hu K%C3%B6vesk%C5%91

	Köveskő (Kameničany)
	; Köveskő zászlaja
	; Köveskő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Illavai
Rang	község
Első írásos említés	1193
Polgármester	Igor Daško
Irányítószám	018 54
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	IL
	Népesség
Teljes népesség	563 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	102 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	233 m
Terület	5,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 59′ 29″, k. h. 18° 10′ 14″48.991310°N 18.170486°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 29″, k. h. 18° 10′ 14″48.991310°N 18.170486°E
	Köveskő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Köveskő témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Köveskő (1899-ig Kamenicsán, szlovákul Kameničany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése

Illavától 7 km-re nyugatra, a Vág jobb oldalán fekszik.

Története

1193-ban III. Béla adománylevelében „Kemenchen” néven említik először, amikor a király a Bizánc elleni harcokban tett hűséges szolgálataikért híveinek: Vratislavnak és Sztoiszlavnak adja. Később az esztergomi keresztesek birtoka. 1353-től a helyi nemes Köveskői család tulajdona. Egykor a faluban magas torony állt, ahonnan az ellenség közeledtét jelezték. A Kút utcában a trinitárius rend kolostora állt. 1379-ben „Kameniczan”, 1467-ben „Kamenichan” alakban említik a korabeli források. A 15. és 18. század közötti időben több nemesi család, az Urbanovszky, Hrabovszky, Marszovszky és Nozdroviczky családok osztoztak birtokán. 1598-ban 33 ház állt a faluban. A 18. századtól az oroszlánkői váruradalom részeként a porosz Königseg grófok birtoka. 1720-ban 18 adózója volt, közülük 15 zsellércsalád. 1784-ben 55 házában 63 családban 368 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KAMENICZÁN. Kamenitze. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Nozdrovitzky, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Illavával által ellenben, Bolesovnak filiája, földgye termékeny, legelője, fája elég van.”^[2]

1828-ban 44 háza és 484 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaságból és alkalmi munkákból, főként a 20. században itt tulajdont szerzett Frangl és Schlezinger család birtokain végzett napszámos munkákból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kamenicsán, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján: 345 kath., 33 zsidó lak. Határja termékeny; kevés, de jó rét és legelő. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 320, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 458 lakosából 457 szlovák volt.

2011-ben 518 lakosából 494 szlovák volt.

2021-ben 563 lakosából 555 szlovák, 2 (+3) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az 1960-as években épült.
A község közepén egy 450 éves öreg hársfa áll.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. február 3.)

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]