hu Szedmer%C5%91c

	Szedmerőc (Sedmerovec)
	; Szedmerőc zászlaja
	; Szedmerőc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Illavai
Rang	község
Első írásos említés	1229
Polgármester	Pavol Tichý
Irányítószám	018 54
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	IL
	Népesség
Teljes népesség	426 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	244 m
Terület	6,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″49.013200°N 18.174500°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″49.013200°N 18.174500°E
	Szedmerőc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szedmerőc témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Szedmerőc (szlovákul Sedmerovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése

Illavától 7 km-re nyugatra.

Története

A település területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek temetőjét is megtalálták.

Szedmerőc alapítása előtt határában egy Pominóc nevű falu is létezett, mely valószínűleg a tatárjárás során pusztult el. A falu temploma azonban, mint az egykori falu egyetlen kőépülete mind a mai napig fennmaradt és a későbbi alapítású Szedmerőc temploma lett. Szedmerőcöt valószínűleg Pominóc lakói alapították a Vágtól kissé távolabb. 1229-ben „Myleuch” alakban említik először. 1461-ben „Milov” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Pominovszky, Okruczky, Halupa és Pruzsinszky családok birtokában állt. 1720-ban 11 adózója volt, mind zsellérek. 1784-ben 37 házában 44 családban 246 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZEDMERÓCZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Königszeg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bolesovnak, ’s Krivoklátnak is szomszédságában; határja jól termő néhol.”^[2]

1828-ban 41 háza és 317 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedmerocz, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszkához 1/2 óra: 260 kath., 2 zsidó lak. Földje néhol termékeny, különben hegyes, köves. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 409 szlovák lakosa volt.

2011-ben 432 lakosából 426 szlovák volt.

Nevezetességei

Az egykori Pominóc Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. század második felében épült román stílusban. A 18. században barokk stílusban építették át.
Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-ben épült.
Jézus Szíve kápolnája 1927-ben épült.
Lourdes-i kápolnája.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Kužela, J.: Pominovec - Duchovná oáza uprostred polí.
Kobela, A. 1999: Kostolík v Pominovci - nedocenená historická pamiatka. In: Považie 1999 november. Trenčín
Chrastina, P. 1996: Vlastnický kostolík v Pominovciach. In: Považie 1996 marec. Trenčín
Šedo, O. 1977: Stredoveké nálezy zo Sedmerovca. AVANS 1976, 269.
1969 Súpis pamiatok na Slovensku III. Bratislava
Václav Mencl 1937: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Szedmerőc témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Szedmerőc