánszSzia. Kellemes ünnepeket! Van a huwikin egy fontos hiányzó cikk: a román reneszánsz művészete és építészete. Több nyelven is megvan, de magyarul jellemzően nincs. Véletlenül nincs kedved és időd megírni? Mivel te tudsz románul, nagyon hasznos lenne a segítséged. Magyar szakkönyvekben sajnos nem nagyon van anyag a témáról. üdv. – M. V. ✉ 2021. december 25., 12:16 (CET) CEE Tavasz 2022 eredményhirdetés
A nyeremény átvételének helyszíne a következő személyes Wikitalálkozó lesz, melynek időpontjáról és helyszínéről külön értesítünk. Üdvözlettel Xia Üzenő 2022. július 9., 12:25 (CEST)
Az év szócikke 2022-es versenyen nyert díjaid
Év szócikke 20 éves jubileumi versenySzia! Értesítelek, hogy a magyar Wikipédia 20 éves jubileuma alkalmából április 5-én indul egy verseny a „20 év legjobb szócikke címért”. Ebben a korábbi évek „Év szócikke” versenyek győztesei vesznek részt, és ilyen módon legalább egy szócikkben fő közreműködőként érintett vagy te is. A versenyben résztvevők körét kibővítenénk azokkal a szócikkekkel, amelyek a korábbi évek egyikében sem lettek nevezve az „Év szócikke” versenyre, mert ezek között is van bőven nagyon magas színvonalú, talán olyan is, amelynek fő kidolgozója te voltál. Ha tudsz ilyen szócikket, kérlek, hogy ezen az oldalon nevezd be, hogy minél nagyobb legyen a merítés lehetősége. Dodi123 vita 2023. március 22., 16:48 (CET)
Dél-balkáni újlatin nyelvekKedves Amator linguarum! Feltöltöttem a fenti című térképet. https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:South-Balkan-Romance-languages_hu.svg Szeretném ha leírnád a helyesírási és fordítási-átírási hibákat, mielőtt átmegy a Commonsra. Üdv. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆
Egy díj neked!
Szerb-horvát vagy szerbhorvát nyelvKedves Amator linguarum!
Volt egy - lehet hogy téves - elképzelésem arról, a két fogalom eltérő. Az egyik a négy nyelv összessége, kötőjel nélkül az azokból alkotott "műnyelv". https://www.nyest.hu/hirek/letezik-e-szerb-horvat-nyelv Magyarítottam is egy térképet, de nem tudom helyesek-e a feliratok. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Serbo_croatian_languages2006_02_hu.png Segítenél megszövegezni? Ha hibáztam új változatot töltök fel. Üdv. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆
KépaláírásokSzia! A képaláírás nem mondat, nem teszünk pontot a végére. Elkezdtem javítani, de elég sok van. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2025. január 27., 16:00 (CET) L. Druzenko és Valentyin Tomin írokKedves Amator linguarum! A cikk végén valóban ezek a nevek olvashatók, de ilyen írót nem találtam, csak Anatolij Druzenkót aki valóban író volt és publicista az Izvesztyijánál. Az ő neve felbukkan Sobibórral kapcsolatban: https://berkovich-zametki.com/2016/Zametki/Nomer8_9/Simkin1.php https://berkovich-zametki.com/2016/Zametki/Nomer8_9/Simkin1.php "Известинец Анатолий Друзенко позже рассказывал,..." Ami természetesen nem jelenti azt hogy ő jegyezte a Komszomolszkaja Pravdá-s cikket is. Valentyin Tomin viszont ismert, csakhogy nem volt író és ez nem is volt az igazi neve. "Валентин Томин (настоящее имя — Уальд Романович Тальмант), сыграл важную роль в популяризации подвига Печерского и его товарищей. Он работал научным сотрудником Государственного музея революции СССР и специализировался на истории антифашистского сопротивления, в том числе в нацистских лагерях." Собибор: хроника восстания в лагере смерти / Ю. Б. Макарова, К. И. Могилевский., М. Ю. Эдельштейн — Москва : Издательство «Э», 2018. — 208 с. ISBN 978-5-04-091444-9 Gondolom nem kell lefordítani. Üdvüzlettel: 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆
|
.jpg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
