Szamoskrassó

Ez a szócikk a Szatmár megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Krassó (egyértelműsítő lap).

Szamoskrassó
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Kolcs
Rang	falu
Községközpont	Nagykolcs
Irányítószám	447117
SIRUTA-kód	137577
Népesség
Népesség	1010 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	839
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	131 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 44′ 29″, k. h. 23° 05′ 53″47.74126, 23.097979Koordináták: é. sz. 47° 44′ 29″, k. h. 23° 05′ 53″47.74126, 23.097979
Sablon • Wikidata • Segítség

Szamoskrassó település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, a Szamos bal partján, Nagykolcs és Szamoslippó között fekvő település.

Története

Szamoskrassó (Krassó) Árpád-kori település, a 14. század elején már említve volt egyháza is. Nevét már akkor is Krassónak írták, és a 15. század végéig a meggyesi uradalomhoz tartozott. 1409-ben a Csáky család tagjai akarták megszerezni Krassót, az 1500-as években a Báthoryaké volt, majd 1632-1633-ban Bagossy Pál szerezte meg. A 18. században több birtokosa is volt: a gróf Teleki, a báró Vécsey, a Wesselényi, a Darvay, a Gáspár, a Tarczy, az Egri, a Solymossy és a Mándy családok is, a 19. században pedig rajtuk kívül még a gróf Dégenfeld, a gróf Karacsay, a báró Radák és a Katona családok is. A 20. században legnagyobb birtokosai Újfalussy Miklós és a Csengery Mayer család voltak.

A falu határában kénes forrás is fakadt.

Nevezetességek

• Református temploma 1798-ban épült a régi fatemplom helyére.
• Görögkatolikus temploma 1895-ben épült.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Hivatkozások