Dúlóújfalu
Dúlóújfalu (szlovákul: Dulov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Dúló és Pruszkaújfalu egyesülésével jött létre. FekvéseIllavától 4 km-re északra, a Vág jobb partján fekszik. TörténeteDúló1259-ben említik először, s a középkorban az Egresdy és a gróf Cseszneky család birtoka volt. A későbbiekben a gróf Königsegg család és kisebb nemesek rendelkeztek itt nagyobb földbirtokkal. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DÚLÓ. vagy Dulók. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Königszek, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Pruszkához meszsze, ’s ennek filiája, Ujfalunak szomszédságában, a’ közepső járásban, határbéli földgye termékeny, fája, legelője elég, ’s szép tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.”[2] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dulov, Trencsén vm. tót falu, Pruszkához egy óra, kicsiny de jó határral, 93 kath. lak. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén.”[3] PruszkaújfaluSzintén Egresdy-birtok volt, azonban idővel nemesi községgé alakult, s lakóinak többsége adómentességet élvezett. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Pruszkához közel, és annak filiája; határja meglehetős.”[2] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Pruszka) Trencsén m. tót falu, 396 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen.”[3] DúlóújfaluA 19. század második felében jött létre Dúló és Pruszkaújfalu egyesítésével. A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Népessége1910-ben 554 lakosából 526 szlovák, 12 magyar, 6 német és 10 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ebből 542 római katolikus és 12 izraelita vallású volt. 1980-ban 1080 lakosából 1077 szlovák volt. 2001-ben 919 lakosából 906 szlovák volt. 2011-ben 934 lakosából 903 szlovák volt. 2021-ben 918 lakosából 890 szlovák, (+4) cigány, 3 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[4] Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia