|
Szerkesztő:Aspectomat
Felhívás!Kutatás céljából keresek minden olyan képet, iratot, tervrajzot, nyilvántartást, működési leírást, ami a hagyományos téglagyárakkal vagy egykori iparvasútjukkal kapcsolatos! Érdekelnek továbbá egykori téglagyári dolgozók visszaemlékezései és bármi ami ezen gyárak múltjának kutatásához információt tartalmaz. Ha Ön rendelkezik ilyennel, kérem vegye fel velem a kapcsolatot a vitalapomon, vagy az aspectomat 'kukac' gmail.com címen. Köszönöm! SzerkesztéseiSzócikkeiPaul Decauville (Tatumadár fordításával) Motoros vontató (kisvasúti mozdony) Murony–Békés-vasútvonal (Felek Ferenc munkája alapján) Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal
Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-vasútvonal Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonal Szolnok–Kiskunfélegyháza-vasútvonal Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal
Szócikkek, melyeket szubcsonkból csonkká fejlesztettRészben Csóványos
Teljesen átszerkesztette
Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak
Tervei
Útvonaldiagramm
AEGVAz Alföldi Első Gazdasági VasútA vonalhálózat kiépítéseA Mezőkovácsháza–Kupapuszta-vonalA vasút első szakaszát Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) néven az Arad Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként hozták építették 1894-ben a mai Mezőkovácsháza és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. A megépült vasútvonal 1900-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozta. A Kovácsháza–Csaba-vasútvonal már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Ezzel a kialakulóban lévő hálózat elérte későbbi központját, Békéscsabát. Ennek a vonalnak az építését már a megye, és a városi szervek is pénzügyileg támogatták. A hálózat kiépülése a Csaba–Békés-vonallal folytatódott, aminek átadására 1903-ban került sor. Az új pálya üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként 1904-re megtörtént a Békés–Vésztő szakasz átadása is. A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. 1905-ben befejeződött a Tótkomlós és Géza megálló közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után 1925-ben a Tótkomlós–Orosháza vonal kiépülésével a vasút elérte Orosházát. Egy évvel később, 1926-ban megépült Orosházáról a hálózatba Gyopárosfürdőt bekötő vonal is. Ezzel kiépült az AEGV teljes hálózata, a két világháború között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették. A vontatási szolgálatA vállalat gazdálkodásaAz AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától a Szeged Csanádi Vasúttól. A II. világháborús bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban az AEGV a forgalmat 1945. november 23-ig fenn tudta tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.
Kutatás céljából keresünk minden olyan képet, iratot, tervrajzot, nyilvántartást, működési leírást, ami a hagyományos téglagyárakkal vagy egykori iparvasútjukkal kapcsolatos! Érdekelnek továbbá egykori téglagyári dolgozók visszaemlékezései és bármi ami ezen gyárak múltjának kutatásához információt tartalmaz. Ha Ön rendelkezik ilyennel, kérem vegye fel velem a kapcsolatot az akgv2 'kukac' citromail.hu címen. Köszönöm! |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
.jpg)
.svg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
