Kegye

Kegye (Chegea)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Érszakácsi
Rang	falu
Községközpont	Érszakácsi
Irányítószám	447276
SIRUTA-kód	138798
Népesség
Népesség	145 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	174 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′ 34″, k. h. 22° 40′ 47″47.459334, 22.679819Koordináták: é. sz. 47° 27′ 34″, k. h. 22° 40′ 47″47.459334, 22.679819
Sablon Wikidata Segítség

Kegye (románul: Chegea) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.

Fekvése

Szatmár megyében, Érszakácsi déli szomszédjában fekvő település.

Története

Kegye nevét az oklevelek 1205-1235 között már említették Tede néven, s ekkor a Váradi regestrum is megemlítette egy per kapcsán.

1300-ban Kege, 1374-ben Kegye, 1446-ban Alsokege, Felsewkege, 1629-ben Alsó-, Felső-Kege neveken, de Váralja-Kege, Oláh-, és Magyar-Kege neveken is volt említve.

A település (Felsőkegye) régen nem a mai helyén, hanem a Komorós-erdő Várdomb nevű részén, a Régi falu nevű határrészen feküdt, s azt a gróf Károlyi család telepíttette át mai helyére.

1361-ben Kegyei Márton fia János és ennek fiai eladták vagy elzálogosították a falut, de ez ellen a Szakácsi család tagjai tiltakoztak.

1374-ben Szakácsi Erdélyi Gergelynek és fiának Jakabnak birtoka volt.

1410-ben a Báthori-család volt Kegye birtokosa.

1629-ben Bethlen István és neje Széchi Mária birtoka volt, akik királyi adománnyal kapták meg.

1700ig a Rákóczi-család birtoka volt, azonban 1700 szeptember 27-én ötvenezer forintért a kegyei uradalmat zálogba adták gróf Bánfi György erdélyi kormányzónak. Ekkor az Ecsedi uradalomhoz tartozónak mondták.

1717-ben gróf Károlyi Sándor kérte magának Alsó- és Felső-Kegyét, mint az ecsedi uradalomhoz tartozó birtokot.

1777-ben gróf Károlyi Antalt megerősítették kegyei birtokában.

1809-ben Kegyét a Károlyi család birtokának írták.

Kegye határában állt hajdan a Zálmoki vár, melynek nyomait még a 20. század elején is látni lehetett.

1890-ben 838 lakosa volt, melyből 38 magyar, 7 német, 70 tót, 717 oláh, 3 egyéb nyelvű volt. Ebből 85 római katolikus, 720 görögkatolikus, 2 evangélikus, 21 református, 7 izraelita. A házak száma ekkor 152 volt. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 996 magyar és román lakosa volt.

1992-ben 294 többségében román nemzetiségű lakos lakta.

Kegye a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma – 1766-ból való, melyet a régi faluból telepítettek át.
• Görögkatolikus kőtemploma a Szent arkangyalok tiszteletére épült. Anyakönyvüket 1830-tól vezetik.

Hivatkozások

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 622–627. o. Online elérés