Semse
Semse (szlovákul: Šemša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. FekvéseKassától 12 km-re, délnyugatra fekszik. Története1280-ban „terra Scemse” néven említik először, birtokosa Ruszkai Benedek volt. Később fiai a birtokosok, 1315-ben azonban már Csernyei Miklós tulajdona. A települést 1310-ben „Sempse”, 1315-ben „Scemse”, 1317-ben „Semcha”, 1318-ban „Semse”, 1324-ben „Zempse”, 1328-ban „Zemsa”, 1350-ben „Scemcha”, 1360-ban „Zemse”, 1427-ben „Scempse” alakban említik a korabeli források. Szent Andrásnak szentelt templomát 1322-ben említik először. 1427-ben 12 portát számláltak a faluban, mely ekkor Semsey Ferenc tulajdona. 1553-ban Semsey Jánosé 12 lakossal. 1602-ben öt háza volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMSE. Tót falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kiknek itten hajdan ékes kastéllyok vala; lakosai katolikusok, fekszik Jászó Újfaluhoz nem meszsze, Kassához 2 mértföldnyire; határja tágas, földgye középszerű, fája bőven van, vagyonnyai külömbfélék, mellyeket Kassán jó árron eladhatnak.”[2] 1828-ban 80 házában 546 lakos élt. A 17.-18. század fordulóján a Semseyek barokk kastélyt építettek ide, melyet a 19. század első felében klasszicista stílusban építettek át. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Semse, tót falu, Abauj vgyében, Kassához 2 órányira, a szomolnoki országutban, 470 kath. lak. Diszesiti az uraság dombon levő emeletes kastélya, s ugyan az emlitett domboldalon fekvő csinos angol kertje, melly egy szűk völgyön által felviszen egy átalellenben lévő hegypartra, s itt egy gyönyörü erdőhöz csatlakozik. F. u. Semsey Jób.”[3] Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Semse, 55 házzal és 451 tót lakossal. Itt van Semsey László cs. és kir. kamarásnak nagyszabásu régi szép kastélya, mely körül a vármegye legszebb parkjainak egyike terül el.”[4] A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Népessége1880-ban 496 lakosából 37 magyar és 451 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 451 lakosából 21 magyar és 415 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 502 lakosából 367 magyar és 124 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben 419 lakosából 355 magyar és 62 szlovák anyanyelvű volt. 1921-ben 414 lakosából 230 magyar és 158 csehszlovák volt. 1930-ban 400 lakosából 27 magyar és 355 csehszlovák volt. 1941-ben 433 lakosából 368 magyar és 65 szlovák volt. Ebből 213 magyar, 214 szlovák, 6 német anyanyelvű volt. 1991-ben 752 lakosából 13 magyar és 728 szlovák volt. 2001-ben 716 lakosából 504 szlovák volt. 2011-ben 803 lakosából 735 szlovák és 10 magyar. Nevezetességei
További információkJegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia